32.Rész.Paris,sweet home Paris...

Láttam Taylort az első sorban állni és éppen 'énekelni' valamelyik One Direction dalt,de inkább tátogásnak mondanám,mert nem tudta a szöveget.

-Uhh,csak jöjjön közelebb-mondtam egy értelmetlen 'morgás' kíséretében.

-Ő hogy kerül ide?-nézett furcsállóan Eleanor.

-Egyet tippelhetsz-mondta Danielle.

-A kis....

-Nyugodj le Steph,biztosan nem mer majd a Harry közelébe se menni.Meg persze most azzal az egy szóval,amit neked 'tátogott' el Hazz,biztos öli a féltékenység-szólt közbe Bella.

-Lehet,de nem úgy volt,hogy vége ennek az egésznek?Tudjátok..a kettőjük közötti 'tettetésnek'

-Semmi sem lesz,csak várd meg a koncert végét-mosolygott Melodie.

Mikor vége lett a koncertnek,a tömeg szépen lassan kezdett elszéledni,persze a morcos testőrök segítségével.

-Harry,nagyon jók voltatok-öleltem meg.

-Ugye tudod,hogy csak rajtad járt az eszem egész idő alatt?-kacsintott Hazz és egy édes apró puszit nyomott a szám szélére.

-Na és mit csinálunk ma?Mutassam meg a szuper erőmet?-kötekedett a fürtöském.

-Te,szuperhős,borzasztó vagy-nevettem.

-Tudom,hogy szeretsz-grimaszolt a barátom.Közben,míg mi így hülyéskedve sétáltunk Harry szobája felé,megpillantottuk Taylort.

-Na ne.-szóltam hangosan.

-Mondd mit akarsz Tay-mondta Hazz.

-Semmit,semmit.Csupán annyit,hogy ügyes voltál Harry maci.Mire a barátom dühösen nézett rá,Taylor pedig azt kapta,amit szeretett volna:felidegesített,ezt élvezte.

-Áh,Harry maci?Nem semmi?Melyik pizsamádban álmodtad Taylor drága?-néztem a lányra.Hallottam arról az átlátszó személyiségedről-köhintettem.

-Ez van-kacsintott Hazz és bevezetett a szobába.

-Ügyes voltál,hogy nem hagytad magadat.Ugye nem hiszed el neki,amit mondd?

-Dehogy,tudom mi a célja ezzel.Még beszéltünk a szobában és viccelődtünk.

****Tudod mit?Holnap pakolj be a bőröndödbe annyi ruhát,amennyit szeretnél.Megyünk..

-Hová?

-Párizsba-mosolyodott el Harry.

-Nem kell,miattam nem-válaszoltam,de titokban örült a szívem.
-De én el szeretnék menni,mert tudom,hogy te is vágysz vissza.Egyébként is..kíváncsi vagyok-kuncogott Hazz.
-Rendben-mosolyogtam és megöleltem.Este még vigyáznom kellett Nathan-ra,mert a ház vezető nőnek el kellett intéznie néhány dolgot.Pl:bevásárolni,takarítani stb.El mondtam apának és Lorah-nak,hogy mit szeretnék.Apum féltő szemekkel nézett rám,és Lorah-sem szeretett volna még elengedni.Így két tizenévest.
-Apa,Lor-légyszíves,tudunk magunkra vigyázni.Megígérem..
-Khmm,persze,legalább ezt ne mondd.Kezdjem el sorolni,hogy mikor nem vigyáztál magadra?
-Na jó,lehet,hogy nem voltam ÉN óvatos,de ha Harry mellettem van,akkor elengedhettek-néztem kérlelő ártatlan szemekkel.
-Csak ha megígéritek,hogy nagyon vigyáztok magatokra.1.)A régi házatokba mentek. 2.)Szóltok Chris-éknek. 3.)Minden szükséges dolgot viszel magaddal,telefont mindenképp,és mindig felhívsz.4.)Meg persze ha mindenkit üdvözöltök a nevünkben-mosolyodtak el..
-Persze,persze vigyázni fogok.Köszönööm-öleltem meg szorosan őket.
-Menjek segíteni pakolni?-kérdezte Lorah.
-Gyere nyugodtan.Mivel Melodie Zayn-nel van,és csak reggel láthatom,elkél a segítség.-mosolyogtam.
**Na és milyen idő lehet most ott?-kérdezte a "nevelő anyám".
-Körülbelül olyan mint itt.Se nem meleg,se nem hideg.
-Az jó.Akkor viszont vidd ezt a cuki csipke bugyit.-nevetett Lorah.
-Haha.Viszem,ha te mondod-mosolyogtam.
-Steph.Te úgy gondolod,hogy...el tudnál fogadni úgy,mint 'anyudat'?Mármint nem a helyében lenni,mert biztosan csodálatos anyukád lehetett,őt nem múlhatom felül.De érted mire gondolok ugye?
-Értem mit mondasz.Talán őt tényleg nem helyettesítheti senki,de te olyan vagy nekem,mintha téged küldték volna az égiek,miután 'örök álomba' merült.-mosolyogtam.
-Köszönöm,ez megnyugtat.Tudod mit?-Majd minden nap hívlak és beszámolsz nekünk oké?
-Még szép.A laptopomat is viszem.Amúgy csak három napra megyünk és nem a világ végére-nevettem.Bepakoltunk,elköszöntem Lorah-tól és apától is,meg persze a kicsi Nathan-nak is adtam egy apró puszit és néztem ahogy alszik.Aztán befeküdtem az ágyba és alig,hogy lezártam a szemem,jött egy sms.:
*Jó éjt egyetlenem,szeretlek.xxxx*
-Harry..* Ez az sms megmosolyogtatott.De már nem volt erőm visszaírni,elnyomott az álom.
****Kialudtan ébredtem,amit nem nagyon szoktam.Melodie már ott feküdt a másik ágyon,és úgy vettem észre jó álma lehetett,mert mosolygott.Gyorsan lezuhanyoztam,felöltöztem és lementem reggelizni.Elég nagy gyorsasággal kapdostam az ételt,mert siettem.
*kopogtatnak* -Harry,szia-öleltem át-gyere be.Ő pedig a reggeli vad csókjával köszöntött.
-Szia édes,hogy vagy?Áh,jó reggelt David és Lorah.
-Neked is Hazz-szólt apa,közben felállt és kezet fogott a barátommal.Melodie is lesétált álmosan.Felmentünk a csomagokért.Még utoljára szét néztem,hogy nem hagyok-e itt semmit,minden rendben volt.
-Aztán majd nagyon vigyázz az egyetlen lányomra,meg aztán magadra is-mosolygott apa egy kicsit féltően.
-Nyugodj meg David,vigyázni fogok-mondta Harry.
-Vigyázzatok magatokra nagyon,és érezzétek jól magatokat-mondta Melodie,mikor megölelt.
***A repülőtéren minden jól ment,bár majdnem elkeveredett az egyik csomagom,de megkerült.Szóval mikor leszálltunk,Chris-várt minket,mert telefonáltunk neki.
-Végre,hugi-szól az unoka testvérem.
-Jó újra itt-mosolyogtam.
-Molly?
-Ő az anyjáéknál van,de estére eljön majd.
***3 nap hamar el megy.Észre sem vettük.Itt kicsit erősebben sütött a nap,mint Londonban.Persze ott ritkán  süt a nap,de én bírom azt az időt.Meg mutattam Harry-nek a régi fánk helyét,amire a hinta volt kötve.Kivágták...Ott nagyon sok emlék futott végig a fejemen.Még néhány szót is tanítottam,ami az ő szájából elég érdekesen hangzott.A könny kicsordult a szememből,mikor megláttam a régi képeinket a falon.Furcsa volt egy év után az üres ház,amit csak néha a mi csendes beszélgetéseink és igazán nagy nevetéseink töltöttek be ezen a három napon.Hajózásra is volt lehetőségünk.Kicsit fújt a szél,de megérte,ha az egyik legfontosabb személlyel lehettem,akit nagyon szeretek.A hajón ülve Harry sokszor csak úgy odafordult hozzám,rám mosolygott és több apró csókkal halmozta be a számat.Régen nem nagyon vihettem fel a szobámba fiúkat,sőt...Az is alig volt megengedve,hogy fiúkkal barátkozzak.Bár,ha itt lett volna most anyu,akkor biztosan jól fogadta volna Harry-t.Pár órát csak a városban bolyongtunk és egymás kezét összekulcsolva sétáltunk.Jó volt újra itt ébredni,főleg Harry mellett.Nekem már az is elég volt,hogy hallhattam az édes szuszogását magam mellett és nézhettem,ahogy alszik.Más emberek 'nyáladzanak',mikor alszanak és nem nyújtanak szép látványt,de Hazz,ő más volt.Olyan volt,mint egy édesen alvó kisgyerek.Mikor csak felültem az ágyon és oldalra tűrtem a haját,hogy lássam az egész arcát,ő mosolyogva magához húzott.Érezte,ha őt figyelem.Olyan voltam,mint egy játék maci,akit ölelhet,mikor alszik és imádja...
-Régen nem szerettem az ágyamat...Akkor csak a párnámat ölelhettem...Most már téged-mosolygott Harry és egy puszit nyomott a homlokomra.
Ez volt a 32.Rész.Megéri a következő részre várni és komizni,megígérem,jó lesz.Bár ez nem sikerült olyan érzelmesre,de a következő annál inkább az lesz ,ha tudjátok mire gondolok.Ja,és elég érdekes,lehet,hogy megnevettetlek majd titeket ;))) 

31.Rész.Summer Love...:)

A levél küldője Des Styles...Harry igazi,biológiai apja.Már régen nem beszéltek és ezt Hazz sokszor hiányolja.Lehet nem mutatja ki mindig,de elég azt látnom,ahogy rá néz a régi családi képeikre.Azért váltak el a szülei,mert akkor is az apja szinte soha nem volt a családjával,csak a munkának élt és azt Anne már nem bírta.Azon gondolkoztam,hogy mi lenne ha elrendeznék nekik egy találkozót.Félnék ugyan beszélni az apjával,mert csak egyszer láttam.Harry-nek az arcán mindig fájdalom és még sok minden tükröződik,ha látja az apját.Des hiába próbál beszélni vele,a fia nem hallgat rá.Ha már a régi dolgoknál járunk...én még nem láttam anyám sírját és egyre jobban vágyok haza is.Nem ott maradni,mert már majdnem mindenkim itt van,kivéve Chris-éket.Már itt szoktam meg,ez az otthonom,London.Egyébként tényleg,ma mennek Chris-ék haza.Még el kell tőlük is köszönnöm.Néha vannak álmaim azzal kapcsolatban,hogy otthon vagyok és anyummal beszélgetek,vagy éppen azt,hogy mennyit nevettünk,hogy mindent elmondtam neki.Amikor veszekedett,akkor is tudtam,hogy csak a javamat akarja.Most pedig jó lenne újra hallani a hangja 'csengését'.                                                                  

                         ***************************************************

-Stephanie-hallottam valakit,hogy kiált.Kimentem...

-Shh,Lux alszik.

-Lux?Itt van?Jaj de jó-mondta Melodie.

-Shh,már mondtam.Kicsit csendesebben örülj.

-Oké.Harry merre van,nem veletek volt?

-De,igen csak mennie kellett próbálni a fiúkkal az esti koncertre.

-Mivel fel hoztad az estét...Belegondoltál abba,hogy hogy fogunk elmenni a koncertre?Lorah nem lesz otthon,mert visszamegy dolgozni,apud nem lesz otthon,mert ő is dolgozik.Sőt,nekem fel kell hívnom anyáékat,tudod milyen szigorúak.Szóval?

-A fenébe,tényleg.Nathan-ra kell vigyáznom.Khmm,azt azért ne mondd,hogy szigorú szüleid vannak,mert ha elengedtek ide lakni velünk,akkor csak nem lehetnek olyan szigorúak.

-Tudod mit?Van egy ötletem-néztem kicsit ravaszan.

-Na mondd,csak jó ötlet legyen..

-Fel kellene vennünk egy ház vezető nőt.

-Ahamm,és azzal nekünk mennyivel lesz könnyebb?

-Ilyet kérdezel?Soroljam?Elmehetünk este koncertre,többet lehetünk a srácokkal és nem nekünk kell kitakarítanunk legalább 35 szobát.,aminek mellesleg a felét sem használjuk.

-Igaz,igaz.Ez már apudéknak is eszükbe juthatott volna.Ha tudnák milyen okos lányuk van.-mosolygott Melodie és megölelt.

-Várj,be megyek,meg nézem Lux-ot.Mikor bementem,a kislány kicsit piros szemekkel és ártatlan nézéssel rágta a macija fülét.

-Drága,ne haragudj rám,hogy nem figyeltem.Sírtál pöttömke?-kérdeztem a számat lebiggyesztve.

-Sírtam,igen-hüppögött Lux.

-De aranyos vagy-jött be Mel.

-Steph baba,ő ki?-kérdezte a kislány.

-Ő Melodie,a barátnőm-mosolyogtam.Éhes vagy drága Lux?

