59.RészÉrted bármit megteszek...

*Sorry,hogy most hoztam a részt,de anyukámnak kellett segítenem az ünnep miatt és alig volt időm.ITT hangzik el az a bizonyos mondat,amit Harry mond a blog rövid bemutatásánál.A következő rész 6 komi és 1 feliratkozó után jön,remélem meg tudjátok csinálni.Guys,számítok rátok!!!:) xxx*
Vártam,hogy hazamenjek a suliból.Aggasztott Gemma sms-e.Vagy talán ezt is túl komplikálom?Végül is nem volt olyan vészes az az üzenet,de nem tudom mi lehet.Vettem a táskámat és már indultam volna kifelé mikor megérintették a vállamat.
-Helló új üdvöske.
-Gyere,hagyd-szólt Brittany.
-Nem,ő itt marad.Van még beszélni valónk.Mi is volt az tegnap?Hmm?Te akarsz folyton a középpontban lenni?Elcipelteted magad még az ilyen híres eseményekre is a drága Harry-vel?
-Figyelj...Ne legyél gyerekes..
-Te fogod megmondani,hogy mit csináljak?A drága Miranda-t is elintéztem,hogy repüljön a suliból..ha gondolod..
-Nem,na ide figyelj te liba,most befejezted,mert nem állok jót magunkért.Azt hiszed megtehetsz mindent?A kisujjamat kell mozdítanom és te fogsz repülni.Ennyi-mondta Melodie.
Egy kicsit túl tengett Melodie-ban az erő.Nevetnem kellett.
-Ugye voltál fül orvoshoz?Igen,jól hallottad,te fogsz repülni,szia-mondtam és elsétáltunk.-Köszönöm-öleltem meg Mel-t.-Most pedig menjünk.
Elköszöntünk Britt-től és Eric-től.De csak hazafelé menet jutott eszembe,hogy Miranda-t kirúgatta?Vagy áttétette más suliba?Azt mondta nekem,hogy minden rendben.Elvetemült kislány ez a Cinthia,mert hogy érett nő létére nem tud gondolkodni.Majd felhívom Miranda-t de először Gemma-val hadd beszéljek.

**
-Szia te gyönyörű kismama!-köszöntöttem Gemm-et.-Mi baj?Jöttem,ahogy tudtam.
-Szia-törölgette a könnyeit.Összevesztem Dan-el,mert neki a munka fontosabb minthogy velünk legyen..
-Ó,nyugodj meg Gemm-öleltem meg.-Csak a megélhetésért csinálja.Biztosan nagyon-nagyon fontosak vagytok neki...mindketten.
-De olyan dolgokat vágtunk egymás fejéhez,amivel mindketten megsértettük egymást,nem szép dolgok voltak.
-Tessék,itt egy zsepi szépen nyugodj le.Odaadom a karkötőmet.Anyámtól kaptam és ez segített,hogy ne legyek szomorú,de mostanában hatását vesztette,mióta Harry-vel vagyok,mert nekem Harry a boldogság,nem a karkötő.-mosolyogtam.
-Köszönöm Steph,de nem fogadhatom el.-mondta a lány.
-Dehogynem.El kell fogadnod,szívből adom,hogy segítsen.És hidd el,fog is.Ma biztosra veszem,hogy kibékültök.Felnőttek módjára leültök és beszélgetni fogtok.Muszáj...
-Igazad lehet.Olyan szépeket mondott és megsimogatta a pocakomat,ami már eléggé látszik és szedtem is fel pár kilót azt hiszem...-mondta Gemma félig könnyezve és félig sírva.
-Szeret titeket,ebben biztos lehetsz.

Bella-val vásárolni voltam.Rég volt már,hogy csak ketten menjünk valahová.Megakartam valamivel lepni Harry-t,de nem jutott semmi eszembe.Aztán megpillantottam egy állatkereskedést.Igen,ez pont jó lesz-gondoltam.Belépve a lány,aki a kasszánál állt elmosolyodott és hirtelen izgatottságot láttam a szemében.
-Sziasztok.M-miben segíthetek?-kérdezte.
-Szia.Még egyenlőre nézelődnénk.-mondta Bella.
-És milyen az élet a srácokkal?Olyan közvetlenek,mint a képernyőn?Mert sajnos én csak ott láthatom őket....-dörzsölte a kezét.
-Hát persze.De hidd el,ők is ugyan olyan emberek mint akárki.Néha fárasztóak,nagy szívük van és zárójelbe véve 'fájdalmasak'-mondtam nevetve és végigsimítottam a szíváson.A lány pedig elmosolyodott és azt hiszem  nagyon szégyenlős,mert látta a szívás nyomot és elpirult.Eltakartam...
-Ne haragudjatok a tolakodásért.Még be sem mutatkoztam.Honey Stevenson vagyok.
-Örülök,hogy megismertelek-mondtam mosolyogva.A lány végül egy husky-t segített kiválasztani.A kutya szemében szeretethiány látszott.Szeretetre volt szüksége,tőlünk majd megkapja..
-Viszlát és legyetek boldogak helyettem is.Szerencsések vagytok és azt hiszem...ők is veletek.-intett a lány.
Legyetek boldogak helyettem?Összeszorult a szívem.Hány rajongó lehet,aki reménykedik,hogy találkozik a fiúkkal és minden álmuk az,de nem biztos,hogy sikerül.Megfordultam...
-Megadnád a telefon számod?Kérlek..
Elég hülyén jöhetett ki,de segíteni szerettem volna a lánynak...
-P-persze-dadogott és elejtette a tollat,amivel a telefonszámot akarta felírni.
-Nyugi,csak nyugodtan-vettem fel a tollat.Ideadta a számot és hazamentünk.

**
Ezt hallgasd miközben olvasod.Bocsi hogy HSM.Régi-nagyon régi kedvenceim voltak ezek,kiskorom emlékei.De ezen akadt meg a szemem a youtube-on és azt hiszem ide illik:)
Harry hazajött én pedig készítettem vacsorát.Gyertyákat gyújtottam.Meg szerettem volna mutatni mennyi sokat jelent ő nekem.Nem akartam nagy felhajtást,de legalább annyit,hogy meghitt legyen.Belépett az ajtón és nagyot nézett.Az ujjasát ledobta a kanapéra és a fehér inge volt rajta.Odasétált hozzám nagy mosollyal a száján és megcsókolt.
-Hiányoztál.A nap minden percében mikor nem vagyok veled,hiányzol.-mondta és homlokát az enyémhez nyomta.
-Te is nekem...-oldalra lépett és zenét kapcsolt.
-Gyere ki a kertbe-mondta,megfogta a kezem és vezetett a hátsó kertbe.Felhős volt az ég,de ettől függetlenül nagyon szép idő volt.
-Táncolsz velem?Bár nem értek nagyon hozzá,de kérlek.
-Persze-mosolyogtam.Ő magához ölelt és érezhettem a jelenlétét,a szíve dobogását,ami csak értem dobog.Éreztem,hogy hevesebben kezd verni a szíve mikor kezét a derekamra csúsztattam.-Add a kezed-mondtam és ő tette,amit mondok.A hátsó kertben  mint akik most találkoztak és első randijukat élik.Csillogó szemeit néztem és levesztem.Beleszerettem teljesen  az én életem,a mindenem.Harry hevesen kezdett csókolni..
-Ne itt,ne itt a hátsó kertben.-mosolyogtam.
Nem bírtunk az érzelmeinkkel,amik csak úgy jöttek.Édes érzelmek,amiket egymás iránt érzünk.Harry gyengéd volt,még is olyan volt mintha már régen nem 'éreztük' volna egymást.Sietős...Én pedig nem bírtam betelni a látvánnyal.Az ő látványával.
-A ti-ed va-gyok sóhajtottam és akadozott lélegzetem elárult mindent.
-Az enyém-csókolt a nyakamba és mindent elfeledtetett velem.Apró csókokkal borított el mindenütt.Mindenhol éreztem.... A hasamban a feszítő érzés kezdett előtörni és végül a mellkasára fekve még levegőért kapkodva próbáltam megtalálni az utat a világba.
-Érted bármit megteszek:leszek a reményed,a holnapod,a jövőd és a szíved!"-súgta Harry.....

58.Rész.A Grammy és annak következménye...

Sziasztok.Köszönöm a komikat.Örömmel látom,hogy vannak angol olvasóim is :).Bocsi azoktól akik Swiftiek,nagyon bocsi,mert az ez előtti rész nem nagyon kedvezett nekik.Ez sem biztos,hogy fog,de ezt vegyétek figyelmen kívül.Szóval remélem jó alkottam:)Nem vagyok eltévedve,tudom,hogy nem nyertek a srácok Grammy-t,csak most ez tűnt a legjobb ötletnek :)xx
A dalszöveg megváltozott.Harry-re vonatkozó szavak,mondatok lettek az utolsóak.Nem tudtam,hogy ilyen könnyen megy neki valaki kifigurázása,vagy,hogy ilyen szöveget alkosson csak egy nézésből,mert látott minket.Harry az asztalra könyökölt és eltakarta a szemét.
'"So he calls me and he's like 'I still love you' British accent'''
-Nyugi,Harold.Hallod?
-Igen,csak.Rosszul esik..
-Elhiszem-hajtottam fejemet a vállára,mire ő megsimogatta a kezemet és a hajamba csókolt.A kis előadás után elnyerte a díjat és büszkén lépdelt a színpadon.Ide oda billegetve magát...Nekem sem volt jó érzés látni és hallani a barátom 'ex-barátnőjét',aki valójában nem is volt az.
-Azt hittem megbeszéltétek.-mondta Louis.
-Igen,úgy volt.De hallhattad.-motyogta Harry.
-Csak Paul ne legyen ideges...-mondta Liam.
Ebben a percben Paul Harry vállára tette a kezét.
-Bajban vagyok?-kérdezte Hazz.
-Nem.Ebben az esetben Swift kisasszony a hibás.De ne beszéljünk róla.Elég megaláztatás volt ez.Gyertek,ti következtek.-mondta Paul.
-Kívánj szerencsét kincsem.-mondta Harry.
-Sok szerencsét,ügyesek lesztek.Hidd el,és csak nyugalom.-csókoltam meg.
-Nem hiszem el,hogy ezt tette-mondta Melodie.
-Én sem gondoltam volna,hogy idáig fajul a helyzet,a Grammy-ig.-mondta Eleanor.
-Semmi gond,amíg Harry nem szomorú emiatt és az újságok nem figurázzák ki,addig elnézzük neki.-mondtam a számat lebiggyesztve.
-Ó drága-mondta Danielle.
-Reméljük megnyugodott-szólt Bella.
-Reméljük..-válaszoltam.

-Látod?Magabiztos voltál,ami azt jelenti,hogy Taylor-t most eszi az idegesség-mosolyogtam.
-Talán-puszilta meg az arcomat és mintha mér jobb kedve lett volna,mert egy nyugtató mosolyt küldött felém.Sorra nyerték a díjakat és az utolsó..az utolsó nyertes agyát húzták a legtovább.One Direction...-hangzott a műsorvezető hangja.Harry örömében felkapott és megpörgetett nagyon,nagyon örültem,ha ő örül,akkor én is.Sőt,boldog vagyok és össze vissza puszilgattam,mert tudtam mennyit jelent ez nekik.A srácok egymást is megölelték,olyan csoport ölelés volt.
-Most már láthatod milyen,ha ők díjat nyernek és te is átérzed,úgy ahogy mindannyian-mosolygott Dani.
-Ó,mennyire büszke vagyok erre az öt hülyére-motyogtam és a könnyemet alig tudtam visszatartani.A fiúk felmentek a színpadra,ahol Louis mondott egy kisebb beszédet,hogy megköszönje a díjat és lejöttek  kezükben a díjjal.
-Büszke vagyok rátok-mosolyogtam.
-Köszönjük-válaszolták a srácok,mire Harry átkarolt.
-Gyertek,menjünk.Ezt meg kell ünnepelnünk.-kacsintott.

