13.Rész.Ne hagyj itt!...

El kell mondanom valamit,a srácokkal turnéra kell mennünk.Nagyon fáj,hogy itt kell hagyjalak,muszáj lesz azokból az emlékekből táplálkoznom egy ideig,amik idáig történtek-nézett rám Harry a zöld smaragd szemeivel.
-Ne hagyj itt,legalább most ne,mikor újra kezdenek jóra fordulni a dolgok,és ....
-Nyugodj meg Steph,majd beszélünk skype-on,akkor legalább láthatlak,és majd fel is foglak hívni,amikor csak tudlak.Megöleltem Harry-t és a könny csak úgy folyt az arcomon,Harry még erős volt.Idáig szinte minden szabad időnket egymással töltöttük,de már mennie is kell,tőlem,messzire,kitudja mennyi időre.nem akartam,hogy itt hagyjon,még  nem is olyan régen része az életemnek.

-Ne haragudj Steph,megígérem a következőre már téged is viszlek,csak most tudom te sem bírnád azt a nagy szaladást,ami ilyenkor megy.Gyere,menjünk.-mosolygott Harry,megcsókolt,és mentünk tovább.Olyan jó nap volt,azt hiszem értem már miért van mindenki külön,hogy a srácok ezt elmondhassák a barátnőjüknek.Danielle és Eleanor már biztos hozzá vannak szokva ehhez.Egy kis sétálgatás után elértünk egy  különösen szép helyre,ahol egy fa volt,és olyan gumikerekes hinta,mint régen,gyerekkoromban.A fák ágai között át ragyogott a fény,naplemente volt.
-Harry,te tudtad?.-igen,ő tudta,hogy kivágták otthon azt a fát,amin hinta volt,tudta,hogy nekem ez sokat számít és azt is,hogy ez az utolsó nap a turné kezdéséig.Nem szólt semmit,csak mosolygott.A fényben csak úgy csillogtak a szemei.Beült a hintába,és engem beültetett az ölébe,a vállára hajtottam a fejemet,ő egy puszit nyomott a homlokomra.Ez nekem mindennél többet számított.Meg kell értenem,hogy néha el kell mennie,hisz' neki is fontos az,amit csinál.Most itt ülök,egy számomra egyik legfontosabb ember ölében,nézem a naplementét,és boldogságot érzek,de nem tudom,ő hogy bírja azzal a tudattal,hogy holnap ő és én egy ideig,csak egy kis ideig elválunk egymástól...
                                                  *Harry szemszöge 
Mindig egy ilyen lányra vágytam,mint Stephanie.Sajnálom,hogy el kell mennünk egy időre,de minden szabad időmben felhívom,és beszélünk majd,hogy éreztessem vele,hogy szeretem,és gondolok rá.Olyan jó vele,csodálatos lány,nem tudom,hogy hogy alakul az életem,csak azt akarom,hogy ő mindenképpen benne legyen,először a barátnőmként,aztán Mrs.Styles-ként,aztán pedig egy anyaként,és örök szerelemként.Őt nem az vezérelte,mint általában a lányokat.Ő nem Harry Styles a'popsztárocska'-ként ismert meg,hanem Harold Edward Styles-ként.Mellette önmagam vagyok.Egy pár hónap alatt már mennyire megszerettem,és azt akarom,hogy a családom is megismerje azt a Stephanie Statham-et,mint én,ezt meg is mondtam neki,hogy szeretném a családomnak bemutatni.Gemma már érdeklődéssel kérdezgetett arról a bizonyos lányról,akit említettem neki.Steph kérdezte,hogy mennyi időre megyünk...Most csak két és fél hónap,mondtam szomorúan.

-Nekem az is sok nélküled,de az már szeptember közepe lesz.-potyogott a Stephanie könnye.
-Nyugodj meg,nekem is nehéz,de aztán újra veled leszek,és még van egy szabad esténk-kacsintottam és megöleltem szorosan,mert tudtam,hogy éreztetnem kell vele,hogy szeretem.
-Gyere menjünk,kajálnunk is kellett volna már valamit-mondtam biztatóan.Mikor odaértünk Zayn szaladt felénk.
-Hol voltatok?Már mindenhol bekerestünk titeket.
-Sétáltunk,és beszélgettünk.
-Sokáig tartott-nézett Zayn,és nevetett.Megvacsoráztunk,és leültünk egy kisebb tábortűzhöz.Niall elővette a gitárját és a srácokkal elénekeltük a 'Change my mind'-t ami teljesen ide illett,de sajnos ebben az esetben nem gondolhattuk meg magunkat.A lányok nagyon jól érezték magukat,kivéve Melodie-t,ezért Zayn elment vele még beszélgetni egy kicsit,és kézen fogva,mosolygósan jöttek vissza.Mikor már teljesen beesteledett,már elpakoltunk,és mentünk haza.A hazafelé vezető úton eldöntöttem,hogy ma elviszem Steph-et anyumékhoz.Megálltunk a házuknál,mivel David-ék nem voltak otthon,a többiek bementek a házba,és ki tudja mire készülnek?Steph is ment átöltözni,nekem pedig a kocsiban volt ruhám,ezért javasolta,hogy nála vegyem fel.Felsétáltunk a szobájába,ő ragaszkodott ahhoz,hogy a fürdőben vegye fel a ruhát.
-Azt nem jól teszed,mert én képes lennélek leteperni-kiáltottam utána nevetve.Mikor kijött a fürdőszobából én csak ámultam,magamhoz öleltem,és igazságot akartam adni az előbbi mondatomnak,ezért elkezdtem inkább lefelé húzni a cipzár-ját,mit sem törődve vele,hogy az előbb vette fel a ruhát.
                                      *Stephanie szemszöge*

Harry-nek az az ötlet pattant ki a fejéből,hogy be akar mutatni a családjának.A lányoknak úgymond odaadtam a házat,ha ma úgy is Hazza-ék házában leszünk.Javasoltam,hogy ne az autóban vegye fel a ruhát,hanem az én szobámban,már csak azért is,mert el bírnám képzelni,hogy autóban hogy öltözködik.Felmentünk a szobámba,és kiválasztottam egy megfelelő ruhát,de egyáltalán nem kihívót,mivel Harry-ék megyünk.A ruhán volt hátul egy cipzár,amit Harry elkezdett lefelé húzni,mikor magához ölelt.Eléggé be volt indulva.
-Harry,most nem lehet,anyudék megyünk-próbáltam volna magamtól eltolni,de a lágy érintései miatt beadtam a derekamat.Utolsó este,nem bántam,hogy így sikerült.Lassan kezdte csókolni a nyakamat,és olyan olyan szenvedélyesen haladt tovább.Este végül nem nagyon sikerült eljutnunk Harry anyjáék,de nem bántam.Az este végül 'társas játékkal' végződött.;)