-Igen,érzem pocimban.Letöröltem a könnyeit és magamhoz öleltem.

-Gyere te,le megyünk és csinálunk neked valami finomat.-mondtam még mindig mosolyogva.

-Louis bácsi szokott nekem répásat csinálni-mondta Lux.

-Mit répásat?Áh,biztos répa pürét.Mikor megcsináltam,beültettem az etető székbe és megetettem szépen lassan.

-Pocim már nem éhes,Steph baba.

-Értem,akkor akarsz valamit játszani?Menj Melodie-val és játszik veled,míg én elintézek egy dolgot.-mosolyogtam.

-Nem fog bántani a baba?

-Nem,dehogy,ő szeret téged.Barátja Zayn bácsinak.

-Akkor jó.Elfelejtettem,hogy a levelet ott hagytam az ágyon.Nem akartam elolvasni,de még is hajtott a kíváncsiság,így levittem a konyhába és kezdtem olvasni.

"Egyetlen fiamnak,Harry Styles-nak.

Kedves Harry.Nagyon sajnálom,hogy évekig nem törődtem veletek.Nem vettem észre,hogy az időmet nem tölti ki más,csak a munka.Sajnálom,én..''Itt abbahagytam az olvasást,mert egy krákogó hangra lettem figyelmes.

-Öhm,szia Harry.

-Szia Stephanie.A levél...

-Tudom Harry,miért nem mondtad el?Miért nem adsz neki egy esélyt?Egy utolsót,mert megbánta amit tett,vagy is,amit nem tett.

-Nem hiszem-vette ki kezemből a levelet és felsétált vele a szobába.Régi sebeket szakítottam ezzel fel,de nem hagyhattam,hogy úgy tegyenek,mint akik nem ismerik egymást.

-Harry-nyitottam meg kicsit az ajtót.Láttam,hogy az ágy szélén ül és egy árva könnycsepp csúszik végig az arcán.

-Ne haragudj,én nem akartam visszahozni a rossz emlékeket...

-Semmi baj,nem a te hibád,csak az övé.

-Nem,ő megbánta.Nektek akart jó jövőt biztosítani.Hidd el,megbánnád.Mire észhez kapsz,ő már nem lesz.Lehet kemény szavak,de te figyeld csak meg,ami velem történt.Míg anyum minden nap velem volt,az olyan természetes volt,most már mindent megtennék azért,hogy utoljára,legalább el tudjak köszönni tőle.Igen,még el sem köszönhettünk egymástól.Egy puszit nyomtam utoljára az arcára és már csak a rossz hírt hallottam.Harry,gondold meg.-öleltem át,mire ő a hátamat simogatta.

-Igazad van,teljesen.De már semmi sem lenne ugyan az.

-Kérlek,beszélj vele.Az én kedvemért.Veszteni valód már nincs.

-Köszönöm,hogy mellettem vagy-mosolyodott el Hazz,és a szeme csillogott a könnytől és a beszűrődő kisebb napfénytől.

        *Harry szemszöge*

Egész próba alatt csak Stephanie járt az eszemben.A fiúknak sem ment ez másképp.Sokszor át kellett próbálnunk egy-egy részletet.Mikor rá gondolok,akkor valahol más világban érzem magam,így nehéz volt koncentrálni.Volt,hogy csak úgy elmosolyodtam,mint egy hülye.Az okról azt hiszem mindenki tudott.

*****

Mikor megláttam Steph kezében apám levelét,nem rá lettem dühös,hanem apámra,aki itt hagyott.Végül is anyum nem bírta,de már én is és Gemm is tapasztaltuk,hogy esténként nem úgy voltunk,mint más normális család.Szent este hárman ültünk az asztalnál.Apámnak csak a helye volt,de ő maga nem volt ott.Mikor iskolában szereplésem volt,vagy a White Eskimo-val volt fellépésünk,akkor sem volt ott.Néha kaptam tőle egy 'fej simit',hogy ügyes voltál,vagy valami.De maga sem tudta,hogy mire mondja,hisz nem látta.Fájt ez az egész.Hhh,Stephanie tökéletes lány,úgy testileg,mint lelkileg.Most is utánam jött és rá ébresztett néhány dologra.Sajnálom ami vele történt,és teljesen igaza volt.

*************STEPH szemszöge.

Harry-vel még ültünk egy kicsit a szobában és beszélgettünk.Aztán már mennünk kellett Chris-éktől elbúcsúzni.Persze már nem sokára jöttek Lou-ék,akik nagyon kedvesek voltak,és megköszönték a segítséget.Mivel szimpatikus vagyok nekik,ezért meghívtak vacsorára..

*A repülőtéren*

-Nagyon hiányozni fogsz "bátyó".

-Te is nekem,"hugi".Már igazán el jöhetnétek vissza csak egy kis időre Párizsba.Harry-nek megmutatnál mindent,mihez annyi emlék füződik.

Ezen a mondaton elgondolkoztam.Idáig is vágytam haza,csak hogy megnézzem anyám sírját,és hogy láthassam a bácsikámat.

-Köszi,majd meglátjuk-mosolyogtam.

-Szia Stephanie,nagyon aranyos lány vagy,te pedig cuki Harry.Vigyázzatok magatokra és hallgassatok Chris-re,ha lehet-kacsintott Molly.Még utoljára intettünk egyet és elmentünk.

-Tudod,gondolkoztam,hogy el kellene mennünk Párizsba.Látom rajtad,hogy mostanában vágysz vissza.

-Igen,jó lenne elmenni.Persze már nem ott lakni,csak úgy...

***

Megbeszéltük Melodie-val,hogy keresünk egy ház vezető nőt,aki majd mindenről gondoskodik,hogy el tudjunk menni a koncertre.Csörög a telefon...

-Halló,szia Bella.

-Szia Steph és neked is szia Hazz,gondolom te is ott vagy-nevetett Bella.

-Eltaláltad-neked is szia-mondta nevetve Harry.

-El van intézve az este.Anyum ajánlott Lorah-éknak egy ideális munka erőt.Valami régi ismerős.Úgy hívják,hogy Greta.Kicsit idős már,de megbízható.Szóóval,mehetünk bulizni.Szóltál már Eleanor-nak és Danielle-nek?

-Persze,már beszéltem velük.Egyébként ha te mondod,akkor biztos el van intézve a dolog.Először is be kell mutatkoznom neki meg stb.Ugye?

-Igen,igen.ó17:30-ra ott lesz.

-Ok,de most már megyek,mert Harry-vel még alig törődtem ma-kacsintottam rá.

-Jó,jó sziasztok-

-Kicsim nagyon kérlek ne haragudj,de már mennem kell.Koncert után ígérem veled leszek,és addig ölellek,míg nem lesz eleged belőlem.Meg aztán majd olyan csókokat kapsz,amit soha nem felejtesz el.-Húzott magához közel Hazz.

-Megértelek.Belőled soha nem lesz elegem-hajtottam fejemet az övéhez,ő pedig megcsókolt.

-Menj Superman-löktem oldalba nevetve.

-Még visszajövök hercegném.-kuncogott Harry.Fél hatra pont itt volt Greta.Elsőre szimpatikus nekem.Szóval reméljük,hogy meg lehet bízni benne.Lorah-ék kiadták neki az utasításokat és szabad utam volt nekem is.Felmentem Melodie-val átöltözni és zuhanyozni.Úgy sorrendben,ahogy már régen.Alkalomhoz illően öltöztem fel,amiben jól érzem magamat.A nyakamba akasztottam a kártyát,amit Harry-től kaptam,hogy beengedjenek és elindultunk.Fél úton vettük észre,hogy Mel ott hagyta a táskáját,de már nem fordultunk vissza.A biztonsági őrök között elvesztünk a mi termetünkkel.Nem voltam alacsony,de hozzájuk képest igen.Morcos arcuk volt,de nekik ilyennek kellett lenniük.Eleanor és Danielle már vártak,Bella pedig utánunk érkezett.

-Istenem,soha nem voltam még a koncertjükre.

-Majd megszokod,nyugi-mosolygott Danielle.Gyertek,meg mutatjuk,nekünk hol a helyünk.-szólt Eleanor.A színpadnál álltunk egy ideig,majd mikor jöttek a srácok,egy csókot adtunk nekik sorban,mire Harry most elpirult.Nem szokott ilyen lenni,de most különleges helyzet volt.Mikor a ''Summer Love-ot'' énekelték,Harry rám nézett és egy 'Szeretlek-et' tátogott el.Na igen,a mi szerelmünk is nyáron kezdődött.'Én is,nagyon'-mondtam vissza és egy szívet mutattam neki,ő pedig megmutatta a gödröcskés mosolyát.Ebben a boldog pillanatomban megpillantottam valakit a tömeg között egy V.I.P kártyával a nyakán az első sorban.....
Sziasztok,remélem tetszik a rész :) Kaptam már díjat is,csak nem volt időm ki tenni.Örülnék a komiknak,hogy lássam nem érdemtelenül kaptam díjat:)))

30.Rész-The interesting things...:)

Harry befogta a számat,mert különben hangot adok az örömömnek.Mindenki lassan oda volt simulva a falhoz és halkan kuncogott.Niall és Bella a medence szélénél ültek,de nem vettek észre minket.
-Bella én sajnálom,nem hagytad,hogy megmagyarázzam.
-Nem,nem Niall,mit akarsz megmagyarázni?Hogy azon az estén nem törődtél velem?-kérdezte Bella.Niall a füle mögé tűrte Bella haját.
-Édes,ne haragudj rám,nekem csak te számítasz-mondta az ír manó és egyre közeledve Bella-hoz és egy hosszú békítő csókkal ajándékozta meg a barátnőjét.
-Haragszol még?-nézett a tengerkék szemeivel Niall.

-Jól van na,megbocsájtok neked,de csak mert annyira szeretlek.-mondta Bella és Naillerrel végre összeölelkezve álltak.Harry adott egy hosszú puszit a hajamra.
-Átérzem,amit ők csinálnak-suttogta és jobban magához ölelt.
-Én is,suttogtam halkan.
-Mikor osontunk volna elfelé,Liam felkiáltott.
-Áú,a lábam.Hoppá,ez hangos volt.Gyorsan elkezdtünk szaladni,már amennyire tudtunk és kuncogtunk.
-Na megálljatok-kiáltott utánunk Niall.Én és Harry beugrottunk a medencébe és lebuktunk a víz alá,remélve,hogy nem vesznek észre.Harry átkarolt és megcsókolt.A víz alatt...Kicsit ki dugtuk a fejünket a vízből,hogy megnézzük elmentek-e?..
-Harry,víz alatti csók?-kérdeztem halkan nevetve.
-Ha már esőben nem,akkor víz alatt igen-válaszolt mosolyogva.
Mire kimásztunk volna a vízből,két lábat pillantottam meg magam előtt és felnéztem.
-Öhm,szia Bella..Te mit keresel itt?-Ja,ez hülye kérdés volt,azt hiszem...most megyek.
-A-A,nem mész te.Kihallgattatok mindent?-kérdezte kicsit már vidámabban a barátnőm.
-Nem is voltunk ott csak egy kicsit.Na jó,nem sok mindent hallottunk-Izé,mindent hallottunk-kuncogtam.
-Aki kíváncsi örökké fiatal marad,nem tudtad?-kérdezte Hazz.
-Haha,nagyon vicces vagy.Lökött társaság vagytok.Egyébként ez nem is így van-nézett ránk kicsit morcosan Bella.
-Naa,ne haragudj már- öleltem át Bella-t..
-Mind egy,úgy is elmondtam volna-mondta a barátnőm.
-Nem akartok jönni?Vacsorázunk-szólt Harry.
-Éjfélkor?-kérdeztem.
-Mi nem,szépségem-kacsintott Hazz és lágyan összekulcsolta ujjainkat.
-Úgy érzem mi sem-szólt büszkén Niall.
Mi felsétáltunk a szobába.Harry adott kendőt és megtörölköztünk.Nagyon jó illat töltötte be a szobát és a selyem takaró Harry ágyán kicsit gyűrött lett,mikor rá feküdtünk.Egy ideig csak feküdtünk csendben és egymás szemébe néztünk.
-Csodálatos vagy-mondta fürtöském.
-Miért mondasz nekem ilyeneket?Én tudom magamról,hogy nem vagyok az...
-De igen,te nem látod magadat úgy,ahogy én vagy valaki más.Különleges vagy...
-Köszönöm-hajtottam fejemet az izmos testére.
-Milyen volt az első véleményed rólam?-kérdezte a barátom.
-Nem tudom pontosan...Voltak előítéleteim.Először azt hittem,hogy az a tipikus szár vagy,mint a többi.Aztán...Féltem.
-Féltél?Hogy érted?.
-Attól,hogy nem felelek meg neked.Ezért kellett várnod a csókra,ezért nem akartam semmit..
-Óh,ha ezt tudom.Kimutattam volna,hogy számomra te tökéletes vagy.
-Harry,nem a te hibád,mindig ilyen ember voltam.Először csináltam valamit és csak aztán gondolkoztam,de ez megváltozott.
-Szeretlek kincsem-puszilta meg a homlokomat Hazz.
-Én is téged.
-Hol is tartottunk a medencénél?-kérdezte mosolygós hangon a barátom.
-Hmm,nem is tudom.Talán itt-csókoltam meg.Harry úgy csókolt,hogy csókja perzselte a számat,érzelmes volt,még is vad...Olyan,mintha nem akarta volna,hogy ajkaink elváljanak egymástól.Lágyan simított végig a combomon fel a nyakamig.Közelebb húzta magához a derekamat.Mellkasán látszott a gyorsuló lélegzete.Emelkedett és süllyedt,egyre gyorsabban.Megharaptam a száját,és lágyan engedtem el mire egy férfias nyögés hagyta el a száját.Tudtam,hogy neki ez az egyik gyenge pontja.Mikor lágyan érintettem a v-vonalán,megszólalt,de akadozott lélegzet vételével.
-Szeretem,ha te irányítasz-mondta kaján mosollyal,én pedig beleharaptam alsó ajkamba.
-Ez beindít-mormogta.Élveztem a helyzetet,hogy végre én is irányíthatom.Lágyan csókoltam végig a nyakától a hasa aljáig aztán a szájára tértem vissza.Melltartómtól hamar megszabadított,így neki is szabad útja volt.Meleg érintésétől kirázott a hideg.Egyre jobban ziháltam,mire egy diadalittas mosoly ült ki a fürtöském szájára.Magához ölelt és a fejét nyakamba tette.Hátán érezhetőek voltak az izzadság cseppek,a haja pedig az arcába volt hullva.Kezünket összekulcsolva aludtunk el,ahogy azt az elejétől tesszük..
                                                         ****************************

