2013. február 11., hétfő

39.Rész.Next 2 YOU...

Mindig úgy kell közlekednünk az utcán,hogy ne nagyon legyünk feltűnőek.Bár Harry mellett ki nem feltűnő?Lassan,kézen fogva sétáltunk az utcán.Simon hívta Hazz-t,valami szerződés miatt.Meg kell erősíteniük,hogy melyik CD kiadóhoz 'tartoznak'.Simon és Paul nagyon kedvesek és próbálják a srácokat jó úton marasztalni.Tanúja voltam annak,hogy Paul hányszor húzta ki a slamasztikából őket.Mint két apa.Eszembe jutott valami...
-Harry.Azt mondtad még pár hónappal ezelőtt,hogy találkozni fogsz apuddal,és mindent megbeszéltek.Ez nem így lett.Des azóta is nagyon sok levelet küld.Még mindig nem változott a véleményed?-kérdeztem.
- Nem...Nem szeretnék vele beszélni.Igazad van mindenben,de nem beszélhetek vele.nem tehetem,azok után amit NEM csinált.Vagy is nem törődött velünk.
-Kérlek,beszélj vele.
-Rendben.Egy feltétellel...Ha te is velem jössz.
-Megyek-szorítottam meg a kezét.Harry még felhívta az anyját is,hogy tudassa vele:beszélni fog az apjával.Anne örült neki,hogy végre sikerült rá vennem erre a fiát.
***Tessék,kész.Begomboltam Harry ingét és végigsimítottam a nyakán.Mehetünk.Megcsókoltam,és megöleltem,ezzel is erőt adva neki.
-Jól nézel ki-dicsért.
-Te is,de nyugodj meg,biztosan jó fej lesz majd.Ebben én is csak reménykedtem.Felhúztam azt a cipőt,amit a fürtöskémtől kaptam.Vettem a táskámat és indultunk.Harry egész idő alatt feszült volt.Mikor végigsimítottam az arcán,akkor nyugodott meg egy kicsit.Tudtuk,hová kell mennünk,hogy hol lakik az apja.
-Régen nem jártam itt-szólalt meg komoran és a ház felé nézett.Kiszálltunk.Vettünk egy mély lélegzetet és bekopogtunk.
-Stephanie,Harry!Fiam.ölelte magához Hazz-t Des.Bocsáss meg nekem,kérlek.Bocsáss meg,mert nem törődtem veletek eleget.Harry csak csendben ölelte őt és elérzékenyült.Fejét jobban apja vállához nyomta.Megértettem ezt a reakciót,de ennél rosszabbra számítottam.Aztán engem is megölelt Des.
-Steph,ha szólíthatlak így?!Anne mesélte,hogy te vagy Harry barátnője.Igazán összeilletek.Mindig sok lány volt a fiam körül,de te vagy a leg-hozzá illőbb-mosolygott.Behívott a nappaliba.Szép háza volt.Ahhoz képest,hogy maga lakik itt,mint férfi,alaposan kitakarított.Ez általában nincs így.Ebben is hasonlítanak Harry-vel.Ha jobban bele gondolok,Hazz sem mindig tud maga után rendet rakni,úgyhogy én szoktam néha.
-Persze,a barátaim Steph-nek hívnak.Köszönjük-mondtam egy félénk mosollyal.A beszélgetés nehezen indult.Legalább is nekünk igen.Zavarban voltam,ami persze nálam nem ritka,de a barátom is így volt ezzel.
-Na és hogy vagytok?Gemm,Anne?Úgy hallom nyár végén lesz Gemma és Dan esküvője.
-Jól meg vannak,és én is jól vagyok.Hát úgy tervezték,hogy akkor lesz,de még semmi sem biztos.
-Megértem.Anyuddal is úgy voltunk,hogy vártuk a tökéletes pillanatot az esküvőre.Apropó,ti mióta vagytok együtt?
-Másfél éve lesz nem sokára-mosolygott Harry és végigsimított a kezemen.
-Nem semmi,az már komoly kapcsolat.Hogy találkoztatok?Ne haragudjatok,hogy kíváncsi vagyok,csak érdekel a fiam és a barátnője kapcsolata-szólt kedvesen Des.