Reggel hamarabb keltem,mint Harry.Hisz' suliba kell mennem,amihez semmi kedvem.Tudom,hogy Cinthia nem hagyja szó nélkül a tegnapi napot.Nem vagyok felvágós,de tudom,hogy ő annak fog beállítani.Beleborzongtam a gondolatba.Nem akarok veszekedni.Lementem a konyhába és az ajtón mintha kopogtattak volna.Kinyitottam és a reggeli újság pihent a küszöbön.
Címlapon: "Taylor Swift kifigurázta Harry Styles-t,de vajon mit szól ehhez a szívtipró barátnője?"(További információ a )1O.oldalon.
Na ez érdekes lesz-gondoltam magamban.Leültem a kanapéra,a saját kanapénkra.Olyan jó érzés kimondani,hogy a miénk,csak kettőnké ez az egész.De gyorsan visszaszárnyaltam a jelenbe.A szemeim kikerekedtek,mi van?-dörzsöltem meg a szemem.Ez borzasztó cikk.Bár,ha belegondolok itt jobban Taylor van fikázva,de akkor is.Tudom,hogy Tay is egy lelkileg összetört ember.Én is az lennék a helyében.Emlékszem,mikor azért vesztem össze Harry-vel,mert azt hittem Taylor kell neki,ők vették rá a hülyeségre.Megráztam a fejem.Együtt érzek vele,de miért kellett ezt a szövegváltoztatást megcsinálni?Még talán nem lennék ennyire ideges és Harry sem lenne az.
"Nem csak a Grammy körül van felfordulás a 1D életében.Liam Payne arra szánta el magát,hogy elkötelezve legyen.Vagyis másként értve valami készül a One Direction háza táján.Esküvő?Talán igen.Majd' meglátjuk mi lesz belőle.Sok tini lány álma és szíve törne össze.Egyenlőre sok sikert kívánnánk nekik.-írta az egyik újságíró" 
Hogy ebbe is bele kell szólniuk-forgattam a szemem.Lecsaptam az újságot az asztalra és mentem kaját csinálni.Közben forgott az agyam és egyre csak gondolkoztam.Ilyen lesz majd velünk is?Ilyen felhajtás?Igazuk van,talán ha hozzámennék Harry-hez több száz ezer rajongó,vagy talán millió élete hullna több száz darabra.Kész lett a kaja,de még Harry mindig nem jött le.Leültem és vártam,van még időm ezen gondolkozni,míg nem jön le.Vagy talán nem is akar esküvőt?Ó,nem vagy normális Statham-förmedt rám a tudatalattim.Megint kételkedek,nem,nem kellene így lennie.Túl sokat gondolkozok.Felvettem az IPhone-om és felnéztem Twitterre,volt utálkozó üzenet is.
"Azt hiszed elég jó vagy a világ leghelyesebb srácához?Akkor tévedsz.".Hát jó,tudtam,hogy ezzel fog járni,ha  együtt leszek Harry-vel.De olyan rosszul esik.Borzasztó rosszul.Az ilyen üzenetek veszik el a kedvem az egész élettől.De nem szabadna,hiszen van aki szeret...Volt pár twitt amin megakadt a szemem."Láttátok Stephanie ruháját?Olyan szép volt és Chanel." , "Ó de összeillenek.Álom páros Sarry." Sarry? Több ilyet találtam,de nem értettem.Összeolvasták a nevünket?Óh,már világos.Utánaolvastam Harry ex-barátnőinek.Alapjában véve mesélt nekem róluk,de ezt nem említette.Olvastam "Haylor,Carry...?" és ott van az a csaj,aki leszbikus lett miután Harry elhagyta.Fúj,hogy lehet idáig süllyedni?Bár megértem,azért tudom,hogy ilyen hatással van a lányokra.Rám is ilyen hatással van.Elpirultam,mert eszembe jutott az éjszaka.Te jó ég,meg kell néznem a tükörben...
Igen,jól gondoltam.Látszik a szívás.Amikor hozzáértem,felszisszentem.De elmosolyodtam.Az övé vagyok,igen.Az övé.Megjegyez engem,hogy mindenki tudja.
-Jó reggelt Steph-állt az ajtónál Harry és elmosolyodott.
Istenem,de aranyos és milyen sexy.
-Neked is jó reggelt-vigyorogtam vissza és a szívem csak úgy zakatolt.Az a látvány...grr.
-Nagyon fáj?-lépett oda hozzám és átkarolt.
-Nem.Így tudják,hogy hozzád tartozom.-pirultam el.
Kéjes vigyorra húzódott a szája.
-Biztos nem fáj?-puszilta meg az érintett helyen.-És itt?-adott lejjebb is egy puszit.Végigcsókolgatta a nyakam és aztán szája a számra tévedt.Alsó ajkamba harapott.
-Gyógyító a csókod.-mosolyogtam még mindig kábán a csókjaitól.
-Igen?
-Határozottan.De ezt azért majd visszakapod-mutattam a szívás nyomra.
-Hmm.
-Hmm?
-Hmm.
-Harry.Ne csináld ezt,mert így itthon kell maradnom és nem mehetek suliba miattad.
-Pedig jó lenne,ha maradnál.-vigyorgott.
-Hidd el,én is örülnék neki.De..de mennem kell.Menj enni, kihűl a kaja.-toltam el magamtól.Mert tudom,hogy ha a karjaiban maradok,akkor sokáig ott leszek.Sokszor engedek neki...
Meleg volt a levegő,elég jó idő volt őszhöz képest.Így felvettem egy farmer rövid nadrágot és egy inget.Örültem,mert újra egy nap,amikor nem kell a sulis egyenruhába öltözni.Az időjárás szerint ez az utolsó nap ilyen jó.Aztán már esős napok lesznek.Amikor kiköltöztem azt hittem mindig esni fog az eső,de nem.Változó az időjárás.Erről a változékonyságról jutott eszembe amikor az eső alatt csókolt meg Harry.Azt mondta ez volt a gyerekkori álma.Nem értettem ezt a gyerekkori álmot,de segítettem megvalósítani...
-Te nem jössz enni?-kérdezte Hazz.
-De.-ültem le mellé.

Mikor elpakoltam a tányérokat,felhívtam apát,hogy hogy érzi magát és Lorah-t is.Egyre kevesebbszer látom a családom.Harry is a családom része,de a többi tagjával alig találkozok.
-Ma elmegyünk nálunk?Kérlek.
-Persze.-mosolygott Harry és egy puszit nyomott a homlokomra.

A suliban nem volt unalmas egy óra sem.Valami messziről jött emberke tartott előadást.Volt olyan rész,amikor a tudományról beszélt.Itt untam meg..Csörgött a telefonom,mindenki rém nézett én pedig gyorsan kinyomtam.Aztán néztem meg ki volt az...Gemma.Miért hívott?Talán találkozni szeretne.Biztosan látszik már a pocakja.Olyan régen nem beszéltünk.
"Nem tudom miért nyomtad ki Steph.Harry szerint valami előadás mehet.Szükségem van a tanácsodra,ha hazamentél írj.Kérlek.xx G."
Megijedtem.Elég felkavaró sms....mi lehet?.
Komiba írjátok le,hogy szerintetek mi legyen a címe.A legjobbat kiválasztom és az lesz a rész címe:))

57.Rész. I see the difference...

-Tudod...amikor azt mondtad,hogy csodálattal néztem rá,az talán azért volt,mert Aarosa leküzdött egy

szörnyű betegséget..:a rákot.Azóta csodálom a kitartását.Érted már?-nézett aranyosan Harry.
Úr Isten!Én ezt hogy túl reagáltam!Tényleg meg kellett volna beszélnem vele,nem elfutni.Óh és én még goromba is voltam.
-Harry,én szégyellem magam,sajnálom.-motyogtam,mire ő megölelt.
-Talán nem kellene egyből a legrosszabbra gondolni.De téged is megértelek.Bocsáss meg,ha nem törődtem úgy veled.Nagyon szeretlek,azt tudnod kell.Máskor vágj pofon,ha így fogok viselkedni.Legalább felébredek-viccelődött és közben ujjpereceimet simogatta.
-Óh,nem.Már a múltnap is azt mondtad,hogy harcias vagyok.-duzzogtam.
-Rájöttem,ilyen pillanatokban szükségem van a harciasságodra.-vigyorgott.Nevetése ragadós volt,így én is nevettem.Végigsimított az arcomon és lágyan megcsókolt.A szél egy kicsit elkezdett fújni és Harry-nek a szép lefésült haja felborzolódott.
-De szeretem a felborzolódott hajadat-nevettem.
-Óh,igen?Most nézd meg a tiedet-borzolta fel a hajamat.
-Na ide gyere Styles.
-Kapj el.
-Ez az én taktikám-vigyorogtam.
-Semmi baj,most ezt én használom fel ellened.
-Ha így állunk,akkor fuss!
Elkezdett futni és én pedig utána.Megállt a hinta ágynál.
-Na mi lesz?
-Ez-húzott le magához.Arcunk fél centire lehetett egymástól.
-Mondj többet.
-Ez többet mond?-kérdezte halkan és ajkai enyémmel váltak egyé.
-Sokkal többet-hajtottam homlokomat az övéhez.-Figyelj...Megmondanád Zayn unoka testvérének,hogy ne haragudjon?
-Persze...-puszilta meg arcomat.-De biztos vagyok benne,hogy nem haragszik.Egyébként ma lesz a Grammy díjátadó és remélem eljössz velem.-mondta bazsalyogva.
-Harry.Mit tervezel?
-Semmit,majd kapsz tőlem egy csekélységet,csak adj választ.Eljönnél?
-Igen-mosolyogtam.
-Gyere,fel kell avatnunk a házat-kacsintott Harry.
*Louis szemszöge*
Rossz volt nézni,hogy Harry szomorú amiatt,mert Stephanie haragszik rá.Reméljük meg tudják oldani a helyzetet.Izgatott vagyok a mai Grammy miatt.Reméljük sikerül megnyernünk.Erről jut eszembe.
-Kicsim,ma lenne a díjátadó.Eljönnél velem?-kérdeztem.
-Még szép,látom izgatott vagy a dolog miatt.Ki sem hagynám-karolt át Eleanor.
-Reméltem-nyomtam egy csókot az ajkára.Apropó,nem tudod mikorra tették át Danielle-ék az esküvőt?Liam szárnyal a boldogságtól.-nevettem.
-Áprilisra,de nem tudják pontosan.Majd még eldöntik.Ne gúnyold ki,egyszer,majd remélem te is így fogsz szárnyalni.-mosolygott.
-Ha okot adsz rá,akkor igen.De én mindig boldog vagyok,mert te itt vagy nekem-öleltem magamhoz.
-Ó Louis-mosolygott a nyakamba.-Nem gondolod,hogy túl korai lépés?-kérdezte Eleanor.
-Eleanor,már hogy gondolnám?Elég régen ismerik már egymást ahhoz,hogy összekössék az életüket és szépen összehozta a sors őket úgy ahogy minket is.
-Igazad van.
-Nem szeretnél vásárolni menni?A mai estére.
-De..Jó lenne-lelkesedett.
-Akkor gyere-karoltam át és elvettem az asztalról a kocsi kulcsot.
*Niall szemszöge*
Mikor beléptem a ruhás dobozzal a kezemben,Bella "A hal"-at nézte az akváriumban,amit tőlem kapott.Kocogtatta az akvárium oldalát.
-Szia!-mosolyogtam.
-Szia édes-mondta halkan.
-Mi a baj?-kérdeztem.
-A mai nap kicsit melankolikus hangulatú.
-Akkor ettől remélem-jobb kedved lesz-mondtam és előhúztam a hátam mögül a dobozt.
-ÓÓ..
-Ó bizony.A tied,nézd meg.-bátorítottam.
A srácokkal megbeszéltük,hogy meglepjük a lányokat egy szép ruhával.Nagyon reméltem,hogy tetszik majd tetszik neki.
-Nialler,nagyon szépen köszönöm-ölelt magához és csókjával szinte letepert.
-Szeretem mikor ilyen hálás vagy.-mosolyogtam csókunk között.
-Akkor hagyd,hogy megháláljam..ölelt még mindig szorosan és én csak mosolyogtam.
*Stephanie szemszöge*
Fel kellett mennem a suliba megnézni Melodie és csapata előadását.Körülnéztem a teremben,majd' Zayn intett,hogy üljek le mellé.
-Bocsi,hogy késtem,csak elzárták az utat a Store Street-nél és más útról kellett megpróbálnom.
-Semmi baj.Nézd,mindjárt ő jön.
-Ezt meg honnan tudod?
-Ott voltam vele és segítettem bemagolni neki az egészet.Idézem az első mondatát:"A menedzserek élete sokszor nehéz,és talán még nehezebb,amikor..."
-Zayn.Elég lesz.Elhiszem,hogy te is tanultad.Éjt nappallá téve tanultatok-kuncogtam.
-Éjjel azért nem-kacsintott Zayn,mire a szememet forgattam.

-Nagyon ügyes voltál-öleltem meg Melodie-t.
-Büszke vagyok rád-csókolta meg Zayn.
-Köszönöm-mosolygott Mel.-De ne velem törődjetek.Zayn te nagyon izgulsz a díjátadó miatt.
-Nem is annyira.Vagyis...
-Harry!-köszöntöttem és Zayn szavába vágtam.
-Sziasztok.Hány autóval jöttünk?-érdeklődött Harry.
-Úgy hárommal,azt hiszem-válaszoltam.-Én hoztam Melodie-t és én viszem.