Egy hét szünetünk volt,ezért most végre megismerhettem Lux-ot és Lou-t is.Bár Lou-nak mennie kellett,mert Tom-nak valami új tetoválást csinálnak,ő pedig megy vele.Lux-ra mi vigyáztunk ő Harry-t Hally bácsi-nak hívja,mivel még nem nagyon tudja ki mondani az r-betűt én pedig Steph baba vagyok.Nagyon aranyos.Mikor lehoztam neki a babát,amit még karácsonykor vettem,megnyugvás töltött el,mert a baba nem volt nagyobb Lux-nál.
-Baba.Kösönöm-mondta a kislány és megölelt.
-Szeret téged-szólt Hazz mosolyogva.
-Reméltem,hogy nem fog majd tőlem menekülni-nevettem.
-Kéjem,Hally bácsi sapiját-mondta pöszén Lux és nyúlt a sapka után.Mikor felvette,elég nagy volt rá,így rá süllyedt a szemére.Mire ő gyermeki nevetéssel hangot adott az örömének.
-Vicces-mondta Lux,mire mi is nevetni kezdtünk.
-Ezt így kell-tűrtem fel a sapka alját.Lux rám nézett,aztán Harry-re és az én kezemet a barátoméba helyezte.
-Ezt pedig íd-mondta a kislány gyermeki pöszeséggel.Mi egymásra mosolyogtunk és csak megszorítottuk a kezünket.
-Így kell bizony-szóltam.
-Gyere mutassuk meg Steph babának milyen az ahogy mi repülünk.Lux tapsolni kezdett a kis kezeivel,Harry az ölébe vette a kislányt és fel emelte,aztán le,és újra fel.Tetszett neki ez a játék én pedig csak néztem,hogy Harry milyen törődő típus,bár már ezt én is tapasztaltam.Lux ásított egyet,mikor Hazz letette és megdörzsölte a szemét.Gyere,te álomszuszék,megyünk aludni.
-Most már nekem is mennem kellene,de nincs szívem itt hagyni ezt a két drágaságot-fintorgott Harry.
-Nyugodtan menj,a srácok már biztosan várnak.
-Előtte egy csókot..-mondta Hazz.Meg is kapta.
-Még egyet naa-most átöleltem ,amennyire tudtam és egy hosszú csók nyomát hagytam a száján.
-Köszönöm,teljesen meg vagyok elégedve.Neked is szia drága Lux,Harry bácsi nem sokára visszajön.Sziasztok.
-Cók-nevetett Lux.
-Nem szabad még olyat mondanod,az rossz-nevettem a kislányra.
-De Hally bácsi is mondta.
-Az nem számít,ő már bácsi-kuncogtam.Felmentem és elaltattam Lux-ot.Olyan édesen aludt,hogy öröm volt nézni.Hazz-nak volt egy régi gyerekkori dobozza.Tele volt matricákkal és Coldplay-s lemezekkel,figurákkal és egy levéllel.Mikor megláttam,hogy milyen név áll azon a levélen,meglepődtem de szomorú is lettem...
Na itt a következő rész,csak kérlek legyetek aktívabbak,mert szükségem van a komikra.Akik idáig is komiztak,azt köszönöm,de most már szeretném,ha bővülne a kommentárok sora :) xx

29.Rész.Everydays..

Egyből felcsillant a szemem,mikor láttam Chirs-t és a mellette álló lányt.
-Stephanie!-ölelt szorosan magához unoka testvérem.
-Chris,régen nem láttalak-mondtam már csendesebb hangon,mert azt hittem,nem tudom fékezni a könnyeimet.Hosszú ölelkezés után bemutatkozott Harry és Molly is.Miután minden vendéget fogadtunk,kezdődhetett a közös beszélgetés,kajálás és ki mit csinált.Én és Harry Lorah édesanyjáékkal beszélgettünk,mivel még nem annyira ismerjük őket.Mondhatom,elég jól elbeszélgettünk.Persze nagyon fiatalos Lorah anyukája és apukája is,ezért nem kellett például megjátszanunk magunkat és olyan előkelő mondatokat mondanunk,ami nehezünkre esett volna.
-Kislányom,a te nagyid hol van?-kérdezte Alana.
Szomorúan bámultam a földet és megszólaltam.
-Nem ismertem a nagymamámat,mert már azelőtt meghalt,hogy én megszülettem volna,de a nagyapám,na ő egy csodálatos ember volt,mondhatom az egyik legjobb nagyapa a világon-mosolyogtam.
-Sajnálom,de tudod mit?...Mi lenne ha nagyinak szólítanál?Nagypapád és nagymamád helyett mi lennénk azok,akik bepótolják ezt a sok évet,amit nem tölthettél velük.-kérdezte Robert.
-Nagyon köszönöm,hogy így törődnek velem-mosolyogtam és megöleltem őket.
-De most megyünk,még néhány hidegtálat ki kell hoznunk,meg pezsgőt.
-Menjetek csak,addig élvezzétek a fiatalságot,amíg csak lehet-szóltak utánunk kedvesen.Még kipakoltunk néhány dolgot az asztalra,aztán pedig odamentünk beszélgetni Chris-ékhez,akik apummal beszélgettek.Apum utoljára csak nagyon kis korában látta Chris-t,így volt mit megbeszélniük.Oldalra hívtuk őket beszélgetni,hogy jobban megismerjük Miolly-t,Chris pedig Harry-t és így egymást.
-Nagyon szép pár vagytok-néztem rájuk.
-Te beszélsz?Jobb fiút nem is tudnék melléd állítani-bokszolt egyet Harry vállába.
-Óh,köszönjük-fogtam meg a barátom kezét.Egyébként ti mióta vagytok együtt?-kérdezte Hazz.
-Az után jöttünk össze pár héttel,hogy Stephanie elköltözött tőlünk.Igazság szerint pont ez segített,hogy megismerjem Molly-t.Egy árvaházban dolgozik.Az,hogy elvesztetted az édesanyádat,engem is megindított.Gondoltam adományozok egy árvaháznak.Bár,most már te kaptál egy újabb csodálatos anyát,és apudat is visszakaptad,ennek nagyon örülök,tudnod kell-mosolygott Chris.A beszélgetés közben úgy vettem észre,hogy nagyon jó lelkü lányt választott magának az unoka testvérem.Azt is láttam,hogy Chris megtalálta a közös hangot Harry-vel,a zenét.Mivel az unoka testvérem bassz-gitározik,ezért nem csodálom.
-Na elég volt az ülésből,nincs kedvetek ki jönni kicsit hógolyózni?-kérdezte Harry.Az időjárás szerint ez az utolsó hó,ki kell élveznünk.
-Na jó,legyen,de úgy is mi győzünk-nevettem.
-Azt már nem-mondta Chris.
-Majd meglátjuk,hogy a fiúk,vagy a lányok jobbak-kacsintott Molly.Két csapatra osztódtunk,lányok a fiúk ellen.Először csináltunk kis hógolyókat,aztán pedig megkezdődött a csata.Egyik hógolyó repült a másik után.
-Nee,Harry,ez fájt-néztem Harry-re,aki egyből odajött.
-Jól vagy kincsem?-kérdezte.
-Tessék,visszakaptad-nyújtottam ki a nyelvemet rá és a sisakját megtömtem hóval.
-Te akartad-mondta Harry,és közben kiakasztottam.
-Mit is?-kérdeztem vissza.Mire ő lehúzott magához a földre,jobban mondva a hóba.Az orrom súrolta az övét.Szemei csak úgy csillogtak és úgy nézett rám,hogy megbánjam amit tettem.
-Jajj Harry,Sosem nősz fel-forgattam a szememet.
-Stephaniee,igazad van,én soha-húzott még szorosabban magához és meg akart csókolni,mire én lágyan beleharaptam alsó ajkába és egy rövid puszit adtam neki,hogy szám alig érje az övét,mert tudtam,hogy ez felbosszantja.
-Nem irányíthatsz mindig te-kacsintottam rá és felálltam.
-Ez jó volt,csapj bele-szólt Moly-közben Hazz feltápászkodott.
-Ezt még megbánod Stephanie Statham,tudod,hogy ezzel elkábítasz.-mosolygott gödröcskés mosolyával Harry és megfogta a kezemet,visszahúzott.Úgy tett,mintha meg akart volna csókolni,de nem tette,csak arca nagyon közel volt az enyémhez.Most én éreztem azt,hogy meg kell csókolnom.Harry hátrébb lépett és én ott maradtam csókra várva.
-Mondtam,hogy visszakapod-nevetett.Megfogta a kezem és besétáltunk.Már alig voltak vendégek.Lorah mondta,hogy menjek fel nézzem meg Nathant,így felmentem,míg Harry maradt még beszélgetni Chris-sel.
-Sziia te drága-mondtam a kis ágyban fekvő testvéremre.Hát miért nem alszol?Ő csak bámult azzal a gyönyörű szemével és egy kis mosoly jelent meg a száján.Már ennie kellett,úgyhogy Lorah feljött megetetni.
*3Héttel később*.
Jó reggelt szülinapos-nézett rám Harry,mire megdörzsöltem a szemem.Egy tálcával leült az ágyam szélére.
-Csináltam reggelit-mosolyodott el és megcsókolt.Reggeli csókjaink inkább vadabbak voltak,nem tudom miért.Bírom Harry mindkét oldalát.Szája még szorosan az enyémre tapadt,és végigsimított oldalamon.
-Én nem is gondoltam a születésnapomra.Jó,hogy te igen-mosolyogtam.
-Jó lesz a mai nap,ha úgy fog telni,mint az ezelőtti hét,az én születésnapomkor,ha tudod mire gondolok-simított végig száján Hazz és kacéran kuncogott.
-Lökött vagy-nevettem.Mikor megreggeliztünk Harry felszívódott,így gondoltam megyek,addig lezuhanyzok.Nyílott az ajtó,Harry jött be a fürdőbe.
-Harry,zuhanyozni szeretnék-szóltam rá.
-De én is akarok.-nevetett.
-Azt akkor ne most.
-És ha azt mondom,hogy nem csinálok semmit?-kérdezte kaján vigyorral a szája szélén.
-Na gyere-szóltam rá.