-Igen,komoly.Az elég érdekes történet.-nevettem.Hazz elmesélte,hogy hogy sikerült találkoznunk,persze nem minden részletet mondott el.Beszéltünk a sulimról,Harry karrierjéről és a családunkról.Ahhoz képest,mennyire nem akart találkozni az apjával,a végére elég jól elbeszélgettek.Elköszöntünk tőle,és végre kibékülhetett apa és fia.Ennyi idő után...
-Ugye nem is volt olyan vészes?-mosolyogtam.
-Nem,és köszönöm,hogy rá tudtál venni erre-adott egy csókot a számra,és megszorította a kezemet.Te tudsz rá beszélni a jó dolgokra,senki más.Csak elmosolyodtam és ültem csendben.
***Kincsem,most el kell mennem valami papírokat aláírni,este jövök-köszönt el tőlem a barátom.
-Remélem-mosolyogtam.Bemenve a házba kezembe nyomta Melodie Nathan-t.
-Kész,megdöglöttem,nekem annyi.-törölgette magát.Alig bírok ezzel a kis izgő mozgóval.Mi lesz ha megtanul járni?Majdnem eltörte a nagy vázát és Greta is eltűnt.
-Remek,én bírok vele,általában.Ez van,ha eltűnik egy házvezető nő,megáll a világ-mondtam nevetve.Miért,eddig hogy volt Melodie,míg nem volt,aki helyettünk dolgozzon?
-Igazad van,utálom,hogy mindig igazad van.Kivéve,mikor nincs-nevetett Melodie.
-Gondolkoztál már a jövődön?-kérdeztem.
-Még is milyen távra gondolsz a jövőmmel kapcsolatban?
-Házasság,majd gyerekek.Ezt el tudod képzelni Zayn-nel?kérdeztem.
-Csak vele tudom elképzelni az életem.Te is tudod milyen két védelmező karban ébredni.Amikor romantikus,kedves és figyelmes...Voltak pár vitáink az elején,a cigi miatt,de most már nincs.Értem,miattam leszokott róla.És te,gondolkoztál már ezen?
-Hát..Gondolkoztam,de Harry nem hiszem.Még sulisok vagyunk,jövőre leszek még csak 18.Legalább akkorra tervezhetek,mikor kijártam a sulit.Egyébként is,Harry nem biztos,hogy mellettem dönt.Azt mondják,egy kapcsolat sem tart örökké.
-Most ezt te mondtad?El sem hiszem,hogy te ilyet mondtál.A Stephanie,száz százalék,hogy Harry téged akar majd Mrs.Styles-ként,gyerekei anyjaként és veled akar majd megöregedni.Majd életed végén emlékezz arra,hogy én ezt mondtam neked.A ti kapcsolatotok a legerősebb mindegyikünknél.Hidd el-ölelt meg Melodie.Tudtam,hogy igaza van....
*****-Harry gyere,már kiengedtem a vizet.Eldöntöttük,hogy megfürösztjük az öcsémet.Arra kíváncsi voltam,hogy mit remekelünk.Harry feltűrte az inge ujját és kezébe vette a szivacsot.Rá tettem a tusfürdőt és kezdtük óvatosan törölgetni Nathan-t.Harry ravaszan rám nézett és a habot az arcomba fröcskölte.
-Naa,ezt még visszakapod-kiáltottam és rákentem egy kis habot,a végén az lett,hogy már teljesen vizesek voltunk,de Nathan is nevetett.Megfogtam az arcát Hazz-nak a habos kezeimmel és egy csókot adtam a szájára,ő is ugyan így tett,lágyan csókolt.Kivettük az öcsémet a kádból és törölközőbe tettük úgy,hogy alig látszott ki a feje,csak kukucskált a kis résen.Megtörölgettük,felöltöztettük Nathan-t és a betettem a kis ágyba,hogy el tudjam ringatni....
-Steph,mondanom kell valamit..

