-Várj!Nem hiányzik valamid?-kérdezte határozottan.
-De..igen,az IPhone-om.Visszaadnád?
-Vissza,de van egy feltétel.Ha eljössz velem vacsorázni.
Gondolataimba merülve hirtelen választ adtam. -Rendben.Megyek veled vacsorázni.
Harry Szemszöge.
Elhívtam Stephanie-t vacsorázni ès igent mondott,mindezt a telefonért.Elmagyarázta,hogy hol lakik,bár biztos azt gondolta,hogy inkább tévednèk el,mintsem odaèrjek hozzá.Megígértem,hogy elmegyek érte 20:00-ra.Ott elbúcsúztunk,és elváltak útjaink.Nagyon szép idő volt,gondoltam teszek majd egy kerülő utat a randi előtt.Elkèszülèskor a hajamat nem igazítottam meg.Gondoltam ezt a hajdobálás féleséget előtte teszem meg,hátha ennek majd nem tud ellenállni és megszeret.Idáig még nem annyira ismerem,de majd elválik,gondoltam.Először barátoknak kell lennünk.El kell nyernem a barátságát.Steph szemszöge
Hazamentünk Lorah-val.Ő javasolta nekem,hogy ne legyek ilyen Harry-vel.Így megerőltettem magam ès felvettem egy virágos ruhát,mivel ez boldog színekből áll.A hajamat feltűztem és kisimítottam.Lorah megdicsért hogy nagyon csinos vagyok,bár nekem nehezemre esett ilyen ruhát felvenni,azt nem tudtam,hová megyünk ès ez nem a stílusom.Harry csak arról tájékoztatott,hogy valami csinosat vegyek fel.Ennyi erővel tornacsukában is elmehetnék-gondolkoztam.Ekkor apa is megérkezett.Rám nézett,aztán Lorah-ra.Nem sokat értett az egészből,hogy mit keresek én egy ilyen ruhában?-hová megyek?
 |
-David hagyd,fiatal.Majd elmondja,ha hazajön.Hosszú story.-mondta Lor.Csak reménykedni tudtam,hogy Lorah nem a teljes igazságra gondolt.Csöngettek!Végre valaki,aki tudja használni a csengőt is-mondtam.Kinyitottam ès Harry állt előttem.Az utóbbi időben ismètlődik az a szituáció,hogy èn ajtót nyitok,egy fiú vár.Nem szokványos számomra.
-Gyönyörű vagy-mondta.
-Köszönöm,de mehetnénk is.Tudod,hogy az IPhone-om miatt csinálom.Magamban elgondolkodva apám úgy is vett volna nekem egy újat..vagy nem?Nem.Apum mindig is megbecsülte a pénzt,akármennyi is volt belőle.Ez most is így van.Muszáj volt mennem.Styles mellett kellett ülnöm az anyósülésre.Csak remélni tudtam,hogy számolt a paprazzikkal.A biztonság kedvéért eltakartam az arcomat a tárcámmal,közben Harryt néztem oldalról.Ő is oda-oda pillantott és elmosolyodott.Ettől lányok milliói olvadnának el,de nekem ennél több kellett:biztonság,szeretet,amit idáig nem nagyon tapasztaltam.Útközben próbált szót váltani velem.
-Ne erőltessük ezt,oké?
-De miért?-Csak meg akarom ismerni azt a lányt,akit randizni viszek-szólt szelíden.
-Oké,és akkor miért álltunk meg?Vagy már ott vagyunk?-kérdeztem.
-Nem,gondoltam teszek egy kerülőutat,hogy megismerjelek,de ezzel nem számoltam.
-Mivel?Nee.Mondd,miért állt le a motor?-kérdeztem a legnagyobb erőltetett kedvességemmel.Furcsa lehettem.
-Azthiszem elromlott a motor.
-Ó Styles,hogy lehetsz...Á,hagyjuk.Ha nincs messze,gyalog is eltalálunk.
-Oké,én is erre gondoltam-mosolyodott el.
Kiszálltunk az autóból.
-Ezt csak így itt hagyod?-nèztem rá èrtetlenül.
-Igen.Becsukom ès itt hagyom-válaszolt.Megfogta a derekamat,mivel magassarkúban voltam ès a tegnapi esőzések miatt eléggé csúszott az út.
-Harry,erre semmi szüks..-fejeztem volna be a mondatot,ha egy teherautó nem megy el mellettünk,és nem csap be sárral,és vízzel.Közben az eső is cseperegni kezdett. -Hogy lehetek ilyen béna?-kèrdeztem.A Styles gyerek,megállt velem szemben ugyan-úgy vizesen .Egymásra néztünk és nevetésben törtünk ki.Már rég nevettem ilyen jót.
-Hívom Louist-mondta.
-Nem kell,ez így vicces-mondtam ès magamon is meglepődtem.