-Már éppen kiszálltam,mikor Harry utánam szólt.
-Járkálhatnál így máskor is-nevetett.
-Csak szeretnéd.-kiáltottam vissza.
-Ma van egy meglepetésem,de ne sokat készülj.
-Tudod,hogy nem szeretem a meglepetéseket és a nagy felhajtást..
-Tudom,ismerlek,de ezt nem hagyhatod ki-kuncogott.Harry-nek el kellett mennie zuhanyzás után még próbálni,és interjút is kellett adnia.Mióta elmondta,hogy újra együtt vagyunk,azóta nehezebb a dolgunk,ha közlekedni akarunk az utcán.Néha még tőlem is autogramot kérnek,amit nem nagyon szeretek,mert én CSAK egy lány vagyok.Vannak igazán megvető arcok is...Melodie ma elment Zayn-nel valami terápiára,azt hiszem ez az utolsó előtti kezelés,vagy ilyesmi.Zayn-nel már régen beszéltünk erről a témáról,nem merem felhozni neki,mert eszébe jutnak,hogy mi lett volna,ha nem hallgat rám...Bella még mindig nem beszél Nialler-rel,de már Harry-vel rajta vagyunk azon,hogy ma sikerüljön kibékülniük.Ma el kellett mennem Bella-val valami ruhát nézni,persze rám kötött egy olyan bikinit,ami szerintem nagyon kihívó...
-Erre még szükséged lesz-mondta Bella..
*Este*
*Gyertek a közös házba,várlak nagyon xxx.-Hazz.*  Oké,hallgatok rá,azt hiszem.Bella nagy izgatottsággal jött át nálunk,bár Niall felé való érdekeltsége az nem buzgott ennyire.
-Na készen állsz?-kérdezte Melodie.
-Gondolom-szóltam unottan vissza
-Gyönyörű vagy.Harry-nek majd leesik az álla.-képedt el a két lány.
-Persze,süket duma.-mondtam.
Mikor leértünk a nappaliba,apum és Lorah átnyújtottak egy dobozt.
-Apa nem,én tudod,hogy nem...
.-De,de fogadd el,ez a 17.születésnapod-
Nagyon tetszik köszönöm nektek-öleltem át őket.
-Neked is köszi öcsi-nyomtam egy puszit a kis öcsém arcára mire ő egy gügyögő hanggal válaszolt.Egy ezüst nyaklánc volt,és nem mondhatni,hogy kevés ára lehetett...Nagyon sokba kerülhetett.
-Elviheted az autót,ha gondolod-mondta Lorah.
-Köszönöm,ha merném,akkor elfogadnám az ajánlatot..
-Csak nyugodtan.Bólintottam,ők ideadták a kulcsot,és beszálltunk az autóba.Jött egy sms-em Britt-től:
*"Ne haragudj,hogy nem lehetek ott drága,nagyon sajnálom,de tudod,hogy muszáj volt elmennem az ősökkel.Majd bepótoljuk.Puszi és nagyon boldogaat neked!:) xx" 
Miranda is írt sms-t,mert ő neki is el kellett mennie a szüleivel.Itt olyan hagyomány féleség.Britt szülei pedig nagyon fegyelmezetten nevelik őt,szóval ezt kellett elfogadnom,de örültem,hogy gondoltak rám.
-Stephanie,nyugi,csak tedd a kezed a váltóra.Szívd be a levegőt,és fújd ki.-nyugtatott Mel.Persze a baleset után nem nagyon mertem.Elindultam,mire neki mentem egy kukának,ami az autó háta mögött állt.A két lány a hátam mögött inkább nevetett,mint félt.
-Steph,menjünk kukás autóval ha úgy jó-nevetett Bella.
-Haha,nagyon vicces-mondtam flegmán,de az én számon is kijött egy kisebb nevetés.Elindultunk először szépen,lassan,aztán már belerázódtam.Mertem gyorsan is menni,már mint a megengedett sebességgel.Mikor kiszálltunk,megigazítottuk a ruhánkat,és besétáltunk.
-Megjöttünk.Srácok,merre vagyok-kiabáltam.
-Itt vagyunk szépségem-szólt Harry.
-Azta-mondta Liam.Nagyon szépek vagytok-mire Danielle megbökte.
-Jajj de régen találkoztunk lányok,hiányoztatok-ölelt meg Dani és El is.Mindkettőjüknek alig volt ideje mostanában.
-Nagyon boldog születésnapot Steph-szólt mindenki egy emberként.Egy dobozt adott át nekem Hazz.
-A lányok szerint ez volt a jó választás,de remélem tetszik.Nem pont az a túl elegáns,de..
-Harry,amit tőled kapok,nekem minden tökéletes-megcsókoltam.Hosszan ölelt engem,és fejét a nyakamhoz tette.
-Köszönööm,nagyon,ez tényleg szép-húztam a szavakat.

-Na,indulhat a party?-kérdezte Loui.Oopsz,először az ajándékok-mindenkitől kaptam ajándékokat,például El és Louis együtt vettek,szintén Dani és Liam is.Kaptam ruhát,karkötőt,ékszeres dobozt stb.Nagyon boldog voltam.Harry vezetett a házbeli medencéhez,mivel kettő volt,így mi magunk voltunk.Először persze a többiekkel is voltunk kicsit,de aztán Harry elvitt a másik medencéhez.A medence széle tele volt szórva rózsa szirommal és rajta pedig rózsából kirakott szívek voltak.Körülötte pedig gyertyák.Nagyon romantikus volt.
-Harry,ezt nem...Nem kellett volna,ez csak miattam-
-Neked bármit,te vagy a szívemnek a másik fele.-Kezét a szívéhez tette.
-Érzed?Ez a szív csak érted dobog.Könnyek szöktek a szemembe,bár próbáltam elrejteni azokat.Számat a Harry ajkaira tapasztottam.Nyelve küzdött a dominanciáért,de most én nyertem a csatát.Meg kellett neki köszönnöm.Akartam,hogy lássa,mennyire szeretem őt.Kezét lassan végighúzta az oldalamon,aztán pedig le a fenekemre.Fejét újra a nyakamhoz tette,és szívni kezdte.Száját újra a számra irányítottam,és éreztem,hogy innen nincs visszaút,mikor  érintései egyre szaporábbak lettek,egy halk nyögés hagyta el a számat-Mire ő vággyal teli és büszke szemekkel nézett rám.Elmosolyodott..Tudta,hogy ezt váltja ki belőlem..
-Khmm,szerelmesek...Ezt látnotok kell.-szólt Zayn.
-Ó ne már Zayn,te is most tudsz időzíteni.Malik ezért még kapsz.Majd folytatjuk édes-nyomott számra egy csókot..
-Mit kell nézni?-kérdeztük a falnál.Mindenki oda volt kuporodva.
-Shh-tette lágyan kezét a számra Harry,mikor meglátta miről van szó....
Hosszabb részt hoztam,és bocsi,hogy nem írtam,csak nem volt netem tegnap.De most bepótoltam.Ha szeretnétek megtudni,mit láttak a srácok,akkor komit.5-6 komi után hozom ;) xxx

28.Rész.Végre megérkeztél Nathan! :)

A hír hallatán,hogy bevitték Lorah-t,nagyon megörültem,de egyben féltettem is a babát és az anyukát is.Azt hiszem éppen skáláztak a többiek,mikor én odamentem a tanárnőhöz,előtte persze írtam egy sms-t Harry-nek hogy jöjjön értem.
-Tanárnő.Öhm,elengedne?A 'nevelő' anyámat bevitték a kórházba,már úton van az öcsém,azt hiszem...
-Szóval ezért vagy olyan izgatott,hogy a skálázásra sem tudsz figyelni?
-Igen,de ne haragudjon,tudja izgulós típus vagyok.Akkor elenged?Bepótolom,ígérem,ígérem-néztem kiskutya szemekkel az osztály főnökre.
-Na jó,legyen.De akkor mindent bepótolsz ugye?
-Igen,igen viszlát-öleltem meg a tanárnőt és kifelé menet egy "majd hívlak"-ot tátogtam Mel-nek.
Vártam 1O percet Harry-re.Még jó,hogy nem volt annyira messze a suli.
-Szállj be drága,de hogy hogy most jössz?
-Szia édes-köszöntöttem puszival.Apu írt,hogy Lorah-nak már fájásai voltak,ezért bevitte a St.James kórházba.
-Akkor oda menjünk?

-Igen,oda kérem a fuvart uram.Harry erre felnevetett és kezét a váltóra tette.Innen a kórház 45-percnyire van.Viszont nekünk fel sem tünt ez az idő.Mikor megérkeztünk,izgatottan fogtam meg a barátom kezét és besétáltunk.Láttunk egy orvost,és tőle kérdeztük,hogy hová vitték Lorah-t.Pont azt az orvost kérdeztük,aki az ő orvosuk.Milyen pech-ünk van...Besétáltunk egy folyosóra és ott ült apum.
-Sziasztok.Csak hogy megérkeztetek.Ma már fájásai voltak Lorah-nak,és már érezte,hogy jönnünk kell.-köszöntött apum.
-És?Nem úgy volt,hogy apás szülés lesz?-kérdezte Hazz.
-De,és ha azt mondja Lorah-hogy menjek,akkor megyek.Nem telt bele negyed óra,mikor szólt az orvos,hogy itt az idő,Lorah fájásai egyre erősebbek lettek,hívta apámat.Nem húzták le a redőnyt,az ablakon,hanem végignézhettük Harry-vel.Mikor láttam a Lorah arc kifejezését,kicsit én is megrezzentem,Harry megszorította a kezem.Pár órán keresztül még sem nézhettük,mert nem bírtunk volna állni,hanem járkáltunk,beszélgettünk és aggódtunk.Remélem apám nem ájult el,mert emlékszem,mikor kicsi voltam,megsértettem az ujjamat és ő már attól a kis vér látványától is szédülgetett.Nem sokára kijött az orvos,és közölte,hogy minden rendben van,egészséges kisfiú és az anya is jól van,viszont nagyon kifáradt,és sok pihenésre van szükségük.Aztán apum is kijött,és olyan boldogságot láttam az arcán,amit az utóbbi időben nem,sőt...Odamentem,megöleltem,és gratuláltunk.Harry amolyan férfias ölelést adott apumnak.Megkérdeztem,hogy mikor láthatom a kis öcsémet,és azt mondta,hogy nemsokára.
-Na és hogy fogjátok hívni?-kérdeztem.
-Még pontosan nem tudom,hogy hogy fogják hívni,de az én feladatom most ezen gondolkozni-válaszolt apum.
-Mi lenne ha...Nathan-nek hívnák?-kérdeztem véleményt várva.
-Egész jó név,de előtte megkérdezzük Lorah-t is.-mondta apum mosolyogva.
-Persze,és ezt is fogjuk tenni,ha lesz ereje.
*2héttel később*
Ha Harry-nél voltunk,akkor mindig csinált nekem reggelit,de most én keltem hamar,és nekiláttam a reggelink készítésének.Persze nem öltöztem fel,mert siettem,csak egy top-ban és egy szál bugyiban mentem le a konyhába.Halkan bekapcsoltam a Little Things-t,amit Harry nekem írt,mint mutatta,nagy sikere lett.Nem csak a rajongóknál,de nálam is.Olyan jó volt ezt hallgatni,ez egy vallomás nekem,tőle.Mikor a fejemet kicsit oldalra biccentettem,és a lábam is járt a zenére-
-Oopsz,jó reggelt Harry,felébresztettelek?-kérdeztem csendben.
-Neked is jó reggelt kincsem,nem ébresztettél fel-szólt rekedtes reggeli hangján.
-Csináltam reggelit-mosolyogtam.
-Azt látom-harapott alsó ajkába és magához húzott.
-Harry,nem magamra céloztam-nevettem.
-De én igen-mondta,és ajkai az enyémre tapadtak,miközben kezével a hajamba túrt.
-Harry,sietnem kell,tudod,jönnek Lorah anyjáék is,meg az itteni rokonok,és Chris-ék is megígérték,hogy eljönnek azzal a Molly-val,tudod,akit már említettem.Készülnöm kell,segíteni.
-Megértem-tartott még mindig szorosan magánál.
-Akkor elengednél?-nevettem.
-De te most egy szuperhős karjaiban vagy.-nevetett.
-Miért,te az vagy?-mosolyogtam.
-Igen,csak még nem tudod.Fel kapott,és a vállára tett,és megpuszilta a lábamat.
-Harry,ez most mire jó?Nincs,messze az asztal,egészen három méter választ el tőle.
-Csak úgy-nevetett és letett.Miután reggeliztünk,gyorsan felöltöztem és elpakoltam mindent,bár elmosogatni nem nagyon érkeztem,mert mennem kellett.
-Mehetek veled?Tudod mennyi előnyöd van belőlem?-nézett ravaszt mosollyal.
-ÁÁ igen?És mi az?-
-Tudnék neked segíteni,bemutathatnál a többi rokonodnak is és közben még együtt is lennénk.
-Akkor gyere te nagy segítség.-szóltam utána.A kulcsot ne keresd,mert már hozom.Mikor hazaértünk,az öcsém apum kezében volt,és le volt nyugodva.Belőle hivatásos anyuka-apuka lett egyben.Lorah-nak sokat kellett/kell pihennie.
-Jött a segítség-szólalt meg Hazz.
-Az jól jön-válaszolta mosolyogva apum és letette a kezéből Nathan-t,aki egyből keserves sírásba kezdett.Így felvettem az ölembe,míg Harry lepakolta néhány cuccunkat.Nálam csendben volt.Olyan szép szeme volt,bár még sötét színe volt,de olyan rejtélyes.Már olyan,mintha nem is egyke lettem volna,hanem mindig is lett volna testvérem.De hirtelen újra sírásba kezdett.
-Add ide nekem,kérlek-szólt Harry.Én hallgattam rá és a kezébe adtam Nathant.Óvatosan fogta meg.
-Olyan kis pici,a kezei,a lábai és milyen szép szeme van.Tudod,a mi kislányunk vagy kisfiunk is biztosan gyönyörű lesz-mondta Harry és egy mosolyt-párosított mondatához.Kicsit elpirultam,de válaszoltam.
-Te már ezen gondolkozol?Várj míg kijárom a sulit,annyit leszünk együtt,amennyit akarunk és annyi gyerekünk lesz,amennyit szeretnénk,akár Harry família is lehet-nevettem.
-Hát igen,majd fognak szaladgálni a kis Harry-k,vagy Steph-ek-nevetett.
-Erre még ráérünk-mosolyodtam el,és a vállára helyeztem a fejem.Nathan nála nyugodt volt,és el is aludt.Csendben,de gyorsan elkezdtünk rendet rakni és az asztalra minden szükséges dolgot feltenni.
-Húh,készen vagyunk-most már mennem kellene zuhanyozni,gyere,menjünk fel.Zuhanyzás után Harry mikor meglátott,az ágyra húzott és az ölébe ültetett.Arcunk nagyon közel volt egymáshoz,és meleg érintésétől kicsit megrázkódtam,így betakart.
-Készülj fel arra,hogy most én keresem ki a ruháidat-mondta,és nevetett.Elég jól választott végül,azt hittem,hogy ez rosszabb lesz.
-Nem akarsz helyettem esetleg stylist-lenni?-
-A-a,én elég ha Styles vagyok -nevetett.
Miután felöltöztem,ő megölelt és a kezét a zsebembe tette.
-Styles,le kell mennünk.-mondtam mosolyogva.
-Ó,pedig olyan jó így-válaszolta.Lementünk,és apa úgy,ahogy az otthoni melegítőjében volt,úgy fogadta az embereket.Rá szóltam és mondtam,hogy menjen átöltözni,addig én,Lorah és Hazz majd fogadjuk a vendégeket.Míg apumat noszogattam,hogy menjen,ismerős arcot pillantottam meg,amire felcsillant a szemem,és Harry tudta kiről van szó..
Komit és hozom a következő részt,lányocskáim,számítok rátok :)))) xxxx