Hamar elment a délután.Készülődnünk kellett a díjátadóra,de fogalmam sem volt,hogy miben menjek.Kihajigáltam a ruháimat a szekrényemből és tehetetlenül ültem a ruha kupac tetején.Épp egy a szekrénybe szorult szoknyát cibáltam,mikor Harry belépett kezeit hátra téve.Elmosolyodott...Egy kósza hajszálat fújtam ki a szememből.
-Mi az?-néztem és végigdőltem a ruha csomón.
Leguggolt mellém és a háta mögül egy dobozt húzott elő.
-Ez a tied.Nyisd ki.-vigyorgott.
A doboz márkája Chanel.Te jó ég!Mennyibe kerülhetett ez a dolog?Kinyitottam a dobozt és megláttam egy gyönyörű ruhát a tetején egy pénztárcával.Szemeim kikerekedtek és nyeltem egyet.
-Ezt miért?Az enyém?
-Tied bizony.A díjátadóra,hogy az én barátnőm nézzen ki a legszebben.-mosolygott és megcsókolt.
-Nagyon-nagyon köszönöm-öleltem át.
-Szívesen és most itt hagylak készülődni-kacsintott.

-Felhúznád a cipzárt?-kérdeztem Harry.-t.
-Persze.Lassan húzta fel és közben éles lehelete a nyakamon volt.A tarkómra adott egy puszit aztán magához fordított és megcsókolt.
-Gyönyörű vagy kincsem.
Elpirultam.
-Köszönöm.Neked is jól áll ez az öltöny-tettem az arcomhoz a kezemet.
-Ne takard el magad,nagyon szép vagy.Te vagy a legszebb...

Ott ültünk várva a díjak bejelentésére.Zayn és Melodie később érkeztek.
-Ó de nagyon szép vagy.-csillant fel a szemem mikor megdicsértem Melodie ruháját.Igazán illett rá,mintha csak rá illesztették volna.
-Köszönöm,Zayn-től kaptam.De téged mintha egy modell stúdióból szakasztottak volna.
-Ne csináld elpirulok-motyogtam.
Ültünk csendben és az első fellépő Taylor Swift volt.Úh,Istenem!Engedd,hogy meg ne tépjem.Érezhető volt rajtam a feszültség,a kamera Harry-t vette lesve a reakcióját.Mennyire szánalmasak már az emberek!Úgy lépdelt a színpadra,mint valami Madonna.Egoizmus nem áll távol tőle.A saját dala éneklése közben a szeme sarkából Harry-t figyelte,aki engem karolt és fogta a kezem,mert tudta,hogy zavarban vagyok az ügy miatt és Taylor miatt.
-Nyugodj meg.Ne legyenek kétségeid.Csak téged szeretlek-csókolt meg,amikor a kamera ránk irányult.Ekkor Tay arca dühösre váltott és hirtelen a dalszöveg is megváltozott....

56.Rész.We're ok or not?

Sziasztok.Meghoztam az új részt.Remélem tetszeni fog.És azt leszögezném,hogy én nagyon is bírom Aarosa Malik-ot,ez csak a történet kedvéért van:)xx
Ott állt előttem Harry idegesen,még is aggódóan.Tudtam,hogy ezután egy nagy veszekedés lesz.De nem.Nem értettem.Ő haragudott?Vagy én haragudjak?Bonyolult az élet.Közeledett felém de én meghátráltam.Éreztem még mindig azt a belső fájdalmat.
-Harry,ne.Én most felmegyek.
Zöld szemeivel nézte,ahogy felsétálok,de a fejét lehajtotta,mintha megbánta volna.
**
Nem bírom.Úgy közeledne hozzám,én is hozzá,de egyikünk sem meri.Két napja még mindig csak pár szót váltunk egymással.Semmi baj.Utolsó nap,hogy itt van Aarosa.Harry általában vele lóg,de annyira látom a szemében,hogy szomorú,mert nem beszélek vele.
-Hey,még mindig haragszotok egymásra?Nem értem,miért.-mondta Zayn és leült mellém.
-Igen.
-Mindig ilyen röviden fogsz mostantól válaszolni?
-Igen.
-Ó Stephanie ne csináld már.
-Mit?
-A féltékenységet....Ne legyél féltékeny.Ez nem rád jellemző.Harry és az unoka testvérem csak barátok.Szigorúan is csak barátok.Nem értelek.Harry szeret,nem..nem is.Inkább imád.Te pedig féltékeny vagy rá?Ő szerelmes,beléd.
Zayn szavai elgondolkodtatóak voltak.Úgy éreztem igaza van és túl reagálom.De mégsem.Harry-nek a szájából akartam ezt hallani.
-Óh.-bújtam oda mellé.-Mintha a testvérem lennél Malik-mosolyogtam és egy könnycseppet ejtettem.
-Ne sírj.Semmi okod rá.-törölte le a könnyemet.
-Jó,nem sírok-mondtam félig nevetve,félig a könnyemet törölve.
-Hazaviszem Aarosa-t.Most már megbeszélhetitek az egészet Harry-vel.
**Ezt hallgasd,miközben olvasod.

Vacsorát készítettem.Nem csak magamnak.A harag ellenére Harry-nek is.Olyan furcsa volt a szeretet..vagy a szerelem közöttünk,az egész légkör más.Az asztalnál csendben ültünk és Hazz megfogta a kezem.Csendben próbálkozott.Nem húztam el,de még mindig nem szóltam semmit.Elvettem a tányérokat és elmosogattam.Olyan nyomasztó volt a csend kettőnk között.Őt nem zavarja?-gondoltam.De,biztosan zavarja.Felhúztam a papucsomat és abba a hálószobába mentem amit jobban szeretek.Ez világosabb,szerényebb és otthonosabb,nem annyira luxus szoba mint a többi.Kivettem az egyik szekrényből Harry pólóját és belebújtam.Nem is tudom,hogy a pólója jobb társaság vagy ő per pillanat.Felültem az ágyban és megnéztem a nyakláncot,a repülőset.Ha ennyin felkapom a vizet,majd egyszer...milyen feleség leszek?Borzasztóan éreztem magamat.Az ölembe vettem a fényképező gépet,amin minden emlék rajta van,amit idáig szereztem..Harry-vel.Elmosolyodtam..Miután éreztem,hogy egyre fáradtabb vagyok,oldalra fordultam,de még sem tudtam aludni.Kérjek én bocsánatot?Ő miért nem teszi?Halk lépéseket hallottam az ajtó felől.Odasétált hozzám Harry és befeküdt mellém.De jó újra azt a melegséget érezni,őt érezni.Magához fordított.
-Stephanie.
-Harry.
-Kérlek ne haragudj-mondtam.
-Te ne haragudj,kincsem.Szeretlek-megölelt.Ajkai az enyémet vették célba,olyan erővel és még is bocsánatkérően csókolt.Megpuszilta a homlokomat.
-Ne legyél féltékeny.Csak téged szeretlek.
Hát persze.Mit vártam?Számtalanszor elmondta,hogy mennyire szeret.Most már nem csak a pólón érezhetem az illatát,a tipikus Harry illatot.Ó Istenem,nem bírnék nélküle élni.Haragszom magamra.Kimondhatatlanul szeretem.Olyan jó az ölelésében feküdni,vagy épp az arcát nézni és elveszni a szemében,azokban a smaragd szemekben.Végigsimított az alsó ajkamon és egy lágy csókot adott.
-Senkire sem voltam még féltékeny.De rád azért,mert igazán szeretlek.-mondtam.
-Stephanie,én Steph-em.-mosolygott és karjába vont.
Kire is lettem volna féltékeny?Nem sok fiúval jártam,mert anyám még nem engedte,azt gondolta biztosan felelőtlen leszek a szerelmi ügyeket nézve,de ha most látna.Mindig azt mondta "Olyan fiút válassz,akit életed végéig szeretni fogsz,ő pedig feltétlenül viszonozza azt".Hát megértettem,miért mondta ezt.
**Harry szemszöge**
Nem értettem Stephanie-t.Két napja nem beszéltünk már.Felkapta a vizet azért,mert Aarosa-val beszéltem.De csak azért,mert már régen nem láttam.Erre ő büntetés kép Ryan-nel ment valahová.Mikor megakartam csókolni nem viszonozta.Rosszul esett,nagyon rosszul.A további napokban érezhető volt a feszültség kettőnk között.Megérthetné,hogy szeretem.Kicsit távolság tartó lettem Zayn unoka testvérével szemben,csak hogy meg ne bántsam Steph-et még jobban.Oda akartam menni,megölelni,megcsókolni,de féltem attól,hogy hogy reagál.Senkit ne szerettem még így,mint őt,senkit.Furcsa érzés kavargott bennem.Nem tudtam mit tehetnék,hogy elnyerjem a bocsánatát.Végül mikor egyik este befeküdtem mellé az ágyba,bocsánatot kért és én is tőle.Nagyon hülye voltam.Nekem kellett volna bocsánatot kérnem,ő csak féltékeny volt,mert én talán olyan jeleket mutattam Aarosa felé,amik nem voltak igazak,alaptalan az egész.Mindig csak barátként gondoltam rá,ez nem volt,nem lesz máshogy soha.Olyan jó volt újra átölelni a barátnőmet,és látni,hogy mosolyog,mert mellette vagyok.
-Olyan csodálattal beszéltél róla-mondta Stephanie.
Élesen beszívtam a levegőt,nem akartam ilyenkor este elmondani neki,hogy miért is.
-Holnap elmondom miért.
-Ma mondd,kérlek.
-Nem szeretném,ha rosszul éreznéd magad emiatt.
-Rendben.-válaszolta.-És olyan közel ültél hozzá,megölelted,ahogyan engem szoktál.-mondta bánatosan.
-Eleanor-hoz és Danielle-hez is közel szoktam ülni,ezért még sem szólsz.Megöleltem,de tévedsz.nem úgy,ahogy téged szoktalak.Nem olyan érzésekkel.
-Értem-bújt oda hozzám,de láttam valami még mindig aggasztja.Nem akartam kérdezni.Azt szeretném,hogy kipihenje magát.Reggel sokkal másabban tudunk beszélgetni.Fáradtnak tűnt,és nem akartam még jobban fárasztani.
**Stephanie szemszöge**

Harry karjaiban aludtam el,ő még mindig aludt,amikor én már felöltöztem.El akartam gondolkozni mind azon a dolgon,amit este mondott.:
"Nem akarom,hogy emiatt rosszul érezd magad".Miért mondta ezt?Valami nagyon rossz dolog lehet?Nem tudom.Ki mentem a kert végébe,és onnan láttam az egész várost.Vittem magammal a gitáromat is.
"We're so Paris when we kissed, when we kissed
I remember the taste of your lipstick
Now you're tearing up my heart, tearing up my heart
You're tearing up my heart"

Énekeltem,amit nem gyakran csinálok.Megtanultam már,kívülről tudom Harry-ék minden számát.És ez pont ide illett.Mikor Párizsban megcsókolt olyan jó volt visszagondolni rá.Harry lépett csodálkozóan mellém.Nem tudta,hogy tudok gitározni.Így én is megtudtam lepni ezzel,mint ő engem a zongorázással.Tovább énekelte velem a dalt.A végén,a végén megcsókolt.

-Te aztán tudsz meglepetést okozni-mosolygott.

-Talán.Ahogyan te is -viszonoztam mosolyát.

-Szóval,elmondod amit tegnap este nem akartál?

-Igen.-mosolygott féloldalasan és megfogta a kezem.

55.Rész.New miss trouble...

Harry odajött hozzám.Beült a hinta ágyba és átölelt.Úgy  éreztem magam,mint valami álmos kislány,akit a kedvenc mese hőse ölel át és altatja.Álmosságot éreztem és úgy láttam Hazz sem volt ezzel másképp.
-Harry.Énekelsz nekem,ahogyan szoktál?
-Persze.-mosolygott aranyosan és adott a homlokomra egy puszit.Csak néztem oldalról,hallgattam,ahogy énekel...csak nekem.Elaludtam.

