54.Rész.Meglepetések hada...

Ide Írom most az elejére.Látom más blogokhoz van elég komi.de ehhez..nagyon kevés.Lányok kérlek komizzatok,mert ha nem tudom,hogy jó akkor befejezem a blogot.Minden szabad időmet ennek az írására fordítok és remélem megéri szóóval légyszi.legalább iratkozzatok fel..vagy valami :/// Nem jól esik nekem..
De remélem ez a rész tetszeni fog:) xx
-Kérdezni szeretnék valamit.-mondta Harry.
-Rajta.
-Szeretsz?
-Harry..Ez nem kérdés.Mire akarsz kilyukadni?
-Köszönöm,hogy válaszoltál.Szerinted mennyire erős a kapcsolatunk?
Szemeim kikerekedtek.Mit akar ezzel mondani?Rossz dolgok kezdtek szöget verni a fejembe.
-Szerintem nagyon is erős.De Harry....
-Nem sokára meglátod mit akartam ezzel tudni.Csukd be a szemed-lágyan a szememre helyezett egy kendőt.-Meglepetés lesz-csókolt a fülem háta mögé.-Lazulj el,kivezetlek.
Megpróbáltam azt tenni,amit mond.
-Most hajolj le.Be kell ülnöd az autóba.
Beültem az autóba.Becsatolta az övet és közben olyan közel volt,hogy érezhettem a lélegzetét az arcomon.Ajkai súrolták az enyémet.Miért nem csókolt meg?Direkt csinálta?
-Ezt direkt csinálod?
-Mit?-kérdezte nevetve.
-Te is tudod miről beszélek.
-Tudom?-kérdezte közelebb csusszanva hozzám.Újra éreztem leheletét.
-Csókolj meg.Kérlek.
-Akarod?
-Igen.
Ajkai vadul csókoltak és pedig ugyan olyan vadsággal csókoltam vissza.Vigyázott,hogy le ne essen a kendő.megölelt és elindultunk..

-Megérkeztünk.Várj,kinyitom az ajtót.
Megfogta a kezem és óvatosan,a derekamat fogva kisegített az autóból.Hallottam a zárak kattanását.
-Levehetem?
-Még ne,kincsem.
Mit akarhat?Biztosan valami iszonyat jó lesz.Harry ért a meglepetésekhez.De tényleg.Furdal a kíváncsiság.Hallottam,ahogy nyit egy ajtót.
-Lehet,hogy rossz ötletnek fogod tartani,de én így gondoltam-vette le a kendőt.Megdörzsöltem a szemem és egy üres,de még is otthonos,és szép házban álltam.Pislogtam párat,hogy fel tudjam fogni mi történt.
-Szóval én...vagyis megvettem ezt a házat.Nekünk.
Szavai hallatán majd' össze estem.
-Nekünk?-sétáltam oda hozzá.-Azt akarod,hogy költözzünk össze?
-Ha neked nem jó..vagy nem akarod-nem érdekelt a további mondanivalója.Csókommal szinte letámadtam.Minden köszönetet bele akartam vinni ebbe a kis érintkezésbe.Karja derekam köré fonódott,az én kezem pedig a hajában volt.Istenem,de szeretem őt!Homlokomat az övéhez nyomtam,és úgy álltunk egy darabig.
-Akkor nincs ellenedre?
-Harry.Ne viccelj.Minden percet veled akarok tölteni.Amennyit csak lehet.Mikor vetted meg?-mosolyogtam.
-Nem rég.Reménykedtem,hogy beleegyezel.Most már érted miért kérdeztem,hogy szeretsz-e?És azt,hogy szerinted milyen erős ez a kapcsolat?
-Teljességgel megértem.
-Ez egy újabb lépés.Senki sem zavarhat majd minket,-nézett kacéran..Elvigyorodtam.-Gyere,meg kell nézned a ház többi részét is-fogta meg a kezemet.
A hátsó udvartól egy óriási ablak választott el.A teraszon volt fából fonott szék és asztal.Virágok,még ilyenkor is, és fák.Ez a kis terasz jó lesz majd összejövetelekre.Felettünk papír lámpások voltak szépen elhelyezve.
-Tetszik?-kérdezte Harry és átkarolt.
-Csak tudd Styles,lesokkolt.
-Jó értelemben?
-A legjobb értelemben.-mosolyogtam.
-Mi lesz azzal a házzal,tudod...Azzal ahová vittél,mikor csurom vizesek lettünk,amikor először nálad aludtam.-elpirultam.
-Eladtam.Nem annyira kötődött hozzám,maximum mikor te velem voltál.De ez a ház annál inkább fog.
Nagyon sok szoba volt és mind szépek.
-Ha van ház,az azt jelenti...
-Ó igen.Ház avató buli-kacsintott Harry és magához húzott.
-Ez tényleg nagy meglepetés volt.Köszönöm-mondtam még mindig csodálkozva.
**
Egy héttel később már majdnem minden szobát berendeztünk,kivéve egyet.Beálltam az ajtóba és gondolkoztam mit kezdhetnénk vele.Harry mögém állt és ráfordította a kulcsot az ajtóra.
-Hazz.Miért?
-Azt hiszem te is tudod miért.Majd egyszer..-.hajtotta le a fejét és elmosolyodott.Tényleg rájöttem mire gondol.Odasétáltam hozzá és átkaroltam.A haja eltakarta a szemét.Oldalra simítottam az egyik tincset.
-Így más látom a rabul ejtő szemeidet-mosolyogtam és végigsimítottam az arcán.
-Szeretlek,életem.