27.Rész.TOGETHER Again ;)

Harry megragadta a csuklómat,ráförmedt a fiúkra.Szemei sötétebbé váltak.Tudtam,hogy ez a nézés elég lesz ahhoz,hogy elengedjenek.Mivel mindig Harry volt az erősebb,így engedtek neki.
-Nincs vége itt,nem,még találkozunk Styles én győzelmet akarok,nem csatát.Még a kis barátnődet is meghúzom egyszer...-szólt utánunk Michael.
Harry erre megállt,érezni lehetett a feszültségét,és azt,hogy mennyire fel sikerült ingerelnie őt.
-Mit mondtál?Na azt már nem.-fordult vissza Harry,nem kímélve a fiút,az arcába ütött,az ökle kicsit véres lett a Michael szájából folyó vértől.A fiú már csak annyit mondott,hogy 'Ezt még megbánod.'Nem azt a Hazz-t láttam,mint idáig.Gyenge volt a sok ütéstől,de még mindig erősebb a többieknél.Nem messze laktunk attól a helytől,ahol most voltunk,így Harry itt hagyta a kocsiját az én javaslatomra és eljött nálunk.Tudtam,hogy ivott,viszont azt nem,hogy miért.Melodie elkérte Hazz autó kulcsát,és nem nálunk hozta,hanem elment a 1D házba.Lorah és apum nem voltak otthon,így nem láthatták így a volt,vagy ..nem is tudom hogy nevezzem 'barátomat'.Egész úton nem szóltam sokszor hozzá,de ő kérdezgetett.
-Miért jöttél oda?Nem haragszol rám?Stephanie,ne haragudj,meg tudom magyarázni a Tayloros ügyet.
-Mert,és semmi szükség rá,megértem ha ő kell neked.
-Nem,ezt te nem értheted,meg magyarázom,csak hagyd-közben megérkeztünk.
-Mondd,hallgatlak.-mondtam Harry-nek.Közben utasítottam,hogy üljön le.Az arcán is voltak vérző sebek,de aprók.Kerestem vatta korongot és bevizeztem.
-Miért segítesz nekem?Nem érdemlem meg.Rossz voltam veled,itt hagytalak.Az egész azzal kezdődött,hogy Tay menedzsere felkereste Paul-t javasolva,hogy csináljanak belőlünk 'hasznot'.Paul mindent megpróbált,hogy lebeszélje őt,de Tay és a menedzsere megfenyegették.
Türelmesen törölgettem a sebeit az arcán,de mikor ezeket a szavakat hallottam,kicsit lassabban törölgettem a friss sérüléseket,a végén pedig már lehajtottam a fejemet.Hallgasd meg és ha leáll,indítsd újra :'))
-Nem volt igazi a szerelmünk érted?-emelte fel a fejemet az államnál Harry.Sőt,mit beszélek,még csak szeretni sem szerettem,nem nyúltam hozzá,egész idő alatt csak te jártál a fejemben és az,hogy mit érezhetsz most.Amikor Taylor esetleg hozzám ért volna,én nem hagytam.Mikor csókot akart,én elfordítottam a fejem.Hiányoztál,elmondhatatlanul.Bocsáss meg nekem,hogy ezt tettem.Szeretlek Stephanie.
Ezektől a szavaktól lefagytam,és álltam csendben,azt hiszem újra elvesztem azokban az őszinte szemekben.Hittem neki,bár nem voltam benne teljesen biztos..Még kicsit ittas állapotában is képes ilyeneket mondani nekem,ilyen nyugtató mondatokat.Csendben álltam és újra törölgetni kezdtem az arcát,azt mutattam,mintha nem érdekelt volna,amit mondott,de Harry csökkentette köztünk a távolságot és szánk egy pillanatra összeért,de én elhúzódtam.Bár már azt hittem,ilyen pillanataink soha nem lesznek,és engedni akartam Harry-nek,de valami még is visszatartott.Harry felállt és besétált a fürdőszobába,kezéről lemosta a kis mennyiségű vért.Felálltam én is és gondolkoztam.Ekkor kezeket éreztem a csípőmön.Harry magához fordított és közelebb húzott magához.Kezemet az övével kulcsolta össze és közben a másik keze a fenekem feletti részen pihent.
-El sem bírod képzelni,mennyire vágytam arra,hogy újra veled lehessek.
Engedni akartam,de még sem.A karjaiban mindig úgy éreztem magamat,mintha a mennyországban lennék.Lágyan megcsókolt,és kezét lejjebb csúsztatta,amit én most már nem annyira bántam.
-Azt hittem már soha nem leszünk többé együtt.Vártalak Harry...
-Ne haragudj,ne haragudj-mondta csókunk között.Felvitt a szobámba,mivel már ismerte az utat.A szem kontaktust mindig tartotta,és letett az ágyra.A nyakamnál csókolt végig,teljesen a kulcscsontomig,nedves csókokat hagyva az érintett helyeken.Forró leheletétől kicsit megrázkódtam.Harry egy büszke mosolyt küldött felém,és visszatért a számra.Ajkai édesen hívogattak magukhoz,csók csatát vívtunk,persze a dominánsabb nyert,szóval ő.Mindig értett a bocsánat kéréshez,de ennyire?!.Lábamat köré fontam ő pedig minden egyes mozdulatomra figyelt.Érintései olyanok voltak,mint ha egy madár toll siklott volna végig a bőrömön,lágy volt és puha.Élvezte a helyzetet,ha tudta,hogy mennyire el tud 'lazítani' ha ő irányít.
-Hiányoztál kicsim,remélem tudod,és még egyszer,ne haragudj,nem érdemelted meg,hogy itt hagyjalak.
Harry szemei csillogtak a hold fényben,ami bevilágított az ablakon.
-Nekem is,de azt hittem,tényleg nem szeretsz.Azt hittem,már nem is törődsz azzal,hogy mi van velem.Teljesen reménytelennek éreztem a helyzetet.
-Jaj de kis buta vagy,én neked soha nem okoznék fájdalmat és nem is hagynálak itt,de most fel kellett áldoznom magamat.
Én csak feküdtem mellette és a csillogó szemeibe néztem,oldalra fésültem haját,mire ő elmosolyodott.
*Reggel*
Jó volt újra Harry mellett ébredni.Mikor felnyitottam a szemem,ő még mindig aludt,legalább is azt gondoltam,mert lezárt szemmel elmosolyodott és jobban magához húzott.
-Jó reggelt-mosolyodott el és egy rövid reggeli puszit adott.
-Neked is,azt hiszem..sietnem kellene,mivel még iskolába járok és ezt te is tudod-mondtam már komolyabb hangnemben.Már hét óra volt,mikor én mentem lezuhanyozni,közben hallottam,hogy benyitott valaki és egy ismerős hang volt.
-Jaj Styles,húzd magadra a takarót,oda sem nézek-nevetett Melodie,így mikor készen lettem kiléptem az ajtón és kicsit megigazítottam a hajamat.
-Most már oda nézhetek?-kérdezte Mel.
-Te tudod,én nem vagyok szégyenlős-nevetett Hazz és ő is felöltözött.
-Úgy gondolom,bocsánatot kellene kérnem Lorah-éktól és elmagyaráznom nekik az egészet.
-Arra semmi szükség,én már megtettem.Nekem elmondták a srácok,én pedig tovább adtam Lorah-éknak,ha nem gond?!Ja,és vissza hoztam a Range-rovered Hazz,meg kell mondjam,nagyon jó autó.
-Hát,így eggyel kevesebb dolgunk van,és Melodie,én is bírom az autómat-nevetett Harry.
-Na mehetünk?Szívesen elviszlek titeket,sőt,ragaszkodom hozzá-mondta a barátom.Úgy mentünk el,hogy fogtuk egymás kezét Harry-vel...
.-Újra együtt?-mosolygott Lorah és ült nyugodtan,azt hiszem már csak pár napja maradt hátra,és érkezik az öcsém.
Egymásra néztünk és bólintottunk.Megpusziltam Lorah-t és apumat,bár apumnak kicsit nehezére esett,hogy elfogadja a történteket és így szólt:
-Styles fiam,ezért még ki kell engesztelned minket,legalább is engem-láttam apám arcát,aki nagyon komoly volt,de hirtelen a komolysága kedvességgé vált.
-Egyszer egy közös focimeccs nézéssel-folytatta tovább mondókáját és nevetett.
-Húh,az meg lesz,fogott kezet apuval Harry.Útközben még megálltunk az egyik Mc.Donald's-nál és vettünk valami szendvicset,aminek a felét Harry-nek adtam,mert én nem bírtam.Mikor megálltunk a kocsival,mind kiszálltunk.Mindenki látta,hogy újra együtt vagyunk,mert a fürtöském elém állt és megcsókolt,közben kezét levezette a fenekemre és belemarkolt.
-Harry!-szóltam rá.
-Miért?Mindenkinek tudnia kell,hogy újra együtt vagyunk és ma erről nyilatkozni is fogok,szóval ennyi nem árt-kacsintott Hazz.
-Szia édes,most már megyek,majd hívlak-mosolygott azzal az őrjítően szexis mosolyával.
-Szia kincsem,én pedig majd válaszolok-mosolyogtam.Annyira hiányzott már,hogy újra így hívjon,és én is őt.Cinthia felfelé robbant az idegtől.Fogta magát,csettintett az ujjával és a kis csapata utána indult.
-Ez szép volt tőletek,add a kisujjad-mondta Mel,mivel mi úgy szoktunk,hogy a kisujjunkat összeakasztjuk és örülünk a sikerünknek.A folyosón találkoztunk Britt-el és Miranda-val.
-Sziasztok,láttuk a kis akciótokat,nagyon jó volt-mondta büszkén Britt.
-Legalább már enni is fogsz-nevetett Miranda.
-Ez igaz.Egyébként mondjátok,hogy csak ti láttátok...Ugye?-kérdeztem.
-Hát nem mondhatnám,mert az egész suli látta és most mindenki Cinthia felfuvalkodott arc kifejezéséről beszél.Áh,és van egy rossz hírem,az ének tanárunk is látta és hangosan mondta,hogy "Ez az''...Olyat röhögtünk,ekkor megigazította a szoknyáját és ugyan olyan komolysággal elsétált.Hogy hogy kibékültetek?-mondta Brittany.
-Az gáz.Ez hosszú story,a nap folyamán elmondom-mosolyogtam.
Mikor a harmadik órán ültünk,sms-t írtam Bella-nak,hogy találkozzunk nálunk este,mert jó hírem van.Meglepődésemre azt írta vissza,hogy tud róla.Szegény,már nincs Niallerrel,ezért nagyon sajnáltam.Írtam sms-t Harry-nek,hogy újra össze kellene hozni őket.Elénk adtak egy lapot,hogy most kell döntenünk,hogy mit akarunk kezdeni az életünkkel.
1)Ének
2)Stylist
3)Managament .
Kettőt volt szabad bejelölni,mivel hármat egyszerre nem lehetett,ezért volt a bejelölős dolog.Nagy vacillálás után,kettőt jelöltem be,és az éneket kihúztam.nem tudom,hogy jól döntöttem-e,de majd eldől.Mikor a lapokat adtuk befelé,apum küldött üzenetet,hogy be kellett vinni Lorah-t,mert már voltak kisebb fájásai...
Remélem jó rész lett,próbáltam a szavazás állásának hitelt adni,vagy is az IGEN-eknek.Szóval most már kicsit több komit kérek a következő részhez:).Nem akartam túl bele menni,de valamennyire remélem élveztétek ;) szóóval komit,és hozom a következő részt! :))

26.Rész.Talán együtt,talán nem...