-Reggelt,egyetlenem!-köszöntött reggeli csókjával Harry.
-Neked is,édes.-és az ölelésébe bújtam.
-Hoztam neked kapucsínót,sok habbal és fahéjjal.
-Óh,köszönöm-adtam egy arcra puszit neki.-De reggelire nem valami jó kapucsínót inni.-vigyorogtam,hogy meg ne bántsam.
-Nem is kell.Hoztam reggelit.Utána megihatod.-vette elő a tálcát és olyan ínycsiklandozó ételek voltak rajta.
-Nem mondod,hogy ezt mind te csináltad?
-De bizony azt kell mondjam.
-Harry,te egy csodálatos,ügyes srác vagy,és persze az enyém.-csókoltam meg.-Köszönöm.Te reggeliztél már?
-Igen,és visszajöttem.Látod,nem hagytalak itt.-puszilta meg a homlokomat-mire elmosolyodtam.Első nap,teljesen beköltözve,mindennel készen,itt vagyunk a saját házunkban.Saját ház,te jó ég!Ebbe még csak most gondoltam bele teljesen.És,ha nem tévedek nem sokára Zayn és Melodie is a szomszédunkban fognak lakni.Bár azon sem lepődnék meg,ha mind egy helyen laknánk,de az lehetetlen.vannak még szomszédaink és csak a jobb oldali ház üres mellettünk,vagy is a két szerelmes páré.Merem remélni...
-Mind gondolkodsz?-kérdezte azzal a szívdöglesztő mosolyával a barátom.
-Semmi különösen.Csak,hogy jó lenne ha annak ellenére,hogy közös házunk van...Még a srácokkal legalább szomszédságban lehetnénk.
-Értem.Minden meglehet még addig.De Dani és Liam biztosan nem adják el a házukat.Tudod,ők már régebben együtt élnek.
-Hát igen-sóhajtottam és rágcsáltam tovább a pirítóst.-A többiek?Miután én elaludtam,azért még is a mi ház avató bulinkon...Legalább te visszamentél hozzájuk?
-Nagy volt a kísértés,hogy maradjak és nézzem ahogyan alszol,de sajnos ki kellett kísérnem őket a buli után.Aztán pedig behoztalak,ha nem bánod.-mosolygott aranyosan.
-Soha nem bánom,hogy a karjaidban lehetek.-viszonoztam kedvességét.Elvettem a kapucsínót és lassan kortyolgattam,mert még meleg volt.

Elmentünk a közös házba.Érzem,hogy attól,hogy van egy saját házunk,még nem leszünk annyit benne,inkább együtt a srácokkal,ahogy Liam,Danielle,Louis és Eleanor.Ha ők is meg tudják oldani,akkor mi is.Belépve a 1D házba Bella egy óriási öleléssel fogadott és élvezettel mutogatta az aranyhalat,amit Niall-től kapott.
-Nagyon aranyos.És mi a neve?
-Hoppá.Azon nem gondolkoztunk.
-Hal.
-Niall nem a hova tartozására gondoltam.-nevettem.
-Szerintem pedig találó név.Nem kell rajta sokat gondolkozni.-vont vállat Niall.
-Jó,jó akkor legyen 'A Hal'.-vigyorogtam.
-Ez jóó-helyeselte az ír srác.
-Ha már egyszerűt akartál.-motyogta Bella.
-Mi most mennénk a nappaliba.-mondta Harry.
Belépve Zayn és Mel tv-zett.
-Sziasztok.-köszöntöttek öleléssel.
-Nektek is sziasztok.
-Van egy jó hírem.-mondta Zayn.
-Mondd Malik-szólt Harry kedvesen.
-Jön az imádott unokatestvérem.Aarosa.Remélem majd jól fogadjátok.-mosolygott Zayn.
Harry-nek felcsillant a szeme.Talán ismeri?Nem beszélt róla.
-Meddig lesz?-kérdeztem.
-Csak négy napot.
-Értem.-néztem a földet.
-Ne aggódj,igazán jó fogadtatásban lesz része.Már rég beszéltünk-mondta Hazz.
Úgy beszél róla mint nem tudom megnevezni,hogy miről.Szinte csodálattal.Féltékeny kezdek lenni.Nem,nem szabad,hisz' még nem is ismerem.És nem akarom átvenni a féltékeny 'elő feleség' szerepét.Miket beszélek?A mi házasságunkra még várhatunk.Az biztos.
-Már itt is van.Szia-sétált oda Zayn és egyből Harry is felpattant a helyéről üdvözölni őt.Csak néztem szótlanul Melodie-ra.Ő megfogta a kezem és odavezetett hozzájuk.Mellkasomnál összefonva a karomat,kedvességet erőltetve köszöntöttem.Melodie-nak könnyű dolga van,ő már találkozott vele,és még nem is kell azért aggódnia,hogy Zayn össze jön ezzel az Aarosa-val,nekem pedig!Harry-t kicsit több ideig ölelte.Ámulattal bámultam a helyzetet.Mintha itt sem lennék.
Végre,átkarolt.Bemutatott,hogy a barátnője vagyok.Azt hittem már soha nem veszi észre magát.Ez nagyon szarul esett,őszintén megmondva.Lepakolta a csomagokat és leültünk beszélgetni.Harry-t nagyon érdekelte mik történtek vele mostanában.Próbáltam magamat nyugtatni,hogy 'régi barát,már régen találkoztak.Nyugodj meg Steph.'-bárcsak ezt a barátom szájából hallanám.Hirtelen  teljesen nem oda illőnek éreztem magamat.A lány is nagyon szimpatikus volt,de amit Hazz művelt,az már a határokat súrolta.Nagyon közel ültek egymáshoz és úgy beszélgettek.Vagy lehet,hogy ezt csak én komplikálom fel?Teljességgel meglehet,csak már olyan régen láttam a hozzánk közel álló lányok közül mással beszélgetni.Rita-val (Rita Ora) jóban lettem és ő már előttem is ismerte Harry-t,de az a tudat nyugtat,hogy nem sokkal több ideje ismeri,mint én.Sőt,hiszem,hogy van fiú és lány között barátság.Rá nem vagyok féltékeny.Rita kedves,megértő és jó beszélgető társ,ezen kívül jó fej és aranyos.Cher-ről (Cher Lloyd) is ez a véleményem.Amióta a barátomat ismerem,azóta több mindenkit is megismerhettem.A múlt nap beültem egy kávéra Rita-val a Starbucks-ba és beszélgettünk.Régi élet,mostani élet.Ő is sok mindent tud már rólam és nem is adja tovább,megbízok benne.Ezek után a gondolatok után visszakanyarodott Zayn unoka testvérére és a barátomra a gondolatom.Úgy éreztem ki kell szellőztetnem a fejem.
-Ne haragudjatok,de nekem most mennem kell.Találkozóm van valakivel.
Harry felkapta a fejét és most megkaptam a figyelmét.
-Kincsem,hová mész?És kivel találkozol?
Ó,szóval már újra a kincse vagyok.Hmm..Harag termelődött bennem.
-Egy baráttal.Ryan-nel-hangsúlyoztam a srác nevét,amivel tudtam,hogy kicsit én is visszaadhatom neki ezt a nemtörődömséget.Kikerekedett szemmel nézett.
-Várj.Mikor jössz vissza?-kérdezte karjaiba vonva.Nem néztem a szemébe és rá,mert tudtam,hogy ott ragadna a tekintetem.
-Majd hívlak,ha úton leszek visszafelé.
-Rendben.Vigyázz magadra.-adott egy csókot.Nem csókoltam vissza.Értetlenül nézett.
-Haragszol?
-Nem.Most pedig megyek,majd jövök-mondtam.Annyira megbántam kilépve az ajtón azt,hogy nem csókoltam vissza.Ó,azok az ajkak...Nem,nem álmodozhatom.Én akartam vissza adni neki,amit tett.Azzal pedig nem hazudtam,hogy Ryan-nel találkozom,mert tényleg hívott.Gördeszkázni tanítani.Régen a városban még gördeszkáztam is,de most már nem vagyok benne biztos,hogy sikerülne...Harry a divat bemutatón büszke volt rám,mert elküldtem,de már megbeszéltük ezt a helyzetet...Ryan-nel legalább is.Megígérte,hogy csak barátkozunk..semmi több.

Ki vagyok borulva.Miért is jöttem el?Legalább szemmel tarthattam volna Harry-t és Aarosa-t.Ó,a francba,nem tudtam még figyelni sem arra,amit Ryan magyarázott,hogy hogy csináljak a lábammal és hogy hajoljak le,stb.Meg lett az eredménye.Le estem a deszkáról.Pedig annyira vigyáztam,vagy nem?
Ryan hazakísért.A sérülés annyira nem befolyásolta a hangulatot,igaz alig tudtam figyelni,de még is jól éreztem magamat.Bárcsak Harry is ilyen laza lenne...Miket beszélek már megint?Benne meg van minden,ő tökéletes...
-Köszönöm Ryan.Jól éreztem magamat,egy kis időre kikapcsolódhattam.
-Nagyon szívesen,máskor is.Persze ha Styles megengedi,csak akkor.-biccentett az ablak felé,ahol Harry állt.Azt hitte nem látjuk?Akkor tévedett.Most újra erősödött a harag bennem,de az ablakon befelé nézve Harry sem volt valami jó kedvű,sőt.Szét felé vetette az ideg.Beléptem az ajtón és Harry érdekes tekintete fogadott.Egyre sötétedett...
Sziasztok!Meghoztam a következő részt.Nagyon meg szeretném köszönni a komikat az ezelőtti részhez és az őszinteségeteket!Remélem,most sem hagytok cserben.:))) xxxxx.

54.Rész.Meglepetések hada...

Ide Írom most az elejére.Látom más blogokhoz van elég komi.de ehhez..nagyon kevés.Lányok kérlek komizzatok,mert ha nem tudom,hogy jó akkor befejezem a blogot.Minden szabad időmet ennek az írására fordítok és remélem megéri szóóval légyszi.legalább iratkozzatok fel..vagy valami :/// Nem jól esik nekem..
De remélem ez a rész tetszeni fog:) xx
-Kérdezni szeretnék valamit.-mondta Harry.
-Rajta.
-Szeretsz?
-Harry..Ez nem kérdés.Mire akarsz kilyukadni?
-Köszönöm,hogy válaszoltál.Szerinted mennyire erős a kapcsolatunk?
Szemeim kikerekedtek.Mit akar ezzel mondani?Rossz dolgok kezdtek szöget verni a fejembe.
-Szerintem nagyon is erős.De Harry....
-Nem sokára meglátod mit akartam ezzel tudni.Csukd be a szemed-lágyan a szememre helyezett egy kendőt.-Meglepetés lesz-csókolt a fülem háta mögé.-Lazulj el,kivezetlek.
Megpróbáltam azt tenni,amit mond.
-Most hajolj le.Be kell ülnöd az autóba.
Beültem az autóba.Becsatolta az övet és közben olyan közel volt,hogy érezhettem a lélegzetét az arcomon.Ajkai súrolták az enyémet.Miért nem csókolt meg?Direkt csinálta?
-Ezt direkt csinálod?
-Mit?-kérdezte nevetve.
-Te is tudod miről beszélek.
-Tudom?-kérdezte közelebb csusszanva hozzám.Újra éreztem leheletét.
-Csókolj meg.Kérlek.
-Akarod?
-Igen.
Ajkai vadul csókoltak és pedig ugyan olyan vadsággal csókoltam vissza.Vigyázott,hogy le ne essen a kendő.megölelt és elindultunk..

-Megérkeztünk.Várj,kinyitom az ajtót.
Megfogta a kezem és óvatosan,a derekamat fogva kisegített az autóból.Hallottam a zárak kattanását.
-Levehetem?
-Még ne,kincsem.
Mit akarhat?Biztosan valami iszonyat jó lesz.Harry ért a meglepetésekhez.De tényleg.Furdal a kíváncsiság.Hallottam,ahogy nyit egy ajtót.
-Lehet,hogy rossz ötletnek fogod tartani,de én így gondoltam-vette le a kendőt.Megdörzsöltem a szemem és egy üres,de még is otthonos,és szép házban álltam.Pislogtam párat,hogy fel tudjam fogni mi történt.
-Szóval én...vagyis megvettem ezt a házat.Nekünk.
Szavai hallatán majd' össze estem.
-Nekünk?-sétáltam oda hozzá.-Azt akarod,hogy költözzünk össze?
-Ha neked nem jó..vagy nem akarod-nem érdekelt a további mondanivalója.Csókommal szinte letámadtam.Minden köszönetet bele akartam vinni ebbe a kis érintkezésbe.Karja derekam köré fonódott,az én kezem pedig a hajában volt.Istenem,de szeretem őt!Homlokomat az övéhez nyomtam,és úgy álltunk egy darabig.
-Akkor nincs ellenedre?
-Harry.Ne viccelj.Minden percet veled akarok tölteni.Amennyit csak lehet.Mikor vetted meg?-mosolyogtam.
-Nem rég.Reménykedtem,hogy beleegyezel.Most már érted miért kérdeztem,hogy szeretsz-e?És azt,hogy szerinted milyen erős ez a kapcsolat?
-Teljességgel megértem.
-Ez egy újabb lépés.Senki sem zavarhat majd minket,-nézett kacéran..Elvigyorodtam.-Gyere,meg kell nézned a ház többi részét is-fogta meg a kezemet.
A hátsó udvartól egy óriási ablak választott el.A teraszon volt fából fonott szék és asztal.Virágok,még ilyenkor is, és fák.Ez a kis terasz jó lesz majd összejövetelekre.Felettünk papír lámpások voltak szépen elhelyezve.
-Tetszik?-kérdezte Harry és átkarolt.
-Csak tudd Styles,lesokkolt.
-Jó értelemben?
-A legjobb értelemben.-mosolyogtam.
-Mi lesz azzal a házzal,tudod...Azzal ahová vittél,mikor csurom vizesek lettünk,amikor először nálad aludtam.-elpirultam.
-Eladtam.Nem annyira kötődött hozzám,maximum mikor te velem voltál.De ez a ház annál inkább fog.
Nagyon sok szoba volt és mind szépek.
-Ha van ház,az azt jelenti...
-Ó igen.Ház avató buli-kacsintott Harry és magához húzott.
-Ez tényleg nagy meglepetés volt.Köszönöm-mondtam még mindig csodálkozva.
**
Egy héttel később már majdnem minden szobát berendeztünk,kivéve egyet.Beálltam az ajtóba és gondolkoztam mit kezdhetnénk vele.Harry mögém állt és ráfordította a kulcsot az ajtóra.
-Hazz.Miért?
-Azt hiszem te is tudod miért.Majd egyszer..-.hajtotta le a fejét és elmosolyodott.Tényleg rájöttem mire gondol.Odasétáltam hozzá és átkaroltam.A haja eltakarta a szemét.Oldalra simítottam az egyik tincset.
-Így más látom a rabul ejtő szemeidet-mosolyogtam és végigsimítottam az arcán.
-Szeretlek,életem.