Élete?Elolvadok.Meghalok,itt a karjaiban.Most jövök csak rá,mennyire egymásnak vagyunk teremtve.Nélküle már nem tudnám elképzelni az életem.A lelkem is meghalna.
-Én is,én is-mondtam két csók között.Vállára hajtottam a fejem és élveztem a közelségét.Még egy lépéssel közelebb kerültünk egymáshoz kapcsolatunkat nézve.Aztán...ott van az,amiért bezárta az ajtót.Majd egyszer a gyerekünk nevét tehetjük rá az ajtóra.El sem hiszem.Egy külön ház,egy erős kapcsolat,a legaranyosabb,legkedvesebb,legsármosabb és legtökéletesebb pasi a világon.Lelkileg gazdagnak érzem magamat.

Apát már haza engedték.Fel kellett hívnom.Aggódom érte.Beszélnem kellett vele.Csodálattal hallgatta az áradozásaimat és azt,ahogy aggódó kérdéseimmel bombázom őt.
"Megmérték a vérnyomásodat?","Bevetted a gyógyszert?","Ugye nem teszed ki magadat felesleges idegeskedésnek?","Szóltál az alelnöknek,hogy vegye át a rendezésre szoruló dolgokat?"
**Eközben a 1D házban**
-Nyugi tesó,fújd ki a levegőt.Meg tudod csinálni-nyugtatta Liam-et Niall.
-De ez nem ilyen könnyű-temette arcát a kezébe Liam.
-Mondogasd magadban:"Én vagyok Liam James Payne és erős vagyok."-mondta Harry.
-Rendben.Én vagyok Liam James Payne és erős vagyok.Apropó,Zayn.A helyén vannak a rád bízott dolgok?-kérdezte az aggódó srác.
-Minden rendben van uram!-viccelődött feszültség oldóként Zayn.
-Húúh.Jó lesz ez az ing?Vagy vegyek fel valami másat?
-Az ég szerelmére Liam.Jól vagy így,ahogy vagy és most induljunk-mondta Louis.
-Ha ez sikerül nagyon büszkék leszünk rád-mondták Liam szülei.
-Úgy bizony-mondta Paul.
-Öcsi,nyugodj meg-nyugtatta Nicola.
-És ha...
-Semmi ha.Payne,indulunk-mondta Zayn.-De még is egy ház avató bulin kell ezt megtennem?Nem valami romantikus.
-Túl sokat idegeskedsz.Romantikus lesz,csak bízd ránk.-mondta Louis.
**
-Gratulálunk a házatokhoz-puszilt meg Eleanor.
-Jaj drágám,annyira örülök,hogy egy lépéssel még magasabbra emeltétek a kapcsolatotokat.-mondta Lorah.
-Bizony bizony-mondta apa.De mi mindjárt indulunk is,mert be kell tartanom az előírásokat.Sziasztok fiatalok és mulassatok jól-mosolygott apum.Mi öregek már nem is hiányzunk ide.
-Értem,be kell tartanod az előírásokat.De az,hogy öreg lennél?Azt nem hiszem David-mondta Harry.
-Kedves vagy fiam,de a sok szó is öregít-mondta apum,megölelt minket és hazamentek.
-Milyen komfortos lakás.Mi miért nem szerzünk be egy ilyet?-kérdezte Melodie és Zayn-t nézte.Ő elmosolyodott és próbált elfojtani egy éles vigyort,Harry is ugyan így tett.
-Azt hiszem jó szomszédaink lesznek,csak megjegyzem-puszilta meg az arcomat Hazz.
-ÓÓÓ.
-Ezt nem értem.-mondta Mel.
-Nem is kell...egyenlőre.Majd úgy is megtudod nemsokára-kacsintott Zayn.És még mielőtt tovább beszélhettünk volna erről a témáról,mennünk kellett segíteni Liam-nek.
-Gyertek,csak csendben-mondta Bella.
Liam és Danielle a teraszon álltak pezsgővel a kezükben.Liam alkalomhoz illően öltözött.Danielle pedig mindig gyönyörű.Itt a pillanat.Mindnyájan a kezünkben fogtunk egy-egy papír lámpást,volt bőven.
-Danielle.Úgy érzem az életünk egy forduló ponthoz érkezett és..-Liam nyelt egyet.
-Folytasd,folytasd-suttogta mindenki.
-És a kapcsolatunk is van olyan erős,hogy átadjam ezt.A szerelmem jelét.Danielle Claire Peazer szeretlek,az életem minden percében szeretni foglak.Hozzám jönnél feleségül?
Istenem!Kimondta,végre.Felengedtük a papír lámpásokat.Danielle annyira meglepődött.Szereti Liam-et,igent mondott.Akárhogyan is,de ők azt hiszem világ életükben össze fognak tartozni.Ők is,mint két puzzle darabka.Illeszkednek egymáshoz.Nem csak Dani sírt,mi is elérzékenyültünk.Odasiettünk gratulálni és segíteni feldolgozni az egészet az ölelésünkkel.Elmosolyodtam és azon gondolkoztam,hogy milyen lesz majd az életünk,így közösen.A srácoké és a miénk.Ez után nem kis bulit csaptunk,az is biztos.Beültem az egyik hinta ágyba és néztem a csillagokat,míg a többiek bent mulattak.Harry kijött hozzám...