Suliba egyáltalán nem volt kedvem menni.Mikor Melodie-val átléptük az iskola lépcsőjét,minden szem ránk szegeződött.Persze Cinthia úgy nézett,hogy "Én meg mondtam" és nagyokat nevetett,a mai napom sem lesz valami jó,úgy látszik.Britt,Eric,Melodie és én ültünk egy asztalnál a menzán,közben azon gondolkoztam,hogy Harry miért nem mondott legalább annyit,hogy akkor szakítsunk.Se rosszat,se jót nem mondott,de nem is hallottam azóta felőle.Cinthia és a kis csapata hangosan fikázott engem,és olyanakat mondott,amit én is megbántam,nem hogy ő,ekkor Miranda egy nagyon jó lépésre szánta el magát.Odajött hozzánk.
-Na de?Most hová mégy Miri?-kérdezte Cinthia.
-Oda ahová te soha-válaszolta Miranda.
-Sziasztok.Leülhetek?Ne haragudjatok,csak nem bírtam tovább Cinthiát.Steph miért nem nyúlsz hozzá a kajához?Vagy,jaa.Most már értem,bocsi hogy kérdeztem.
-Semmi baj.Ülj le nyugodtan-mondtam szomorúan.
-Enned kell,ez így nem mehet tovább.Meg tudom számolni a tíz ujjamon,hogy hányszor ettél a héten.Felejtsd már el őt,ha bunkó,akkor az is marad,ezért ne öld magad,mindenki tudja,hogy te jobb vagy-biztatott a barátnőm.
-Persze,ha jobb lennék nem hagyott volna itt..
-Tényleg,ne hibáztasd magadat,felnéztél már twitterre?A legtöbb megjegyzés arról szól,hogy te sokkal jobban illetél Harry-hez,és látszott,hogy szeret-mondta Eric.
-Lehet,de ez nem minden.Ha szerelemről van szó Harry-nél,akkor nem érdekli semmi és senki,akkor viszont hamar kiszeretett belőlem.
-Reménytelen,hogy meggyőzzünk te lány-mondta Brittany.
Mikor felálltunk,akkor elénk állt Cinthia kis csapata,de most már nekem is meg volt a sajátom.
-Na mi van?Csak nem ott hagyott a drága 'szerelmed'?-szólt Cinthia.
-Hagyj békén,semmi közöd hozzá.

Ó tényleg?Ehhez már van-és leöntött shake-el.
Rá néztem a blúzomra,ledobtam a tálcát és elszaladtam a suli wc-be.Ott volt egy nagyon maszatos tükör,késztetést éreztem arra,hogy szét üssem a saját arcképem mikor megláttam a maszatos tükörben.Még sem tettem meg,mert be jött utánam Britt,amíg a többiek Cinthia-val beszélgettek.Nekidőltem a párától nedves falnak,és remény vesztve csúsztam le a földre.Britt odajött és megölelt.
-Nyugodj meg,minden rendben lesz,biztosan.
-Nem,semmi sem lesz rendben,ez már helyrehozhatatlan dolog,egy csőd tömeg vagyok.Hazamentünk a suliból,a fejemet a párnámba temettem.
-Hívjam El-t és Dani-t?Talán ők hátha segítenek felejteni-kérdezte Mel.
-Nem kell,épp most küldtek üzentet és kérdezték,hogy vagyok.Persze..hogy lehetnék?Visszahajtottam a fejem a párnába és még tettem egy plusz párnát rá és beleordítottam.Nem bírom nélküle.
*Harry Szemszöge*
El mondtam a  véleményem,kicsit sem törődve azzal,hogy mit szólnak majd,nem érdekelt semmi.Tay menedzsere megfenyegetett,ha nem leszek még legalább egy napot Taylor-al,akkor elintézi,hogy Paul már semmiképpen sem legyen a mi második,illetve nekem harmadik 'apám'.Egy napot még bírj ki Styles aztán szabad vagy-mondogattam,de az érzéseim nagyon erősek,és akaratos is vagyok.
-Gyere csak Hazz,szeretnék mondani valamit-hívott a másik szobába Louis.
-Megyek,mindenhol jobb mint veletek egy légtérbe lenni-mondtam hangosan,hogy Tay és a menedzsere meghallja.
-Csak egy nap,egyetlen egy,ezt kibírod-mondta nyugtató hangon Louis.
-De te mit szólnál ha ennyi ideig más lánnyal kellene lenned El helyett?Másnak kellene fognod a kezét,és mást kell megölelned,azzal a tudattal,hogy mit érezhet most az IGAZI barátnőd.Más illatát kell éreznem és más szemébe kell néznem,de az nem Steph-fordítottam el a fejemet.
-Ide figyelj,és ne merd elfordítani a fejedet,tudod,hogy jót akarok mindannyiunknak.Ha letelik ez az egyetlen nap,akkor segítünk neked akármibe kerül is,hogy visszakapd Stephanie-t,megígérem-ölelt meg Louis.
-Jó,hiszek neked,ezt az egy napot,de már csak ezt,kibírom...-vagy nem..mondtam csendesen.
-Mit mondtál Hazz?
-Áh,semmit csak hangosan gondolkozok.
-Remélem semmi hülyeségen..Ugye?..Ugye Styles?Fordított vissza Loui.
-Nem,semmin.
-Akkor rendben,menjünk vissza.
Egy nap,csak egy nap.Ma Taylor-ral kell aludnom,ez Tay menedzserének a feltétele.Nem értem miért kell nekik engedelmeskednem,nem bírok azzal a tudattal lefeküdni egy másik lány mellé aki nem Steph.
-Na,milyen vagyok?Tetszem?-kérdezte Taylor közben az ajtónak dőlt.Egy nagyon átlátszó hálóing volt rajta.
-Te pont olyan átlátszó vagy,mint rajtad a hálóing...-válaszoltam.
-Áh,szóval így állunk,hát te akartad-és közeledett felém Taylor.Befeküdt az ágyba és átkarolt,és egyre jobban magához akart húzni,de én nem engedtem.A végén megunta ő is a játékot,és átfordult a másik oldalra.Most biztosan azt hiszi Steph,hogy már elfelejtettem,hogy nem szeretem,de ez nem igaz.Minél többet gondolok rá,annál jobban hiányzik.Hiányzik mindene,és az,hogy őt karoljam át,érezzem az illatát,és órákat beszélgessünk,mint nem is olyan rég.Már csak ez az egy este,már csak ez,ki kell bírnom.Steph,nem tudom most mit csinálhat,de remélem érzi,hogy rá gondolok.Remélem...
*Másnap*
Végre,mire felkeltem már nem volt mellettem Swift.Lementem a nappaliba,hogy körülnézzek,de csak egy papírt láttam,amit nagy mosolygós arccal nyújtott át Zayn.
-Ezt ők hagyták itt,most már remélem,hogy boldog leszel,és büszkék vagyunk rád,hogy ezt elviselted,mindenki érdekében.
Nem szóltam semmit,csak kivettem a kezéből azt a levelet és ennyi állt rajta.
:''Álltad a próbát,most már szabad vagy,nyilatkozd azt,hogy nem voltatok együtt Tay-el.xx''-olyan örömteli arccal dobtam e a levelet,és végigpuszilgattam mindenkit.
-Naa azért egy kicsit kevesebb nyállal örülj,jó?-mondta Niall.Felvettem a dzsekimet és  egyből szaladtam kifelé.
-Hopsz,a kulcsom-fordultam vissza és Liam ott lógatta az ujján.
-Sok szerencsét Hazz-szólt utánam Liam és Paul.
-Te meg hová szaladsz így?Áh,értem,letelt a nap,sok sikert Styles-szólt Josh(a dobosunk)
-Köszönöm-mondtam sietve.Beültem a kocsiba és elmentem Stephanie-ék.Végre,újra ezen a lépcsőn állhatok,és újra azon a csengőn csengethetek be,és talán megbocsájt,reménykedem.Ezek után,amit tettem,nem biztos,de küzdeni fogok,még ha most nem sikerül,akkor is.Hiába csengettem,akkor sem jött ki senki,és amikor megnyitottam az ajtót,akkor be volt zárva.Ez nem lehet,szépen lenyugszok,és próbálkozok máshogy,de az biztos,hogy nem hagyom őt.Iszonyatosan szomorkodva egy bár felé vettem az irányt,kicsit szándékosan is,mert tudtam,hogy ott vannak azok a fiúk,akik régóta gyűlölnek engem.Nem érdemlem meg Steph-et,egyáltalán.Nem is kellett volna ott hagynom őt,valahogy biztos ki tudtuk volna játszani őket.Már késő.Meg ittam pár pohár whiskey-t és sört is,sőt,valami vitamint is bevettem,fokozva ezzel az alkohol hatását,hogy biztos legyek abban,hogy jól kiütöm magamat.Kimenve nem láttam fotósokat,és azt hittem,hogy azokkal a fiúkkal sem fogok találkozni,akik nem bírnak,de az utóbbit nem találtam el.
-Na ki tévedt ide ennyi idő után?Verésre van szükséged?Megkapod ha kell.Hogy merted ide dugni a képedet?-kérgezte Michael.Erősebbnek éreztem magamat,és inkább visszaszóltam.
-Problémád van?Írj panasz könyvet,te rohadék,megkeserítetted a gyermekkoromat-válaszoltam.Michael-el már kis korunk óta mindig verekszünk,és folyton én nyertem.Ezeket az időket készül mindig megbosszulni,azért is nem jövök ide.
*Steph szemszöge*
Melodie rá tudott venni,hogy sétáljak egy kicsit vele,hátha jobb kedvem lesz,de amit láttunk az nem volt szép látvány.Harry-t a falhoz nyomták és beleütöttek a hasába.Mit kereshet itt?Hogy kerül egyáltalán ide?Nem kellett volna oda mennie azokhoz a fiúkhoz,tudtam,hogy kik ők,már mesélt róluk.Oldalra húzódtunk,hogy ne  látszodjunk,de nem tudtuk,mit kell tennünk.Nem akartam végignézni,ahogy verik,de odamenni is féltünk.Mikor abba a sötét sikátorba néztem a klub mellett,és láttam,ahogy durván beszélnek Harry-vel,és megütik.Nem hagyhatom.Elindultam feléjük magabiztosságot tettetve,mint egy reflex-úgy jött,hogy segítenem kell,még ha nem is érdemli meg.Melodie utánam kiáltott,biztosan azt gondolta,hogy hülye vagyok,de nem érdekelt.Amikor épp oldalba vágták Harry-t,akkor álltam közéjük.
-Nee,ne tegyétek vele.Milyen az,ha egy kiszolgáltatott ember felett győzedelmeskedtek,az nem diadal.Közben a sötétben,könnytől csillogott a szemem.A rég nem látott gyönyörü reménykedő smaragd zöld szemekbe nézhettem bele.
-Steph,ne tedd,menj haza,téged is bántani fognak-mondta Harry,de nem érdekelt.Megragadta a csuklómat....
Sziaszztok.Remélem,hogy tetszik ez a rész,komizzatok légyszíves:)Ha gondoljátok egyszerre két részt is felrakhatok.Mivel a szavazásnak holnap lesz vége,ezért lehet,hogy ha összegyül a komi,akkor felteszem a köv.részt.Igazat adva a ti szavazásotoknak ;)A következő rész nagyon jó lesz,remélem hamar összejön a komi,és nem csalódtok bennem ;)

25.Rész.Harry End...