Élete?Elolvadok.Meghalok,itt a karjaiban.Most jövök csak rá,mennyire egymásnak vagyunk teremtve.Nélküle már nem tudnám elképzelni az életem.A lelkem is meghalna.
-Én is,én is-mondtam két csók között.Vállára hajtottam a fejem és élveztem a közelségét.Még egy lépéssel közelebb kerültünk egymáshoz kapcsolatunkat nézve.Aztán...ott van az,amiért bezárta az ajtót.Majd egyszer a gyerekünk nevét tehetjük rá az ajtóra.El sem hiszem.Egy külön ház,egy erős kapcsolat,a legaranyosabb,legkedvesebb,legsármosabb és legtökéletesebb pasi a világon.Lelkileg gazdagnak érzem magamat.

Apát már haza engedték.Fel kellett hívnom.Aggódom érte.Beszélnem kellett vele.Csodálattal hallgatta az áradozásaimat és azt,ahogy aggódó kérdéseimmel bombázom őt.
"Megmérték a vérnyomásodat?","Bevetted a gyógyszert?","Ugye nem teszed ki magadat felesleges idegeskedésnek?","Szóltál az alelnöknek,hogy vegye át a rendezésre szoruló dolgokat?"
**Eközben a 1D házban**
-Nyugi tesó,fújd ki a levegőt.Meg tudod csinálni-nyugtatta Liam-et Niall.
-De ez nem ilyen könnyű-temette arcát a kezébe Liam.
-Mondogasd magadban:"Én vagyok Liam James Payne és erős vagyok."-mondta Harry.
-Rendben.Én vagyok Liam James Payne és erős vagyok.Apropó,Zayn.A helyén vannak a rád bízott dolgok?-kérdezte az aggódó srác.
-Minden rendben van uram!-viccelődött feszültség oldóként Zayn.
-Húúh.Jó lesz ez az ing?Vagy vegyek fel valami másat?
-Az ég szerelmére Liam.Jól vagy így,ahogy vagy és most induljunk-mondta Louis.
-Ha ez sikerül nagyon büszkék leszünk rád-mondták Liam szülei.
-Úgy bizony-mondta Paul.
-Öcsi,nyugodj meg-nyugtatta Nicola.
-És ha...
-Semmi ha.Payne,indulunk-mondta Zayn.-De még is egy ház avató bulin kell ezt megtennem?Nem valami romantikus.
-Túl sokat idegeskedsz.Romantikus lesz,csak bízd ránk.-mondta Louis.
**
-Gratulálunk a házatokhoz-puszilt meg Eleanor.
-Jaj drágám,annyira örülök,hogy egy lépéssel még magasabbra emeltétek a kapcsolatotokat.-mondta Lorah.
-Bizony bizony-mondta apa.De mi mindjárt indulunk is,mert be kell tartanom az előírásokat.Sziasztok fiatalok és mulassatok jól-mosolygott apum.Mi öregek már nem is hiányzunk ide.
-Értem,be kell tartanod az előírásokat.De az,hogy öreg lennél?Azt nem hiszem David-mondta Harry.
-Kedves vagy fiam,de a sok szó is öregít-mondta apum,megölelt minket és hazamentek.
-Milyen komfortos lakás.Mi miért nem szerzünk be egy ilyet?-kérdezte Melodie és Zayn-t nézte.Ő elmosolyodott és próbált elfojtani egy éles vigyort,Harry is ugyan így tett.
-Azt hiszem jó szomszédaink lesznek,csak megjegyzem-puszilta meg az arcomat Hazz.
-ÓÓÓ.
-Ezt nem értem.-mondta Mel.
-Nem is kell...egyenlőre.Majd úgy is megtudod nemsokára-kacsintott Zayn.És még mielőtt tovább beszélhettünk volna erről a témáról,mennünk kellett segíteni Liam-nek.
-Gyertek,csak csendben-mondta Bella.
Liam és Danielle a teraszon álltak pezsgővel a kezükben.Liam alkalomhoz illően öltözött.Danielle pedig mindig gyönyörű.Itt a pillanat.Mindnyájan a kezünkben fogtunk egy-egy papír lámpást,volt bőven.
-Danielle.Úgy érzem az életünk egy forduló ponthoz érkezett és..-Liam nyelt egyet.
-Folytasd,folytasd-suttogta mindenki.
-És a kapcsolatunk is van olyan erős,hogy átadjam ezt.A szerelmem jelét.Danielle Claire Peazer szeretlek,az életem minden percében szeretni foglak.Hozzám jönnél feleségül?
Istenem!Kimondta,végre.Felengedtük a papír lámpásokat.Danielle annyira meglepődött.Szereti Liam-et,igent mondott.Akárhogyan is,de ők azt hiszem világ életükben össze fognak tartozni.Ők is,mint két puzzle darabka.Illeszkednek egymáshoz.Nem csak Dani sírt,mi is elérzékenyültünk.Odasiettünk gratulálni és segíteni feldolgozni az egészet az ölelésünkkel.Elmosolyodtam és azon gondolkoztam,hogy milyen lesz majd az életünk,így közösen.A srácoké és a miénk.Ez után nem kis bulit csaptunk,az is biztos.Beültem az egyik hinta ágyba és néztem a csillagokat,míg a többiek bent mulattak.Harry kijött hozzám...

53.Rész.Heart attack...

-Szia.Mondanom kellene valamit,de kérlek ne ijedj meg. -mondta Harry a vonal túlsó végén.Édesapád...szív rohamot kapott.Érted megyek,nyugodj meg kincsem.-és kinyomta.
A szívemben erős fájdalmat éreztem,szúrás szerű fájdalmat.Istenem..csak őt ne vedd el tőlem!Erősnek kell maradnom.Szív rohamot kapott?Mindjárt én is azt kapok.A könnyek csak úgy tódultak a szememből,én pedig engedtem,hogy jöjjenek.Mindenem zsibbadni kezdett.
-Mi a baj?Steph..mi történt?-kérdezte Melodie.
-Apum...apum szív rohamot kapott-mondtam és elejtettem a telefonomat.
-Ó!Nyugodj meg,minden rendbe jön-ölelt meg Britt és Mel.Lesétáltak velem a kapuhoz,vártuk a barátomat.10 perc múlva meg is érkezett.
-Harry!-borultam nyakába.
-Tudom,kicsim tudom-ölelt szorosan.Rajta is érezhető volt a feszültség.
-M-mi történt vele?Hogy van?-kérdeztem a könnyeimet törölgetve.
-Gyere ülj be,elmondom.
Beszálltunk az autóba és és egyre csak kérdezgettem őt.
-Mondd el Hazz.
-Pontosan mi sem tudjuk.De talán futni volt és a kelleténél jobban megerőltette a szívét ezzel.Lorah vitte kórházba.Már jól van,többnyire-szorította meg a kezemet és egy nyugtató pillantást vetett rám.
**
-Apa-öleltem magamhoz és már újra csak a szememből tóduló könnyeket észleltem az arcomon és apám kórházi köpenyén.
-Shh-ölelt szinte erőtlenül.-Már jól vagyok,ne aggódj.
-Már hogy ne aggódnék apukám?-néztem aggódó szemekkel.
-Soha nem hagylak itt.Mellettetek maradok és majd vigyázok rátok-mondta mosolyogva.Bár az a mosoly nem volt teljesen őszinte.

Még két napig voltam vele,mellette.
-Drága,fáradt vagy.Menj haza.Itt leszek-simogatta a hátamat Lorah.
-Nem,nem.-mondtam álmosan.
-Harry hazavisz.Nem leszel magad.Jó éjt.-puszilta meg a homlokom.
-Gyere-ölelt magához a barátom.Az ő karjában biztonságot érzek,megnyugvást.Jó,hogy mellettem van.Az autóban ülve a szemhéjaim kezdtek nehezedni.Elnyomott az álom.
**Harry Szemszöge**
Stephanie elaludt az ülésen.Kimerült volt.Bevittem a házba és letettem az ágyra.Az én fejemben is cikáztak a gondolatok.David-et és a barátnőmet is sajnáltam.Mindig az apja mellett volt,most hogy szüksége volt rá.Csak ő maradt neki.Betakargattam és néztem őt.Mennyi mindenen ment keresztül.Nem vesztheti el az apját is.
Estére lemondtam a vacsorát...Anyumék is megijedtek.Joe már a kórházban van,hogy meglátogassa David-et,anya pedig később megy.
Levettem a pólómat és a nadrágomat.Felhívtam a srácokat,hogy már jobban van Steph édesapja és ők se aggódjanak.Zayn-nek elmondtam,hogy Stephanie kimerült és zaklatott.De ki ne lenne zaklatott ilyenkor?Volt itt két pólóm valahol,csak nem tudom hol.Megnéztem az egyik szekrényt és ott volt szépen betűrve.Kivettem az egyiket és magamra húztam.Lesétáltam csinálni egy teát.
-Óh,bocsánat-mondta Greta.
-Semmi baj,jöjjön csak nyugodtan-mosolyogtam.
-Én csak el szerettem volna mosogatni,de majd még később ráérek.Megcsinálhatom én a teáját ifjú úr?
-Szólítson csak Harry-nek.Nyugodtan mosogasson,én megcsinálom.Mindjárt megyek is fel.
Ráéreztem,hogy fel kell öltöznöm.Greta valahogy mindig 'alul öltözötten' lát.
*Stephanie szemszöge**
Nem,nem lehet.Apa,ne menj el kérlek.De távolodik.Szaladok,futok és ő csak távolodik tőlem.megfogja anyám kezét és hív magához.Annyira csalogató az a fehér fény,de hirtelen minden elsötétedik.Esni kezd és én..Felébredek.
Könnyes a párnám és úgy érzem sajog a fejem.Nehezen és gyorsan szedem a levegőt.Olyan rossz álom volt.Gyötrő.
Harry mellettem volt és megérezte,hogy rosszat álmodtam.
-Nyugodj meg-ölelt magához.Olyan voltam mint egy zokogó kis gyerek.Harry volt,aki vigasztalt.Olyan nyugtató,és olyan szeretetteljes ölelése van.Mint egy angyalnak.A karjaiban hüppögve végre lassult a lélegzet vételem és fejemet mellkasához szorítottam.
-Ne hagyj el soha.Jó?-kérdeztem.
-Soha.Soha nem hagylak el kincsem.-nézett rám a csillogó szemeivel és megcsókolt.Ő itt van velem,szeret és  ez sokat jelent számomra.
-Én mindig itt leszek veled-adott egy apró szájra puszit.
-Szeretlek-suttogtam halkan.
-Én elmondhatatlanul.-mondta rekedtes hangon.-Apud már jobban van,holnap talán mehet haza,de még nem biztos.Lorah telefonált.-mondta nyugtató hangon Hazz.
-Tényleg?-néztem rá reménykedő szemekkel.
-Csak ha minden stressztől mentesítve lesz-mosolygott.
-Óh,Harry-szorítottam magamhoz,mire éreztem,hogy elmosolyodik.-Rossz álmom volt,nagyon rossz.
-Mit álmodtál?Nem muszáj elmondanod,ha felzaklat.
-Már nem,mert itt vagy velem.-szóról szóra,vagy inkább látomásról látomásra elmondtam,hogy mit álmodtam.
-Nekem is voltak rossz álmaim.Miután apám elhagyott.-mondta szomorúan.
-Ne legyél szomorú.Kérlek,legalább te ne légy szomorú.
Az ölében,felső testének melegét érezve elaludtam megnyugodva,hogy vele biztonságban vagyok.