-Akkor viszont nálam kell mennünk,mert mindketten vizesek vagyunk
-Azt már nem!-tiltakoztam.Harry rám nézett és azt mondta: -Most már késő.Nincs választásod-nevetett.Tehát 5 percet sem kellett gyalogolnunk,elértük a popstar házát.Csodálatos volt az a ház, egyszerű,és még is szép.Szerintem ritkán ossza meg valakivel azt a sok szobát,amit láttam,habár...ezzel a hajdobálással,és mosollyal,amit nálam is megpróbált bevetni,biztos sok nőcskéje lehet.Nem akartam a a sok közül egy lenni.Harry felajánlotta,hogy csinál forrócsokit ès mèg egy pulóvert is adott,hogy erre cseréljem az elázott ruhámat.Javasolta,hogy aludjak az ő szobájában,mert a többit nem nagyon használja,csak párat a sok közül.Bementem Harry szobájába.Tele volt gyermekkori kèpekkel és valamennyire hasonlított az enyémhez.Annyira elálmosodtam míg vártam Harryre,hogy elszenderültem.Hallottam félálomban,hogy Styles benyit,ereztem,ahogy betakar.Lekapcsolta a villanyt,és kiment.Ennyit észleltem.Aztán 1:20-kor felkeltem.Èreztem,hogy nem vettem át a vizes ruhámat,így azt gyorsan levettem,és fehèrneműben mentem kutatni a fürdőszoba után.Olyan volt,mint tűt keresni a szénakazalban,de még sem lehet mindenhol egy nyíl,hogy "Steph erre gyere --->".Végül megtaláltam,bementem.Fehér alsóneműm nem volt annyira vizes,de a melltartómat le kellett vennem.Ereztem,hogy valaki figyel,de ezt a képzelődést elkönyveltem az álmosságomnak.Lassan kicsatoltam a melltartómat,levettem,és felvettem a pulóvert.Olyan Harry illata volt,puha,és meleg.Alig takarta el az alsó részemet.Még jó,hogy nem öltöztem lejjebb,mert hátrafordultam és a Styles gyerek állt előttem.
-Oops-mondta.
-OOPS bizony,és hogy merted?Te mindent láttál?-kèrdeztem.Ő is egy szál alsógatyában állt előttem,és egy kicsit sem volt szégyenlős.
-Attól függ mire érted azt a mindent?-kérdezte,és beleharapott alsó ajkába.Na jó,eltakarta a szemét.
-Felesleges,mondtam.Már mindent láttál.
-Mindent azért nem,kiáltott utánam,és kuncogott.Bementem a szobába és mérgelődtem.Attól,hogy az ő háza mégsem láthat mindent.Úgy tudom még nem tartozom a trófeái közé.Így mérgelődtem,mikor hirtelen villâmlott egyet ès az egèsz szobát megvilágította.Remek..Bebújtam az
ágyba,és fejemre húztam a paplant így nem jó volt.Nem tudtam aludni.Muszáj lesz.Nem,mégsem...De mégis!-vitatkozott a két gondolat a fejemben,így az erősebbikre hallgattam.Szükségem volt egy emberi lénynek az ölelésére,főleg ilyenkor.Elmentem az ajtómig,de meg nem nyitottam meg,csak álltam előtte,és gondolkoztam,hogy menjek-e?Valakit mintha ereztem volna az ajtó másik részen,így rátettem a kezem az ajtóra,aztán ökölbe szorítottam.Nem lehetek ennyire hülye-gondoltam.Vagy..még is?.Éreztem,még az ajtón kívül is valakinek az erős jellemèt.Persze,más nem volt a házban,csak Harry.Így kinyitottam az ajtót..
Harry szemszöge2.
Éreztem,hogy be kellene mennem Steph-hez.Ki mentem a folyosóra,megálltam az ajtaja előtt,és gondolkoztam.Olyan volt,mintha a másik részen állna.De nem voltam benne biztos.Rátettem a kezem az ajtóra,kicsit hülyének ereztem magamat,de most nem érdekelt.Ökölbe szorítottam a kezem,olyan volt,mintha valakinek a kezét fogtam volna.Ekkor kinyitottam az ajtót.Steph állt ott.Nem tudom mi történt,de mindketten meglepődtünk.Nevetni nem nagyon tudtunk,csak álltunk egymás előtt.Ő egész idő alatt itt lehetett?-gondolkoztam.Nehezen,de megszólaltam. -Csak aggódtam,hogy jól vagy-e?!...
-Én..én,de,igen,vagyis nem csak most jól esne valakinek az ölelése-válaszolta.-szomorú arckifejezèssel.Idáig nem nagyon mutatta az érzéseit,csak a kifürkèszhetetlen arcát.Most jól esett,hogy ezt mondta.Ilyen időben nem jó egy szál alsógatyában állni egy lány ajtaja előtt,gyere be mondta nevetve.Bementem,befeküdtünk az ágyba.Fèlve áttöleltem,hogy megnyugodjon.Éreztem a hajának mámorító illatát.Még ez is igéző,gondoltam.Megfogta a kezemet,és összekulcsolta az övével,ezt furcsálltam,de már régen volt ilyen lehetőségem.Vissza kellett mostanában fognom magam,mert a sajtó folyton arról beszélt,hogy mindenkit kihasználok.Sajnos nem tudták az igazságot.Nem tudtunk aludni,így kaptam az alkalmon,és kérdezgetni kezdtem tőle.Felültünk az ágyon.Nagyon sok mindent elmondott.Hogy hogyan került ide Londonba,előzményeit,következményeit.Tényleg nagyon sok mindenen mehetett keresztül.Én is meséltem magamról.Jó volt így beszélgetni.Règen nem èreztem senkinèl biztonságban a titkaimat. Kèsőbb fejét a térdemre tette.
-Álmos vagyok...Jó így Harry-mondta Stephanie ès mosolyogva elaludt az ölemben.
Hát nekem nagyon tetszett ez a resz most keztem olvasni es nagyon jo :)) annyira aranyos volt a vége :)))
VálaszTörlés