Taylor Swift-en volt a nyakláncom,legalább is neki miért kellene?Száz meg száz nyaklánca van és különböző..Rá néztem a lányokra és ők vissza rám.
-Mi van?Az nem a te nyakláncod?-kérdezte Mel.
-Hát szerinted miért nézek így??
-Biztos nem kellene neki,áh..-szólt közbe Bella.
Ezt inkább beszéljük meg,felhívom Harry-t,hogy menjünk el Taylor-hoz,ő is ott volt a bulin.
-Rendben.Akkor holnap vásárlás?-nézett rám Melodie remény teljesen.
-Persze,azért,hogy jobb kedvünk legyen.A lányok elköszöntek tőlem és elmentek.Felhívtam Harry-t.
-Szia édes,mit csinálsz?-kérdezte a mosolygós hangján Hazz.
-Szia neked is,csak azt akarom mondani,hogy te is láttad azt,hogy Taylor nyakában volt a nyakláncom?
-Láttam..
-Ennyi?Láttam?Nem akarunk elmenni,esetleg tisztázni?
-Nem-mondta Harry.
-Köszönöm,hogy ilyen bő szavú vagy,mi történt veled hirtelen?
-Semmi,most ne haragudj,de mennem kell,szia.-köszönt el a barátom.
Mi van mostanában mindenkivel?Megmondaná valaki?Mi történt hirtelen vele?Amikor ezt a témát felhozom,nem akar róla beszélni.Flegma volt velem,mintha nem érdekelte volna az egész ügy,pedig ő adta a nyakláncot,amit nagyon szeretek,de ő úgy látszik nem sokat tesz érte,hogy meg legyen.A fenébe is,ez csak egy nyaklánc,igaz én reagáltam túl,de így elköszönni?Mintha nem lenne köztünk semmi,de semmi...
*Másnap* 
Melodie és Bella sétáltak be a szobámba egy cikkel.Még alig nyitottam ki a szemem,de máris rosszat láttam vele.Címlapon Harry és Swift kisasszony voltak,ezzel a címmel leírva őket.
'Nem hiába szívtipró a beceneve'.Megdörzsöltem egy kicsit a szemem.
-Mi?Ez egy rossz álom akar lenni?Nem értek semmit.A cikk többi része nagyon aggasztott.
'Mostanában kerültek fel videók a világ hálóra,hogy Harry Styles Taylor Swift szállodájából jön ki.Egyes állítások szerint otthagyta csodálatos ám de úgy látszik még sem megfelelő barátnőjét Swift-kisasszonyért.A helyzet kezd kicsit bonyolulttá válni a One Direction környékén.Vajon igazak a hírek?Mi történhetett?'
-Nem értem...Tegnap még egy csodálatos estét töltöttünk el együtt,most pedig ezt hallom róla.Mint egy furcsa történet.Nyáron lenne egy éve,hogy együtt vagyunk,most pedig..Áh,ez hihetetlen.Biztos nem álmodom?-könnycseppek gördültek le az arcomon.A lányok sem értették az egészet..
*Eközben a One Direction házban*
Nem,nem tehetitek ezt velem,Paul,mondj valamit..Akármit.
-Én tudod,ebbe most nem szólhatok bele,hidd el megtenném,de nem lehet.Harry,el kell fogadnod.Egy kis időre Taylor-ral kell úgy tennetek,mintha járnátok,aztán mehetsz vissza Steph-hez.Mit érezhet most szegény lány?!Ha szólnék,engem is leváltanának..
-Mehetek vissza Steph-hez?Ő nem játék érted?Életem szerelme,soha nem hagynám ott.El sem bírom képzelni,hogy ez után a cikk után mit érezhet.Nem tehetem,hogy ott hagyom.Fontos nekem,nem csak egy játék,miért van erre a felhajtásra szükség?-kérdezte fel-alá járkálva Harry.Leült és fejét kezébe temette.
-Nem sok időről van szó,megértheti.De nem szabad neki elmondanod,szakítanod kell vele.
-Nem bírom megtenni!Hülye mindenki!Itt egy normális ember sincs.Ez a világ csak haszonleső emberekből áll ki?Srácok..Legalább ti mellettem álltok?
-Mi,izé..Styles most először is nyugodj le...Majd meglátjuk,hogy mit tehetünk,de tudod,hogy még mi is összevesznénk egy ilyen helyzeten és még az egy normális embert is kirúgnák mellőlünk:Pault.
-Ezt nem hiszem el,mindenki megbolondult.
-Nyugodj le Harry maci.Itt vagyunk mi egymásnak,most már nem egy kis ribanc mellett kell lenned,el van intézve..-simította vállát végig Taylor.Harry hátrafordult és ezt mondta.
-Kit nevezel ribancnak?Nézz magadra,hogy lehetsz ilyen?Undorodom tőled..
*Harry Szemszöge*
Nem hittem el,amikor közölték velem,hogy mibe kell belemennem.Szakítsak Steph-el?Életem szerelmével?Mikor megtalálom az igazit,akkor vesznek el mellőle.Egy lelkileg is törékeny lány.Milyen fájdalmat okozok így neki?Taylor próbálkozott nálam,de nem megy,a kezét sem akartam a nyilvánosság előtt megfogni.Minden az ő menedzsere ötlete volt.A nyaklánc,még valahogy ezt is direkt csinálták.Úgy éreztem senki sem áll mellettem.Vettem a kocsi kulcsot,becsaptam magam mögött az ajtót és elmentem.Nem tehettem mást,könnyektől elhomályosodott szememmel vezettem végig az úton.Anyumékhoz mentem,tanácsra volt szükségem,.Nekem még mindig volt kulcsom,így bementem.
-Anyu-kiabáltam.
-Kisfiam,jó,hogy jöttél-mosolygott anyum.
-Tanácsra lenne szükségem,meg egy kis támogatásra.
-Gyere ülj le,mondd mi bánt.Kérsz kakaót?Tudod,az régen is megnyugtatott.
-Kérek,köszönöm..
-Mesélj közben-mondta anyum.
-Szóval,minden egy nyaklánccal kezdődött és egy orbitális nagy hülyeséggel.Azt mondták,hogy szakítsak Steph-el és tegyek úgy,mintha Taylor-al járnánk.-mutattam az újság cikkre.Anyum ideadta a kakaót,én pedig odaadtam neki az újságot.
-Fiam,de miért kötelező ezt megtenned?Már elég idős vagy ahhoz,hogy te tudj döntéseket hozni,sőt,mindig is    talpraesett voltál.Nem teheted ezt Steph-el..veletek-nézett szomorúan anyum.
-Muszáj,az van,hogy ha nem engedelmeskednek Swift-nek a befolyásosabb menedzserének,akkor kirúgják Paul-t.Ő nem tehet semmiről..Még ugyan olyan nyakláncot is adtak Taylor-nak,pedig abból csak az az egy volt,amit Steph-nek csináltattam.Érzem a súlyát a döntéseimnek,de ezzel meg fog szakadni a Stephanie szíve,nem tehetem ezt vele.Eljöttem becsapva magam mögött az ajtót.Nem mondhatok neki semmit,ez borzasztó.A szerelem olyan,mint a drog,csak a Steph-felé érzett vágyam,az még nagyobb,így nem tudok nélküle élni.
-Viszont ha így van,akkor inkább ne mondj neki se rosszat,se jót,majd megoldódik.Ezek az emberek olyanok,mintha nem is felnőttek lennének.Az életben nagyon sok próba áll még előtted Harry.Nyugodtnak és meggondoltnak kell lenned.Ne engedelmeskedj nekik teljesen,úgy mond,játszd ki őket.Mármint ne engedd,hogy irányítsanak,te már most okosabba vagy tőlük,érettebb.Apádra hasonlítasz-mosolygott anyu.
-Rendben,már tudom mit fogok tenni.Nyomtam egy puszit anyum arcára,hosszan megöleltem,mert az ölelése számomra nyugtató hatású és elmentem.
*A napokban*
Nem tudok másra gondolni csak Steph-re.Már két hete csináljuk ezt a Taylor-os ügyet,de nem bírom tovább.Melodie is csak néhányszor beszél Zayn-nel,az egész miatt.Mel elmondása szerint Stephanie nagyon ki van borulva,de nem tud mit tenni,hogy már elfelejtettem,nagyon rosszul érzi magát.Nem tudom mit tegyek,talán most már véget kellene vetnem ennek az emberek által képzett Haylor-nak?Taylor minden este megpróbál valamivel elcsábítani,de én nem engedem.Egyedül csak az én "barátnőm" jár a fejemben.Több száz cikket írtak már rólunk,és erről a szerelmi háromszögrőlEzt hallgasd mikor olvasod :/.Nem értem miért kell ezt,belepusztulok.Most az ágyamon fekszek,és gondolkozok.Mintha érezném magam mellett,olyan jó lenne újra magamhoz ölelni.Mikor ujjaimat ajkaimhoz teszem,érzem édes csókját a számon,emlékszem a beszélgetéseinkre,és arra,amikor egymásba 'botlottunk'Hiányzik..nagyon.Szeretem minden 'Kis dolog-gal' együtt..Írtam egy dalt,remélem tetszeni fog neki.Little Things a címe.Bele írtam a gondolataimat,bánataimat.Steph mellett önmagam lehetek,teljesen..Nem játszom ezt tovább,cselekednem kell.Felálltam és kisétáltam a szobámból éjfélkor.Kint ültek a srácok,és Tay menedzsere is.
-Nem bírom tovább ezt,el kell mondanom valamit.
Steph szemszöge

Nem tudom hogy tehette ezt velem Harry.Nem beszéltem vele majdnem két hete.Egy azt hittem örökké tartó kapcsolatból ez lett.Most az ágyamon fekve gondolkozok.Harry sem keres,de én sem őt,még is hiányzik.Mikor rám mosolyog azzal a nyugtató mosolyával,mikor a gödröcskéi megjelennek az arcán,mintha nem is valóság lenne.Mikor bele gondolok a csókjainkba,egymás kezét fogva aludtunk el,és amikor azt mondta 'Szeretni foglak örökké'.Bele gondolok abba,amikor találkozott a tekintetem azzal a zöld szem párral,amit soha nem felejtek el.Perzselő érintéseire,és arra,hogy mindig mellettem volt.Ha ő nem szeret,én akkor is szeretni fogom.....
Hosszú részt hoztam,és most már komit kérek légyszi,nagyon szükség lenne arra,hogy megmondjátok a véleményeteket.Remélem jól átadtam,amit éreztem.Most átéreztem,amit írtam,így ez a rész szívből készült,bocsi ha az ezelőtti résszel csalódást okoztam :/.
Love you all.xxx :)

24.Rész.Hozzám tartozol!..

A nyakláncom,Harry..Eltűnt a nyakláncom.
-Nyugodj meg,megkeressük.Csak emlékezz a Remény szóra-kacsintott Hazz.
-Jó,hogy te így gondolod,de nekem nagyon fontos,mert életem szerelmétől kaptam.
-Igen?Na és ki az?Mesélj róla-nevetett Harry.
-Hát,szemüveges,vézna,egy könyv moly, és talán még szeplői is vannak.-mondtam nevetve.
-Nem mondod?!Na hát,nekem meg azt kell mondjam,van egy szintén vézna és nyomi kis barátnőm,aki nem adott nekem valamit.
-Na persze,és mit?
-Csókot,ide.-mutatott ajkaira.
-Hazz nagyon vicces vagy...Inkább keressük a nyakláncot,azt kaphatsz még eleget.
Lassan lépkedve,a telefonnal világítva próbáltuk megkeresni az elveszett tárgyat.Egy részeg fiú jött velem szembe,mivel Harry-vel különváltunk keresni a nyakláncot,ezért egy kicsit megijedtem a közeledésétől.
-Gyere ide szépség-tárta szét kezeit az illető.
Nem válaszoltam,csak gyorsan tovább mentem,de ő követett.
-Nem hagyhatod ki ezt,nagyon jó lesz-mondta az ismeretlen.
-Még is mi?Már szaporább léptekkel haladtam tovább.Hívtam Harry-t,de nem vette fel.Az az illető odajött hozzám,és átölelt.Iszonyatos pia szag és étel keveréke szag jött a szájából és még azzal puszilgatott volna.
-Harry,Harry!-kiabáltam.
Két ismerős hangot hallottam.Harry és Niall voltak azok.
-Vetted le a kezedet a barátnőmről?-kérdezte mérgesen a barátom.
-Én nem csináltam semmi rosszat vele,tudod,csak játszottunk,hisz' ismersz-szólalt meg a rajtam 'élősködő emberke',akit le vett Hazz rólam.
-Az emberek nem játékok,főleg nem Steph,fogd fel Max!ne nyúlj hozzá még egyszer,és most mehetsz,ahová indultál-dobta meg Harry Max-et mint kiderült..
-Jól vagy édes?
-Igen,csak már megint hasonlót éreztem,mint amikor Zack 'fogott el'.Honnan ismered azt a Max-et?
-Áh,már volt vele több dolgunk is,ő a The Wanted egyik tagja.
-Figyelj!Nem haragudnál,ha kicsit 'megjegyeznélek'?Csak hogy mindenki tudja,kié vagy...-nézett rám kaján vigyorral Harry.
-És még is hogyan?-kérdeztem a szemöldökömet kicsit felhúzva.
-Így-húzott magához Styles és lágyan fogta a nyakamat.Elkezdte szívni,én azt hittem,hogy összeesek a karjaiban.
-Harold Edward Styles,ezt ne,ezt ne most.Nem vámpírosat játszunk..-mondtam már kicsit meggyengülve.Ő nem hallgatott rám,csak tartott a karjaiban és szívta a nyakam.
-Na,és így most hogy menjek le?Vagy haza?Ez tényleg látszani fog..
-Nem kitulajdonítani akarlak,csak megjegyezni,hogy hozzám tartozol..
-Na jó..Talán megtudom oldani-simítottam végig ujj perecein,ő pedig a kicsit érzékeny helyre adott egy puszit.
-Remélem ez segít,és nem fog fájni..
-Menjünk haza-megfogtam a kezét és elindultunk lefelé.Cher-től elköszöntünk és megígértette velünk,hogy máskor is jöjjünk.Nem lett meg a nyakláncom,de Hazz megígérte,hogy majd még meg keresi,vagy érdeklődik majd Cher-nél.Megvártuk még a többieket,de Melodie most nem jött velem haza,mert Zayn-nel megy valahová,pontosan nem tudom hová,így majd magam kell aludnom.A hazafelé vezető úton alig beszélgettünk,én inkább újra az ablakon néztem kifelé,és letöröltem kicsit a bepárásodott részt.
-Megérkeztünk.
-Jó éjszakát és aludj jól-adtam egy rövid csókot a barátomnak.
-Jó éjt édes,szép álmokat..-mondta kacéran Hazz.
Hazaérve benéztem apumék szobájába,és ők már ott aludtak.
Így lassan kimentem,hogy ne hallják,hogy már megérkeztem.Vettem egy forró fürdőt,és elgondolkoztam az ezelőtti év hibáin,problémáin és ajándékain.Ha már az ajándéknál járunk,nagyon sajnáltam azt a nyakláncot,de nekem még meg volt Harry karkötője és azt nézegettem.Aztán köntösben mentem be a szobába és úgy feküdtem be az ágyba,így már majdnem hajnalban.
Reggel miután beszéltem apával,Lorah-val kimentem a Hyde parkba sétálni.Az idő nekünk kedvezett,nem volt annyira hideg,mint az előző napokban.