Mélyebb lett a kapcsolatunk,ez észrevehető.
Reggel úgy ébredtem,hogy a mellkasán van a fejem,és ő pedig édesen szuszog.Még nem ébredt fel.A kezem fel-le járt hasán kis köröket leírva.Keze a hátamon volt.Felpillantottam és láttam,hogy 8:O5 van.Épp hogy lekéstem az iskolát.Gondolom Melodie nem akart felébreszteni.Vagy talán nem is itthon aludt,hanem Zayn-nel.Úgy sem mentem volna suliba.Megérthetik,mára már biztos mindenki tud róla.
-Jó reggelt-nyújtózik Harry.
-Neked is-csókoltam meg.
Pár percig még így feküdtünk.
-Mondtad anyudéknak,hogy ne haragudjanak,mert nem tudtunk elmenni a vacsorára?-kérdeztem.
-Ne butáskodj,dehogy haragszanak.Joe tegnap este elment David-hez,később pedig anyum is.
-Értem.Dan és Gemma mit akartak bejelenteni?Vagy azt hagyjuk arra az alkalomra mikor tényleg vacsorára kerül a sor?
-Gemm tegnap küldött egy videó üzenetet.Meg szeretnéd nézni?
-Persze-mosolyogtam féloldalasan.Oldalra biccentette a fejét,hogy kövessem.Kivette a zsebéből az IPhone-t,lekuporodtunk az ágy szélére,magunkra terítettem a paplant,mivel kicsit hideg volt és vártam a bejelentést.
"Drága testvérem és Steph.Először is nagyon sajnáljuk,ami apuddal történt,csak próbálj nyugodtnak lenni.Ez a legfontosabb.Másodszor pedig,mivel nem tudtatok eljönni a vacsorára,ahol beszerettük volna jelenteni a 'nagy hírt' ,itt kell elmondanom...Gyereket várok.Igen,jól halljátok.Minket is váratlanul ért a dolog,de olyan boldogok vagyunk.Kisfiú lesz.A nevét még nem tudjuk,majd segítetek eldönteni kereszt anya és kereszt apa." -kacsintott Gemma és ezzel vége a videónak.Harry örömében össze vissza puszilgatott.Én is nagyon örültem.De jó érzés átélni más boldogságát.Három napja csak ma mosolyogtam.Kereszt anya leszek.Harry pedig nagybácsi és keresztpapa is egyben.
-Szerinted jól hangzik az a név,hogy Michael?
-Hmm..Mi lenne ha inkább Andy lenne a neve?-fontolgattam én is amit mondtam.
-Nem is rossz,majd elmondjuk az ötletet.-mosolygott Harry és magához húzott.
-Mit szólnál egy kis csikizéshez?-kérdezte ravaszan a barátom,amit tudtam,hogy kedv csinálóként kérdezte.
-Harry.Tudod-felkapott az ölébe,letett az ágyra és csikizni kezdett.
-Hazz,ne csináld-mondtam hangosan nevetve.
-Akkor ne legyél rosszkedvű.Ez a feltétel-mosolygott és felnézett rám.
-Azt nehéz lesz.Bár melletted könnyen megy,hogy jó kedvű legyek.-pusziltam meg.
Felöltöztem és lementünk reggelizni.
-Köszönjük,hogy megcsinálta a reggelit-adtam egy puszit az arcára Greta-nak.
-Semmiség aranyoskám-mondta mosolyogva és felment Nathan-hoz.
-A pólót a szekrényemből szedted?-kérdeztem Harry-t mosolyogva.
-Igen.-nevetett reggeli közben.
-Pedig ebben szerettem aludni ha éppen nem voltál velem.-biggyesztettem le a számat.
-Semmi gond.Tudom,hogy jól áll neked a pólóm-kacsintott.-Ma elviszlek valahová,ha nem bánod.Csak hogy kikapcsolódj.Ne legyen mindig rossz kedved.
-De Hazz.Neked nem egy interjúra kellene menned?
-De,csak negyed óra múlva.Aztán a tied vagyok-adott az asztalon keresztül egy csókot.
-Aztán majd ne válaszolj olyan kérdésre,amit nem látsz jónak-kiáltottam utána,mire visszaszaladt és szenvedélyesen megcsókolt.
-Hallgatni fogok rád.-mondta aranyosan.

Leszedtem a tányérokat és elgondolkoztam azon,amit álmodtam.Beleborzongtam.Nagyon rossz volt.De ha Harry-re gondolok,az megnyugtat,úgyhogy inkább rajta gondolkozok,mert tönkre megyek a negatív gondolkodás miatt.Először is felhívtam Lorah-t,hogy kérdezzem apum állapotáról.Tényleg hazaengedik apumat.Addig is elolvasom a Dark-ot.Régen olvastam már.De a legjobb ötlet lenne Harry-vel olvasni.Mindketten átélnénk a történetet.Majd ha visszajön,akkor leültetem magam mellé.Már ha nem fogom kínosan érezni magamat.
Hi.Megérkezett az 53.Rész.5 komit kaptam és két feliratkozót,amit köszönök:) Viszont régi olvasók merre vagytok?Régen volt több komi is,most már csak 4-6 felé ingadozik..:/ Ez miért van?Azért köszönöm nektek.Megfelelő számú komi és 1 feliratkozó után jön a következő rész.:) Ja,és még mindig írhattok a chat-be.Visszaírok:)

52.Rész.Everyone has flaws...

*Harry szemszöge*

Stephanie nálunk aludt a közös házban.Mostanában hamar kelek,aminek nem tudom mi az oka.Úgy szeretem átölelni,érezni,hogy itt van mellettem Steph.Keze enyémmel van összekulcsolva,lába az én lábamon.Csak nézem őt és nézem,nem tudok betelni a látvánnyal,olyan szép és aranyos.Felnyitja a szemét és pislog párat.Egy rövid,reggeli csókkal köszöntöm,amit viszonoz.A tarkómnál fogva magához húz.Aztán kapcsol..
-Hány óra van?Te jó ég!Elkések-mondja a barátnőm és már pattan is ki az ágyból,mire visszahúzom.
-Kincsem,hat óra lesz néhány perc múlva.Nem késel el.-nyugtatom mosolyommal.Megnyugodva fekszik vissza hozzám.
-Ó Istenem!-teszi fejére a kezét eltakarva csodálatos,rabul ejtő szemeit.Játékosan,lágyan közeledve levettem a kezét és magamhoz öleltem őt.
-Ne siess-hajtottam fejem az övéhez.Végigsimított mellkasomon,aztán keze az arcomra tévedt.Levettem és apró puszikat nyomtam ujjhegyeire,és elpirult.Erre a reakcióra megpusziltam az arcát,a visszafogottság sugárzott szeméből.Felállt és besétált a fürdőszobába.
-Harry,te nem akarsz jönni?-kérdezi..és hallottam hangjában,hogy leplezni próbálja kuncogását.
-Megyek-nevettem.Fogat mosott.
-Csak nem az én kék fogkefémet használod?-kuncogtam.
-De,ez a kedvencem.-próbált nem nevetni,miközben fogat mosott és fog krémmel teli szájjal beszélt.
-Ha gondolod,ott az én zöld fogkefém.-motyog.
-Ha cserélünk..-nevetek vissza rá,és óvatosan odébb toltam a tükörtől,mire visszajött és odébb akarta,hogy menjek,de én nem mozdultak.Nyugodtan nyomtam a fogkrémet a fogkefére,miközben erőlködött,hogy ő is odaférjen a tükörhöz.Engedtem neki és odébb álltam.
-Köszönöm-mondta.
-Szívesen-kezdtem neki a fog mosásnak.
-Irigylem azt a fogkefét.
Tovább mostam a fogamat és úgy tettem,mintha nem hallottam volna,pedig nagyon is hallottam és tetszett ez a mondat.
-Azt mondtam irigylem a fogkefét...hogy a szádban lehet-mondta szilárdan állva a tekintetemet és csábító mosoly jelent meg az arcán.Megtöröltem a számat és közel léptem hozzá.Felemeltem az állát,hogy rám nézzen.Csillogó tekintete az enyémbe fúrta az övét.Minden érzés a szemében volt.Az a csodálatos arc...test,lélek.Ő Stephanie.
-Én jobban irigylem a tiedet,mint gondolnád-mosolyogtam és fogammal az alsó ajkába haraptam,aztán megcsókoltam.Tincseit ujjamra tekertem és lejjebb hajtottam a fejét,lágyan megpusziltam a nyakát.
**Stephanie Szemszöge**
-Mi ez az égett szag?-kérdezte Louis.Bella elpirult.
-Csak kaját akartam csinálni,és hát...Odaégett a palacsinta....meg az omlett.
-Semmi baj-nézett mosolygósan Louis.Első próbálkozásra nem is rossz.Csak a fele égett meg-nézegette a palacsintát és nevetett.
-Ó a franc...Nem tudom mikor fogok tudni normális kaját csinálni.-szomorodott el Bella.
-Édes,ez nekem így is jó.Tényleg,első próbálkozásra elég...elég pirított.-mosolygott nyugtatóan Niall.
A pirított az enyhe szó.
-Ide Stephanie vagy Eleanor kell.-mondta Liam,mert ő valahová el akarta vinni Danielle-t ezért nem reggeliztek velünk.
-Gyere te ügyes kezű-szólított Eleanor engem.
-El.-Te vagy a szakácsnő,én csak megyek utánad.-mosolygok
-Persze..hogy nem.A múlt nap is olyan jó kaját csináltál-áradozott a lány.
-Jó,de az könnyű volt.
-Nem igazán.Szegény Bella-nak ez is nehéz volt-mutatott az omlett-re és lágyan mosolygott Bella-ra.
-Jól van na,még gyakorolnom kell.
-Gyere és nézd.Legközelebb tudni fogod-mondtam kedvesen.

-Kész a reggeli-kiáltom Harry-nek.
-Egy pillanat.
Egy pillanat?Mióta használ Harry ilyen szavakat?
-Reggelt mindenkinek sétál le a nyakláncommal a barátom.
-Neked is-mondják kórusban,és közben Melodie és Zayn is megérkeztek.
-Megjavítottam a nyakláncodat.Most már újra hordhatod-mosolygott kedvesen.
Uram atyám,ő mihez nem ért?Van egyáltalán olyan dolog?Egy hete nem hordtam a repülős nyakláncot,amit tőle kaptam,mert valami lett vele ott ahol össze kell kapcsolni,de végre újra a nyakamban lehet.Mikor éppen nem voltam Harry-vel úgy éreztem,hogy velem van ha a nyaklánc a nyakamban volt.Úgy éreztem magából adott egy darabot.A szívéből.
-Köszönöm-csókoltam meg.
-Nagyon szívesen.-nyomott egy puszit az arcomra.
**
-Ki kell bírnod ezt a kis időt,már nem sok van hátra a suliból és akkor egész nap együtt lehetünk..Persze csak ha az időnk engedi-mondta miközben az egyetem kapujánál ölelt engem.Úgy éreztem magam mint egy kis gyerek akit iskolába kell hordani.De jól esett,hogy mindig elhozott.Így is kihasználva az időt arra,hogy együtt legyünk.
-Jó,már talán kibírom.Viszlát életem szerelme-küldtem egy puszit neki viccelődve.
-Viszlát legdrágább kincsem a világon.-küldte vissza a puszit.Mosolyogva fordultam vissza.Melodie,Britt és Eric vártak az ajtónál.
-Neked is szia szerelmeske-bökött meg Eric.
Úgy a számon volt,hogy ki mondjam "Ki beszél,te fülig szerelmes?".Mivel olyan bátortalan,hogy nem meri elmondani Brittany-nak mit érez iránta.
-Khmm-köhintettem és ránéztem.Értette a célzást.
-Siessünk,mert lekéssük az o.fő óráját.Bár nem is lenne baj,mert Mrs.Coleman nem veszekedős típus.Akkor is örült,mikor látott téged és Harry-t összeölelkezve az udvaron.-mondta Brittany.
Igaz,ebből is tudom,hogy kedvel és nem hiszem,hogy Taylor Swift rajongó lenne-gondolkozom magamban.
**
*Anyum meghívott vacsorázni náluk.Gemma és Dan bejelentene valamit.
Remélem eljössz.Érted megyek majd az utolsó órád után ott foglak várni
a kapunál.xxx
Szeretlek.H*
Még volt három órám.Borzasztó végig ülni az órákat.Fészkelődtem,a tanár engem figyelt.
-Stephanie Statham,jól érzed magad?-kérdezte a technika tanár.
Ó,persze.Itt ülök,unatkozom,mivel te csak ülsz órán és nem tanítasz semmit a többi tanárral ellentétben.Felesleges is ez az óra,úgy sem tanulunk soha.Viszont ennyi időm van hogy gondolkozzam és álmodozzam az én hercegemről.Köszönöm.
-Áh,semmi.-mosolyogtam tettetett kedvességgel.A tanár felhúzza a szemöldökét.Undorító egy alak,és azt sem értem miért alkalmazzák.
Elpirult arccal titokban visszaírok Harry-nek.
*Ott leszek.Nálatok mindig jól érzem magam.
Várom mikor láthatlak.xx
Én is szeretlek.S.*
Zack-el találkoztam a negyedik óra előtt és váltottam vele pár mondatot.Sokkal jobban érzi magát mióta szakított a drága..aki igazából egy hárpia Cinthia-val.Hmm..Elgondolkoztam.Talán össze kellene hoznunk Miranda-val?!Lehet ez lenne a megoldás arra,hogy mindketten jobban érezzék magukat..és az élet örömeit.Az őszinte szerelmet.Melodie-val beszéltem is arról,hogy segítenünk kellene a két tehetetlen párnak:Miranda-nak,Zack-nek,Brittany-nak és Eric-nek.Remélem ki tudok majd eszelni valamit.
Kicsengettek.Örömmel tudatom magammal,hogy már csak két órám van hátra a hazamenetelig.Igaza van Harry-nek,mindig csak tanulok.Lehet,hogy kicsit vissza kellene vennem ebből,mert még megbolondulok.Igaz,mindent megteszek azért,hogy kitűnő legyek év végére,de közben még vannak ezek a mindennapos problémák...és hát azokkal is meg kell küzdeni,néha.

