-Te jó ég!-tette a szájára kezét Danielle, és a többiek is megijedtek.Eleanor szaladt oda.
-Hánytasd!-nézett rám.
-Mi?-kérdeztem.-Rendben.-mondtam könnyes szemekkel.Nem telt bele fél perc,a gyöngy,amit lenyelt,már nem volt benne.Ezek után úgy öleltem magamhoz,ahogy csak tudtam,kisírt szemekkel ült az ölemben.
-Édes drágaságom.-mondtam neki és a homlokára adtam egy puszit.Míg én Darcy-val voltam elfoglalva,Dani ennyit szólt:
-Jaj ne!Elfolyt a magzatvíz.-nézett ránk ijedt szemekkel.
-Nyugodj meg,ez a legfontosabb.Vegyél mély lélegzetet-sétáltam oda kislányommal a kezemben.
-Beszív,kifúj,beszív,kifúj.-mondogatta Melodie.
-Vigyük a kocsihoz,majd én vezetek-szólt közbe Eleanor,mire bólintottam.
-Áh,nem érdekel semmi!Most azonnal hozzátok ide Liam-et!AZONNAL!-ordított rám és megszorította a kezemet.
-Danielle!Nyugodj meg,figyelj a levegővételre.Liam-et felhívjuk,ígérem.Úgy éreztem,mintha egy filmben lenne ez az egész,ami velünk történik,pedig nagyon is valóság volt.Mikor beültünk a kocsiba,mindent ellenőriztem.
-Mi megvagyunk,gyerekek megvannak,a többiek a másik kocsiban.Indulhatunk.El...tied a pálya.
*Kórházban*
-Liaam!-hallatszott Dani kiáltása.Nagy fájdalmai lehettek.Nem bírtam már én sem,hát akkor ő?!...Már háromszor hívtam Harry-t,hogy hol vannak.Ennyi idő alatt biztos,hogy ideérnek,de akkor Danielle kedve nem lesz valami rózsás..Nem érdekel,felhívom negyedszer is..
-Harry!Hol vagytok?-kérdeztem.
-Már nemsokára ott leszünk.
-Figyelj...csak azt akartam mondani,hogy szeretlek.-Én is-hangzott Harry válasza és érződött a hangján,hogy mosolyog.-De most leteszem,mindjárt ott vagyunk.
Ezzel le is tette.Leültem az egyik lócára,amit láttam a folyosón,mivel csak az az egyetlen egy volt.Mellettem egy öreg bácsika ült.Kezembe temettem a kezemet és éreztem,hogy belefáradok a folytonos gondokba és Hazz sincs sokszor otthon.Hiányzik.Hiányzik a jelenléte és mindene,sőt abban is biztos vagyok,hogy Darc-nak is hiányzik az apukája.Felemeltem a fejem,mert hallottam,hogy valaki nyitja az ajtót.A srácok szaladtak befelé,de valójában azt sem tudták,hogy hová szaladnak,vagy hol találják Danielle-t.Megállítottam őket.
-Héj,héj héj...ti meg merre?
-Steph,hol van Dani?-kérdezte Liam izgatottan és kicsit talán félve.
-Ötös szoba,ott jobbra fordulsz.-mutattam.
-Angyal vagy-ölelt meg.-De most sietek.
-Menj csak,mert erős fájásai vannak..szüksége van rád.-figyelmeztettem,mire bólintott.
-Srácok-öleltem meg őket egyenként,Harry-t hagyva utoljára,őt nagyon sokáig öleltem.-Harry..szorítottam erősen.
-Szerencsénk volt,hogy most még csak Manchester-ben voltunk,így hamar ideértünk.-mondta Niall.
-Hát igen.-mosolyogtam.
-A többiek?-kérdezték a srácok.
-El és Melodie a gyerekekkel,Bella pedig bent volt Danielle-nél.Menjetek csak ti is nyugodtan.
-Nézd már..hát küldenél is elfelé?Nem is hiányzik a régi csapat?-kérdezték viccelődve.
-Jobban is mint gondolnátok..-könny szökött a szemembe.
-Nyugalom Stephanie..nem fog ez már sokáig menni,ígérjük.-nyugtatott Louis.
-Rendben.Csak..csak egyszerűen nem bírom már-fordultam Harry-hez.,mire megértő szemekkel nézett rám.-Hiányzik az egész csapat,az,hogy nyugalomban teljenek a napjaink..Harry..apa vagy.Már felelősségtudattal rendelkezel.-potyogott a könnyem.
-Kimegyünk egy kicsit-fogta meg a kezemet Harry.
-Figyelj,Stephanie..borzasztóan hiányoztok nekem.Az érzéseim nem kimondhatóak..Sokszor úgy érzem cserbenhagylak titeket..
-Harry,ez a munkád.Teljesen megértelek és tudom,hogy te is megértesz engem,de néha valamit fel kell áldoznod azért,hogy a dolgaid jól sikerüljenek.
-Ezt hogy érted?
-Talán minket..vagy a munkád.A kettő egyszerre nem mindig megy.
-De fog menni Stephanie,állt elém Harry magas alakjával és még mindig úgy hatott rám,mint megismerkedésünkkor.-Ígérem,hogy jó lesz minden-simított végig a kezemen és magához ölelt.
-Ígéred?-kérdeztem aggódó hangon.
-Nem csak ígérem..így is lesz.-távolodott el tőlem és megcsókolt.Kezeimet átfontam a nyakán és élveztem a pillanatot,és úgy éreztem megszűnik a világ,mikor vele lehetek.A homlokomra adott egy puszit és erős karjaival újra átölelt,aztán mosolygott,azzal a gyönyörű mosolyával.Megnyugtatott.
-Darcy-t láthatom?Ő is nagyon hiányzik.-szorította meg a kezemet.
-Menjünk.
Odasétáltunk Eleanorhoz és Louis-hoz,náluk volt Darcy addig.
-Átvesszük a stafétát.Gondolom ti is szeretnétek addig kettesben maradni-nevettem.
-Anyuci,apuci...-szaladt oda Darc Harry ölébe és úgy ölelték egymást...
-Héj!Megvan a baba!Gyertek!-jött ki örömteli arccal Liam..
*Hát sziasztok!Fogom írni a blogot és nem úgy mint idáig,ha elegendő komit kapok írok részt,csak mostanság nem volt valami sok időm a suli meg egyéb dolgok miatt.Remélem tetszett és fogjátok továbbra is olvasni!Köszönöm:)*