-Már egyre közelebb van a szülés ideje.Ne haragudj,teljesen kiment a fejemből a sürgés-forgás miatt,hogy kisfiunk lesz.
-Ez ki ment a fejedből?-kérdeztem.
-Mostanában te is alig voltál itthon,én is még néha felnézek az irodába,este pedig ugyan csak nem beszélünk.
-Ez igaz.Nagyon várom már,végre...egy testvér,öcsike.Év elején még nem gondoltam,hogy testvérem lesz,sőt,arra sem,hogy ide kerülök hozzátok.
-Jaj drága Steph-egy család lettünk.Úgy tervezzük,hogy mi is megpecsételjük a kapcsolatunkat,persze csak a baba születése után.
-Úgy érted össze házasodtok?
-Még nem teljesen biztos,de már jó lenne megtenni ezt a lépést.
-Megértem,majd segítek amiben tudok.-mosolyogtam.
-Na és mi újság veled vagy..veletek?
-Éppen tegnap vesztettem el a nyakláncomat,tudod a szíveset,amit Hazz-tól kaptam.Mi így vagyunk-húztam le a nyakamnál kicsit a pulóver nyakát.Látszott rajta a szívás nyom..
-Öhm,azt kell mondjam látszik,hogy fiatal-nevetett Lorah.
Beszélgetés után már hazamentünk.Én főztem teát,és leültem tv-t nézni.
-Csak nem megjöttél?-néztem az ajtó felé Melodie-ra,akinek a háta mögül nézett kifelé Bella,őt csak most vettem észre.
-De.
-Vagy is sziasztok,gyertek már beljebb.Nem vagy bő szavú,történt valami?
-Hát,nem velem-nézett Melodie és leült mellém a tv elé.
-Mit állsz ott Bella?Gyere ide..Akkor úgy sejtem veled történt valami.
-Ó,nem akarok erről beszélni.
-De tudod,legjobb barátnőid vagyunk,nekünk elmondhatsz mindent.
-Tudom,csak,áh.Mikor Niallerrel elmentünk még egy buliba ott találkozott egy régi LÁNY ismerősével-hangsúlyozva a lány szót..
-Abban mi a baj?
-Az,hogy Niall szinte meg feledkezett rólam,míg ott voltam,csak azzal a lánnyal törődött.Tudod,hogy törődésre van szükségem-szomorkodott Bella.
-Jajj,ha törődésre van szükséged akkor gyere ide-húztam magamhoz közel őt,és megöleltem.
-Niall-től meg nem fer,hogy ezt csinálja veled.-mondta Melodie.

-Hát nem,de nem meséltem a következményekről.Engem itt kitett,és hazavitte a lányt,akit nem is ismerek,még be sem mutatott neki.Hogy lehet már ilyen?Azt hiszem,ha ennyire nem számítok neki,akkor,akkor legyen azzal a csicskával,engem nem érdekel.Ha nem kér bocsánatot,szakítok vele.Mi vagyok én?Egy üres csokis papír,amit kidobnak a szemétbe?Mellesleg még meg sem csókolt,csak annyit mondott,hogy jó éjt.Szét robbanok,ki tudja,hogy mit csinálnak?..
-Borzasztó..

-De eddig nagyon jól meg voltatok,nem?
-De,én is azt hittem..
Akkor viszont döntened kell,de lehet,hogy az alkohol hatására volt ilyen..-nézett rá Mel.
-Persze alkohol,így ülne autóba?Harry sem ivott valami sokat,sőt.De tudjátok mit?El jöhetnétek velem vásárolni valamit,még van január végéig szünidőnk,és már nem sokára megérkezik az új vendég a házba-mondtam a lányoknak.
-Hát nekünk oké,csak ha tudnánk,hogy milyen nemű lesz,na az jól jönne-nevetett Mel.
-Na ez igaz-helyeselte Bella.
-Fiú lesz-nevettem.
-De jóó,öcséd lesz-mondták a lányok egy emberként.
Egyébként még Lux-ot is elhozza majd hazz,szóval nem fogunk unatkozni.A tv még mindig ment,ahol éppen a sztárhíreket mutatták,és meg láttam valakit,akin rajta volt a nyakláncom....

23.Rész.Ünnepek:kipipálva✓

Mikor már elhúzódtunk egymástól,beültünk az autóba.
-Várj,hogy felejthettem el?-nyitottam meg az autó ajtaját..
-Mit felejtettél el?-nézett értetlenül..
-Mindjárt jövök.
Visszaszaladtam az ajándékokért,mert ott hagytam bent az összeset, és a váltó ruhámat és Melodie-ét.A quad pedig már ott volt a közös háznál,csak Harry elrejtette Louis elől,már amennyire el lehet rejteni.
-Na és Lux hol van?Nem azt mondtad,hogy velünk kell lennie?
-Csak majd az év utolsó napján hozza el Lou,amikor New York-ba utaznak.

Megbeszéltük Harry-vel,hogy náluk alszom.Megérkezve a bulira már a srácok és a lányok mindennel készen voltak.Gyorsan átöltöztünk Melodie-val,neki is odaadtam a ruhát.Én felvettem egy fehér csipkés ruhát,amit nagyon szeretek.Kihívtuk Louis-t és megmutattuk neki kint az ajándékot.Nagyon meglepődött és természetesen nagyon örült neki.Már nagyon sok ajándékot kapott,de a baráti köre ajándékai tetszettek neki a legjobban.Mikor a buli már javában ment,Harry bemutatott Olly Murs-nek,aki a fiúk nagyon jó barátja,és talán még Danielle-el is jóban van amióta a háttértáncosa volt.Olly kicsit furcsán nézett,ennek nem értettem,mi az oka.Emiatt kicsit zavarban éreztem magamat.Rengeteg vendég volt,köztük Ed Sheeran,Rita Ora,Cheryl Cole, és még Simon is elnézett.Örültem,hogy velük is megismerkedtem.Simon szerint én vagyok az eddigi legjobb lány,akit választott Harry.Az ajtónk előtt sok fotós volt,persze nincs olyan alkalom,mikor ne tudnák meg,hogy hol vagyunk és mit csinálunk,behúztuk a függönyöket és kezdődhetett az igazi buli.Mikor Harry-vel és Eleanor-ral beszélgettem oldalt,oda jött Olly.Igazán szimpatikus fiú volt.Jobban megismerhettem,már nem éreztem zavartan magamat.Danielle hozott vörös bort,és azt mondta,hogy ne szomorkodjunk itt oldalt,hanem élvezzük a partyt.Pedig ebben nem volt igaza,nem voltunk szomorúak,sőt,nagyon jól éreztük magunkat.Mikor nevettünk,valaki gyönyörűen meglökte Olly-t és a vörös bor a ruhámon landolt.Ilyen szerencsétlenséget!Mikor észleltem,akkor már csak egy korty maradt Olly poharában.Azt hittem,hogy sírva fakadok.Ez az egyik kedvenc ruhám,nem beszélve az áráról.Bella látta,hogy mi történt és odajött hozzám.
-Gyere menjünk fel,megpróbáljuk kiszedni azt a foltot.
Pityeregve indultam fel,Harry pedig Olly-val próbálta megbeszélni a helyzetet.Nem volt olyan vészes,de nekem sokat számított.Próbáltuk kiszedni,de inkább csak rosszabbodott a helyzet,a piros folt tovább terjedt,maximum a színe halványodott,rózsaszínre...Láttuk,hogy értelmetlen próbálkozni és inkább abbahagytuk a folt kiszedését.
-Ez kész,a ruha mehet a szemétbe,a kedvenc ruhám..
-jaj,Steph,még van ezen kívül rengetek ruhád..
-De akkor is.
-Na jó,nyugodj meg én most le megyek.
-Menj csak-megöleltem a barátnőmet.
Ezek után már nem akartam le menni bulizni,így inkább gondoltam átöltözök a 'pizsamámba'.Miközben öltöztem át felé,nyílott az ajtó,gondoltam Bella jött vissza,de kellemetlen meglepetés ért.Olly volt az..Gyorsan eltakartam magamat a foltos ruhámat.
-Szia,csak gondoltam bocsá-.Jajj ne haragudj,nem is nézek oda.Csak bocsánatot szerettem volna kérni-fordult el a srác.
-Semmi gond,végül is nem te voltál a hibás,ez egy szimpla baleset volt.
-Aztán még álltunk két percig és én végül megszólítottam Olly-t,hogy öltözni szeretnék.
-Rendben és még egyszer bocsánat.
-Én pedig még egyszer azt mondom,hogy felejtsük el.
Mikor kilépett Olly az ajtón,éppen belépett Harry.Próbáltam a helyzetet megmagyarázni,de nem volt rá szükség,mert tudta,miért volt itt a barátja.Huncut mosolyával szorosan magához húzott és ravaszan megcsókolt,ekkor már értelmetlennek tartottam felvenni a fehérneműt...Miközben mi voltunk ebben a szobában,a többiek is jól szórakoztak.Mi már nem mentünk vissza bulizni,hanem az egész estét kettesben töltöttük.
*Szilveszter*

Louis bulija után sokat kellett takarítanunk.A szemetes zacskók sorban álltak a ház előtt,legalább annyi,mint 10 szomszédnak együtt....3 nap alatt.A Karácsony elteltével sem voltak unalmas napjaink.Mikor eljött a szilveszter estéje,akkor én már kicsit izgatott voltam,hogy egy olyan személlyel és újabb barátokkal kezdhetem az új évet,mint Harry és a többiek.Mivel mostanában elég keveset voltam a barátnőimmel,ezért az utolsó napot csajosan töltöttük,megosztottunk egymással mindent,és újra együtt örültünk.Este Cher Lloyd party-jára voltunk hivatalosak,mindannyian.Még fel néztem egyszer twitterre,ott találtam rossz megjegyzéseket is,ez egy kicsit lehangolt,de a jó megjegyzések fölényben voltak.Egy tűzpiros vadító ruhát vettem fel,itt már nem kellett félnem,hogy még ha leöntik,akkor is piros lesz...A lányok segítségével választottam.A Melodie és a Bella ruháját is közösen választottuk.A lányoknak kis mini koktél ruhára esett a választásuk.Elég hideg volt,úgyhogy meleg kabátot vettem a kis ruhára.Mikor a fiúk eljöttek értünk,csókkal köszöntöttük őket.Ilyen bulikba sem jártam addig,amíg Párizsban éltem,főleg nem hírességekére.Odaérve a buliba biztonsági őröket is láttam,de mi persze probléma nélkül bemehettünk.Cher nagyon kedvesen fogadott minket,pedig az x-faktorban annak idején eléggé jól megvoltak Harry-vel.Most végre sikerült kicsit Harry-vel táncolhattam.A lassú számoknál a vállára hajtottam fejem,mikor magas alakja felém tornyosult.De magassarkúban nem voltam sokkal alacsonyabb tőle.Mikor hozzá simultam,pulóverén keresztül érezni lehetett a kockáit.Mikor már csak 5 perc volt hátra,mindenki kiment.Harry-vel fel mentem egy lépcsőn,ami az erkélyre vezetett,utánunk jöttek még a banda többi tagjai és a lányok is.Egy perc maradt.Jó,hogy pezsgőt is hoztak magukkal.Az utolsó percekben mindenki egyszerre számolt vissza.3-2-1.
-Boldog új évet mindenkinek!-hangzott a kiabálás,ahol a saját hangunkat alig hallottuk,de most arra nem sok szükség volt,hogy beszéljünk,csókunk beszélt helyettünk.Mikor rám mosolygott,a nevető gödröcskéi jól láthatóak voltak.
-Szeretlek Harry..
-Én még annál is jobban-mondta Hazz,és átkarolt.Még pár percig néztük a tűzijátékot átkarolva egymást.Aztán pedig jöhetett az,hogy mindenki megölelt mindenkit.Mikor a nyakamhoz nyúltam,észrevettem,hogy nincs meg az én szeretett nyakláncom,amit a fürtöskémtől kaptam....
Bocsi h rövid részt hoztam,legközelebb hosszabb részt hozok,csak komizzatok ügyesen ;)) 
♥♥♥ :)