Bementünk az étkezdébe és remélte,hogy most már belém megy az étel.Ennem kell,mindenki szerint.De nem megy le a torkomon.Talán mert mostanában egyre többször jutnak eszembe az anyámmal kapcsolatos emlékeim és ezek felkavartak bennem egyet s mást.Hiányzik,nagyon.Idáig próbáltam leplezni,de nehéz.Ennyi idő után is.
Éppen almát ettem,mikor megcsörrent a telefonom.Harry az.
-Szia-vettem fel a telefont olyan jó kedvvel,ahogy csak tudtam.
-Szia.Mondanom kellene valamit,de kérlek ne ijedj meg.

*Sziasztok!!!Remélem tetszett ez a rész is.Viszont abból nem árulhatok el semmit,hogy mi fog történni,azt a fantáziátokra bízom,persze csak addig amíg meg nem lesz az elég kommment.Mert nem lett meg a kért komi,viszont + két feliratkozót kaptam,aminek nagyon örülök.A következő rész még mindig 7 komi és 1 vagy 2 feliratkozó után jön.Tudom,hogy össze tudjátok hozni.Hiszen már a második fejezet kezdődött el:)).xx

51.Rész.Emberi kapcsolatok...

Mit csináljak?Mindenki kiütötte magát annyira,hogy ne legyen józan esze?Ki kellene valamit találnom.Harry suttog..
-Ne tedd,kérlek!-mondta halkan.Körülnézek.
-Majd én megteszem!-kiált Niall hercegi önfeláldozással.Vállalom Stephanie helyett,hogy pucéran megtegyek egy kisebb távot.Semmi gáz nincs benne.
Még hogy semmi?Na persze..
-Nialler erre semmi szükség.-szólaltam föl.
-Ez a játék hülyeség,nem jó kockára tenni az "Emberi kapcsolatok-at" .
-Igazad van-szorította meg a kezemet Harry.
-Akkor kezdj öltözni-mondta Louis szórakozottan.Niall leöltözött,mire Hazz-nak volt annyi esze,hogy eltakarja a szemem.
-Komolyan mondom,idősebb létetekre azt hittem több eszetek van-viccelődtem.Megnyugodva,bár kicsit még is félve fújtam ki a levegőt.Mindenki bekuporodott az ablakba,végignéztük,míg Niall egy dísz növényt maga elé tartva végigjárja a házat.Bella a fejét fogja.
-Istenem,csak észre ne vegyék.!
-Nyugi,nem láttunk fotósokat.Biztosan nem lesz belőle semmi,ha pedig igen...-ezt a mondatot gyorsan kijavítottam.Vagy is..nem lesz semmi-nyugtattam.Az ír srác diadalittas mosollyal jött be a házba.
-Köszönöm-öleltem meg,még mindig a dísz növényt tartotta maga elé.Oopsz,bocsánat-megyek kicsit messzebb tőle.
-Azt hiszem fel kellene öltöznöd-tolja be a nappaliba Bella meztelen barátját.
.Azt hittétek muszáj megcsinálnotok?-vigyorog Zayn oldalt.

-Tee,te nem lehetsz ilyen..Azt akarod mondani,hogy nem kellett volna megtennem sem nekem,sem Niall-nek?!Most megöllek Malik.-morgok és kezembe veszek egy kis lisztet...na jó,legyen az egész zacskóval.
-Nee,te pedig nem teheted ezt.Csak vicceltem Steph-mondja a "rossz fiú" és közben majdnem elesik.Száján még mindig rajta van a mosoly..
-Ó dehogynem-mondom,mire Harry nevetni kezd.
-Ne haragudj drága Zayn-em,de ezt most megérdemled-nevet Melodie.
-Csajok ez csak egy kis hülyülés V.O.L.T-a volt szót akadozva mondja ki a rá öntött,már szájában is érezhető liszt miatt.
-És holnap mi lesz a reggelivel?-kérdezi az aranyos ír manó.
-Niall!-mordul fel mindenki.
-Jobb lenne,ha most...hagynánk őket-mondja Bella.
Zayn úgy nézett ki,mint valami hó ember.
-Ezt tényleg megérdemeltem-mondja Zayn.Jaj,ne haragudj már Steph.-kérlel Zayn.
-Ráértek ezt még megbeszélni,de menni kellene aludni..-mondja Harry.
-Nem értem,hogy hogy tehette ezt.fortyogok magamban.
.Steph,nyugodj meg,inkább gyere és menjünk fel,te is és én is álmosak vagyunk.
-De...-csattanok fel.Harry átölel..
.Nem,te csak nyugodj meg.Holnap megbeszéljük-mondta.Az észrevehető volt,hogy én és a barátom nem ittunk sokat,sőt mi igen is keveset ittunk.
**
Forgolódok,nem tudok aludni.Még mindig a 'tegnap' este miatt.Hajnali 3 óra és én még nem alszom.Harry védelmező ölelése kicsit megnyugtatott.Próbálom magamról lehámozni végtagjait és megszabadulni érzéki 'fogságából',ami végül sikerül is.Ránézek a barátomra és mozdulatlan az arca.Mivel elég rossz éjszakám van,gondoltam lemegyek a konyhába.Meglepetésemre Liam is lent ül.Ilyenkor?Miért is olyan meglepő,én is fent vagyok-forgatom a szemem,csak is magam miatt.
-Te sem tudsz aludni?-kérdi elszomorodva,
-Igen,de ez mellékes.Miért vagy szomorú?Történt valami?Danielle?A családod?
-Az utolsó előtti.
-Miért?Mesélj,mi történt.
-Felhívtam.Jobban mondva csak hívtam volna,de nem vette fel.1-kor hívtam végre felvette,motyogott valamit és aztán letette.
-Liam!Biztos nem volt ideje,hisz' ő is dolgozik.Azon pedig ne csodálkozz,hogy az éjszaka közepén felhívod és csak motyogni fog.Szerintem mindenki azt tenné-nézek rá tanítóan.
-Igazad van Stephanie,te nem hiába tanulsz ott ahol tanulsz.Managament-nek való vagy.Olyan...Paul-os tanácsaid vannak.-mosolyog.
Paul-os tanácsok?Ezt bóknak veszem...Belül kicsit büszkeséget éreztem.Ezek szerint megérte ennyit tanulni.De ez nem változtat a helyzeten.Még mindig hallgatok...Kiveszem a hütőből a tejet és mellé egy poharat is teszek.
-Idd meg.Jobban fogod érezni magad s aludni is tudsz majd.
Magamban eldöntöttem,hogy felhívom Danielle-t.
Te jó ég!Miért nem jutott nekem is eszembe,hogy tejet igyak?Most még mindig Harry ölelésében lehetnék kizárva a külvilágot,csak ő és én.Még a jóleső gondolattól is megborzadok..elmosolyodom.
-Köszönöm.Tényleg jó ötlet-mondja örülve.
-Viszont én most megyek.További jó éjt..vagy reggelt-intek.
-Várj Steph,tudnod kell,hogy Zayn nem akart rosszat és nyugodj meg.Látom nem vagyok egyedül a feldúltságommal.
A fenébe..pedig próbáltam leplezni..Tényleg jó ember ismerő Liam.
-Megpróbálok megnyugodni-mosolygok és felsétálok.Visszafekszem a jó,meleg ágyba.Harry karjai újra magukhoz ölelnek.Érzi a jelenlétem,ez már telepátia,aminek magamban nagyon is örülök.Megpuszilom aranyos arcát és elalszom.
**
Borzasztó nagy öröm volt bennem,hogy végre volt egy teljes napom,hogy Harry-vel legyek.Két évre összesűríteni mindent,Jesszus!Nagyon nehéz az iskola.Még nehezebbb az időbeosztás.Ja,és hát Cinthia.A nap barnított bőrével dicsekedik és semmit sem változott.Míg az én bőröm fehér,kis barna árnyalattal.Soha nem fogok lebarnulni...Mintha csak Niall testvére lennék..testszínemet nézve.Harry szerint pedig már túl vékony vagyok.Keveset eszek.Az én részemről ez csak egy kis súly csökkenés.Aggódik miattam.
Nathan-ra vigyáztam,mikor Harry csöngetett.
-Sziasztok.Hát szia te kis vas gyúró-üdvözölte a testvéremet és bezárta az ajtót.
-Greta merre van,hogy te vigyázol rá?
-A másik szobában.Csak nem akartam,hogy kevés törődést érezzen az öcsém.Tudod,hogy apa és Lorah dolgoznak és csak este jönnek haza...
-Értem mire célzol-mosolyog.Mi lenne,ha ma kikapcsolódnánk?-kérdezte reménykedő hangon,hogy helyeslem-e,amit mondd.
-Nem tudom Harry.Tanulnom is kellene.
-De mindig tanulsz.Ne legyél már ilyen-biccenti meg fejemet az övével.Szánj rám is egy kis időt-jön közelebb hozzám,mire leteszem az öcsémet..
Olyan perzselő tekintettel néz rám,hogy nem utasíthatom vissza.
-Legyen-mosolygok.
-Reméltem-harap lágyan alsó ajkamba,majd egy apró csókot nyom a számra.Bowling pálya a Stratford Street-en.Jó?-kérdezi.A srácok is jönnek.
-Persze,csak feltalálom magam pár nehéz golyó és célzó képesség társaságában-nevetek,.
-Majd én megtanítalak,ne aggódj-viszonozza mosolygásomat.
-Tudod a mostani napjaimat.Tanulok,tanulok,felvigyázó vagyok és lassan rád is vigyáznom kellesz.
-Miért?...másodperceken belül megy a válasz.Nathan fejbe vágja a gumi kalapáccsal.
-Na ,ha így állunk-viccelődik Hazz és átveszi tőlem az öcsémet.Nathan csak vigyorok és néha még kacag is.hogy el lennének ők ketten,ha nagyobb lenne Nathan.
**
-Steph..
-Hmm?
-te..te majd szeretnél gyerekeket ugye?-kérdezi Harry félve,mire mosogatás közben majdnem elejtem a tányért.
-P..persze,de miért?
Nem nyilvánvaló,hogy majd tőled akarok gyerekeket Styles?...-szólal meg tudatalattim.
-Csak elgondolkoztam.
-Harry,drága nem most.Persze ha a sulinak vége és úgy döntesz,hogy mellettem akarod leélni az életed és..-nem mondhattam tovább a mondatomat.Harry ajkai az enyémen voltak.
-Még szép,hogy veled fogom elkötelezni magam.Majd olyan pisze orrú gyerekeink lesznek,csillogó szemű,szép ajkú..-mondja mosolyogva.Hangneme kicsit komolyabbra vált.
-Akármilyen lesz ő,vagy ők..Nekem tökéletes gyermek lesz,mert kettőnktől fog származni.
-Az én vérem és a te véred..Stephanie.-mormogja és szája újra az enyémre tapad.
-**
-Igen,azt az egyik fehéret kérem nőiben,a másikat pedig a bal sarokban,a feketét,azt én kérem.-mutatja Harry az ott dolgozó lánynak,aki tátott szájjal figyel rá.
-Nézd-mondja Zayn,megbökött és a lány felé mutatott.Ne gondold,hogy nem veszik észre a fiúk,hogy kinek ki jön be-mondta mellettem állva.
-Semmi baj.Biztosan egy rajongó-mosolygok.
-Én nem vagyok benne olyan biztos.Nézd,ahogy Harry-t bámulja.Csorog a nyála.A helyedben megmutatnám,hogy van barátnője-lökdös biztatóan Malik.
-Jól van na,hogy oda ne rohanjak..
-Pedig rohanhatnál..
De mit akar Zayn,mit csináljak?Akasszak Harry nyakába egy táblát olyan felirattal,hogy "Sajnálom.Mr.Styles már foglalt" ..-vagy mit?
-Harry gyere-mosolygok és köszönés képen a lány felé bólintok.
-Megyek kincsem-mondja és átnyújtja az egyik pár cipőt.A lány még mindig tátott szájjal néz a csodálattól,meg gondolom Harry megbabonázó szépségétől.További reakcióját már nem látom a lánynak,mert megfordulok és Harry társaságában elsétálok.Olyan 'De jó,hogy hallgattam Zayn-re' fejet vágok.Zayn tartja a kezét,hogy belecsapjak.
-Ó igen-mondja.
-Malik,te minek örülsz annyira?-kérdezi Harry.
-Semmi,semmi.Láttad volna a csaj arcát.Apám,az állati volt.Harry-nél nem menő az ilyen hajdobálás,cicababa stílus,amit ez a lány művelt.
-Akkor mi nála menő,vagy a nyerő?
-Hát nem ismerted ki?...Te vagy nála a nyerő.
Nyeltem egyet,kifújtam a bennem felgyülemlő nehéz levegőt
-Köszönöm Zayn.Igazán jó barát vagy-mosolygok.
**
-Nem jó-nevet Harry.
-Akkor gyere és mutasd meg-vigyorgok.Lassan mögém áll,csípőjét az enyémhez nyomja,mitől lezárom a szemem,veszek egy mély lélegzetet és újra kinyitom.Elgurult a golyó és minden bábut sikerült leütnünk.
-Ezt így kell-suttogja a fülembe.Megfordultam,lágyan megcsókoltam.Homlokát enyémhez nyomta..Mosolygott..
What's up guys?:) Köszönöm a komit és az újabb feliratkozót.Remélem jó részt sikerült remekelnem,szülinapom ellenére,mert alig volt időm.A KÖVETKEZŐ RÉSZ 7 komi és egy feliratkozó után jön ;)).

15 000 olvasó.Köszönet!

Nagyon szépen köszönöm azt,hogy ennyien érdeklődtök a blogomért!Remélem továbbra is olvasni fogjátok!:)

                                  

50.Rész.Csak érted élek!

                                            Az I.Fejezet utolsó része ;)
*Zayn Szemszöge*
Néztem Melodie-t ahogy alszik mellettem.Nem volt szívem felébreszteni,olyan szépen aludt.Mellette fekve néztem az arcát és simogattam.Tervezgessem a jövőt,vagy ne?De biztosan vele akarom leélni az életem.
-Jó reggelt babe!-mondtam a barátnőmnek.
-Neked is édes-mondta Mel.

Ilyenkor reggel egyszerűen órákat bírunk együtt feküdni az ágyban.Csak öleljük egymást.Ez az,amit hiányoltam a többi lányból:őszinteség,kedvesség,bulizós én+szerénység.Hogy lehet valaki ennyire tökéletes?-és hogy lehet meg benne minden egyszerre?Én,Hazz és Niall úgy gondoltuk soha nem találjuk meg az igazit,de talán ez a kérdés nem tevődik többé fel bennünk.Harry-t soha nem láttam még így nézni egyik barátnőjére sem,de Steph más.Harry szerelmes....Niall szeme nem ragyogott még senkire ennyire,Liam nem törődött azzal,hogy hogy néz ki...most órákat tölt a fürdőszobában,hogy megfeleljen Danielle-nek,pedig Dani -nak ő tökéletes.Louis nem nevetett még ennyit Eleanor előtt.Én....az én szívem senkiért nem dobogott még ilyen hevesen.
*Harry szemszöge*
Reggelente nem is szerettem kinyitni a szemem,ha nincs mellettem az életem...:Stephanie.Máskor csak feküdtem a rideg ágyban és gondolkoztam.Most van mellettem "Valaki,akiért élek." Akiért érdemes élnem.Már régen nem voltunk a barátnőmmel csak úgy kettesben sehová.El kellene vinnem valahová.A turné lekötött,de most már csak egy koncert van hátra:a mai.Ujjaimmal végigsimítottam kezén és vállára adtam egy  puszit.Betakartam,mire ő odafordult hozzám ezért a paplan újra lecsúszott.Pislogott párat,majd mosolyogva közelebb jött,hogy öleljem át.Aludt tovább,miközben én a mai napon gondolkoztam.Először elviszem a London Eye-hoz,aztán a Temze partján sétálunk,este koncert...és végül újra az övé vagyok.Így tökéletesen be tudom osztani az időmet.Adtam neki egy homlok puszit és felkeltem,hogy felöltözzek.
-Harry,hová mész?-kérdezte Steph.
-Csak felöltözök.Felébresztettelek?
-Dehogy.Óh,csak..Nem feküdnél vissza mellém?..Légyszíves.-mondta félig zárt szemmel.Máskor ő kel sokkal hamarabb,ez most fordítva van.mindig megvárja,míg felkelek reggeli álmosságomból,úgyhogy engedtem neki és visszafeküdtem.
-De jó,hogy itt vagy-bújt oda hozzám.Annyira aranyos volt,hogy nem lett volna szép,ha otthagyom.
-Köszönöm,hogy tegnap bevallottad a tényleges érzelmedet-szorította meg pólóm alját.Elmosolyodtam,arcát megemeltem és egy csókot nyomtam szájára.Visszakuporodott az ölembe,amitől a mosoly még mindig nem fagyott le a számról.
-Egyébként sexy a reggeli hangod.Mondtam már?-kérdezte nyúzott hangon a barátnőm.
-Igen,Steph,mondtad már-nevettem.Én mondtam már,hogy milyen sexy,mikor felcsúszik a pólód és kilátást ad néhány dologra?-kérdeztem szórakozottan,míg a fedetlen területet vizslattam.Lehúzta a pólóját.
-Most miért?-húztam vissza fel?.Reakciója egy halk morgás volt.
*Steph szemszöge*
Aranyos volt Harry-től,hogy visszafeküdt mellém.Viszont,vannak olyan pillanataim,mikor szégyellős vagyok és ezt ő kihasználja a 'csúfoskodásra'-Na majd én megmutatom,hogy bátor is tudok lenni.Egyszerű nemességgel,egy majdnem hasra vágódással felálltam és ott flangáltam előtte.Direkt csináltam..Lehajoltam,hogy jobban lásson,mikor szedem össze felé a tegnap elhajított cuccainkat.
-Értem mit akarsz,de ezzel nem fogsz meg teljesen.-mondta Harry, és közben keze a fenekemre csúszott.Ha kevesebb ruhában lennél jobban értékelném-harapott alsó ajkamba.
**
-Milyen érzés újdonsült menyasszonynak lenni?-kérdeztem Gemma-t,mivel ketten takarítottunk.
-Nagyon jó érzés.Olyan...elkötelezett,még is felszabadult.-mosolygott.
-Látom rajtad.Ragyog az arcod.És a nászút merrefelé lesz?
-Az még számomra is titok,de biztosan jó hely lesz.Steph...olyan jó volt a tegnap este-áradozott Gemm.
-Elhiszem-mosolyogtam.Azt hiszem mindennel készen vagyunk,kivéve ezt-vettem ki egy szalag darabot a lány hajából.Erre nagyot nevettünk.Mivel nem találkozunk egy hétig...sok boldogságot és jó szórakozást-öleltem meg Gemma-t.
-Kincsem már mennünk kellene.-szólt Harry.
-Megyek,megyek.
-Látom nehéz elszakadnotok-nevetett Joe.Apa és ő valami közös programot terveznek Lorah és Anne is.
**
-Nem tudom,hogy te hogy vagy vele,de szeretek a London Eye-ban lenni.Még ha sok ideig is tart,míg lejövünk-nevetett Harry.
-Egyszer voltam,még mikor ide költöztem.De..szeretek kifelé bámulni az ablakból és az egész várost belátni egy csöppnyi kis helyiségből.
-Akkor beszállunk az egyikbe.-fogta meg a kezemet és egyszerre toppantunk be egy üres fülkébe.Csináltunk néhány hülye képet,és pár normálisat is,mert arra is szükség van néha napján.
-Gyönyörű,nem?-kérdezte Harry átkarolva engem.
-De,de..Csak újra suli,nem sokára és megint csak nehéz lesz beosztani az időnket.-biggyesztettem le a számat.
-Hey,ne szomorkodj.Ezt az egy évet már akárhogyan kibírjuk,aztán pedig lesz,ami lesz.-mondta Harry és valamin nagyon elgondolkozott.
**
A Temze partja nagyon jó hely a beszélgetésre,kikapcsolódásra.Hazz bátran kulcsolta össze ujjainkat.Nem érdekelték őt a bámészkodók,lesi fotósok.Leültünk az egyik lócára.Vett nekem fagyit.Elmeséltem neki,amikor még Zack-el voltam és lecsöpögtettem magam.Mint két szerelmes,akik nem tudnak betelni egymással,olyanok voltunk,pedig ez már nem egy új dolog.Két év nem kevés idő.
**
-Igazán jó ez a blézer-mondta Eleanor.
-Te beszélsz,divat diktátor?Mindenki így akar öltözni,ahogyan te.-viszonoztam kedvességét az igazsággal.
-És neked ez a haj,Bella.Soha nem leszek iylen ügyes-mondtam.
-Oh,Steph,ne túlozz-mosolygott.Csináltunk a lányokkal pár hülyülős képet,ami szerintem jól sikerült,bár a fényképekkel kapcsolatban elfogult vagyok.
Az "Over Again-t" énekelték a srácok,mikor Harry egy puszit küldött nekem jelezve,hogy most is rám gondol.Nagyon jól esett ez nekem.Annyira bizsergető érzés ez,mikor valaki ennyire szeret téged...
**
Kicsit...csak kicsit voltunk becsípve.Soha nem is iszok,de most megtörtént.Nem szoktunk a srácokkal mostanában ilyen bulikat szervezni.Nem nevezném annak...de volt zene és jól éreztük magunkat.
-Felelsz vagy mersz.-mondta Louis nagy boldogan.Valahogy mindig ő és Zayn ütik ki magukat ennyire.
-Ne csináljátok már-mondtam Harry-vel oldalt állva.
-Mert miért?Muszáj játszanotok.Mert különben ha nem játszotok,vagy kiestek,akkor pucéran kell a ház körül mennetek.Ez szabály.
Leültünk egy körbe.-Istenem,ilyen hülyék közül mentenél most meg!Nem akarom ezt,de annyira ismerem a srácokat,hogy tudom betartják amit mondanak.
-Szóóval Stephanie felelsz,vagy mersz?-kérdezte Eleanor.Ez nem jó.Az ilyen játékokban lúzer vagyok,mivel mindig én járom meg.
-Felelek-nyeltem egyet.
-Hmm.Melodie súgott egy kérdést El-nek.Basszus már csak ez kellett.ha Melodie fejéből pattan ki egy kérdés,az nem lesz kellemes.
-Öhm,szóval.Kivel volt a legjobb idáig?....
-Mármint a ..?..
-Igen,az-nevettek.Nyeltem egyet,de ez könnyü kérdés volt.
-Még szép,hogy Harry-vel.Ez nem kérdés.-nevettem.Húh,megkönnyebbülés.A többiek olyanokat bevállaltak,hogy csak néztem.Újra én következtem.
-Smárold le Zayn-t.-mondta könnyedséggel Liam,mire én meglepődött,félelemmel teli arcot vágtam.Melodie egyszerű hülyeségnek vette,szóval nem is figyelt erre annyira.Mit csináljak?Már az elejétől jóban vagyok Zayn-nel és akkor is úgy érezte,hogy kicsit több is lehet köztünk.Nem akarom ezt az érzést táplálni benne.Elhessegettem a gondolatot.Melodie a mindene,de akkor sem tehetem meg ezt.Ha pedig nem teszem meg,akkor ...akkor pucéran kell körbejárnom a házat.Uram Isten...Talán hogy hülyének nézzenek,azt már nem.Mit csináljak?
*Hey GUYS!Nem kaptam meg a kért komikat.Merre vagytok csajok?:/ Viszont nő nap alkalmából hoztam nektek a rész,és mert három feliratkozóval gazdagabb lettem,amit köszönök is :)) .Vajon mi lesz Steph-el?Megcsókolja Zayn-t?Zayn engedi?Vagy pucéran fogja körbejárni a házat és nem lesz jó vége?Minden meglehet...minden!Kérlek,komizzatok,mert vége az I.fejezetnek.Aztán készülök egy jó pár érdekesebb résszel,szóval megéri feliratkozni,komizni és várni!Azt is tudtotokra adnám,hogy ha ti is írtok blogot,akkor ott a chat,linkeljétek be nekem,csere fejében kiteszem a tieteket.Vagy akármi kérdésetek van,írjatok!:) xx.D.