2013. február 10., vasárnap

38.Rész.Dance with me tonight....

Reggel arra ébredtem,hogy Harry és én teljesen össze vagyunk gabalyodva.Ő ölelt engem,a lábam össze volt fonódva az övével,kezeink össze voltak kulcsolva.Csodálatos érzés mellette ébredni.Éreztem az illatát,melynek hatására elmosolyodtam.Nyomtam egy puszit az arcára és sikerült nagy nehezen kikászálódnom testrészei közül.Magamra tettem a selyem köntösömet és lesétáltam a konyhába.
"Reggeli az asztalon,este jövünk.Szeretünk:
                     -Lorah és apud.x"
Ezt az üzenetet találtam az asztalon.Ásítva oldalra tettem a papírt és nekiálltam a zabpehely keresésének.Nem volt kedvem most normális reggelit enni.Mikor a zabpehelyért nyúltam,ügyetlenségemnek folytán kiöntöttem a tejport,ami a reggelim mellett volt.
-Csak én lehetek ilyen szerencsétlen-motyogtam és megláttam Harry-t az ajtóban állni egy szál alsógatyában,kezét mellkasa előtt összefonva.Álmos arccal nézett rám..
-Jó reggelt Stephanie-mondta,és gödröcskés mosolya megjelent az arcán.
-Neked is Harold,de nem kellene felöltöznöd?Greta meglát,az pedig nem lesz jó pont nála-nevettem.
-Semmi probléma-jött közelebb hozzám.Kezeimet a tarkójánál összekulcsoltam és mélyen a szemébe néztem.Ő olyan volt,mint egy ártatlan kisgyerek.Aranyosan még mindig engem nézett és megcsókolt.Csók csata volt így felidézve a tegnapi estét.
-Jaj,inkább oda sem nézek-fordult el Greta.Közben hallottam,hogy halkan kuncog.Azért érdekes lehetett,hogy Harry egy szál alsóban félmeztelenül,én fehérneműben és köntösben,közben pedig egymás száján lógunk.Fejemet Harry vállára hajtottam,ő pedig ugyan így tett.Nevettünk a helyzetünkön.Segített felszedni a kiöntött port és aztán kezdődhetett a reggelizés.Gyorsan felszaladtam és hoztam Hazz-nak egy pólót és egy nadrágot,mert Greta ide akarta hozni megetetni Nathant és nem láthatta így félmeztelenül.Nadrágot már kevésbé volt kedve felvenni.Jobban mondva még én is el néztem volna,a kidolgozott felsőtestét,mikor veszi a levegőt,mellkasa emelkedik és süllyed.
-Kóstold meg az én zabpelyhemet.Színes-nyomta elém Hazz a kanalat.
-Csak akkor,ha te is az enyémet-mondtam mosolyogva.Így keresztben adtuk egymásnak a kaját és jót nevettünk.Nathan pedig tapsolt a kis kezével.Greta felvitte a szobába az öcsémet,mi pedig lent maradtunk Harry.vel.Gondolkoztam azon,hogy meg kérdezzem-e,amin töröm a fejemet...
-Hazz.Öhm,te mióta olvasod..Vagy mikor olvastad a Dark fanfictiont?
-Nem régen.Liam mutatta,amikor keresgélt a neten.Talán még ő is beleolvasott.-mosolygott féloldalasan a barátom.Közben mentem megmosni a tányérokat és az evőeszközöket.Két kéz fonódott a derekamra.
-Ugye ...Nem fáj sehol?Mármint tudod,hogy tegnap...olyan más voltam.-nézett szomorúan és kezemet az arcához tette,megpuszilta ujjaimat.
-Nem,Harry.Hogy gondolsz ilyet?Sőt,nem látszott rajtam,hogy..jó az amit csinálsz?-kérdeztem mosolyogva.
-De,csak gondoltam...Áh,mindegy-ölelt magához.
*****Beszéltem Danielle-el és elhívott magukhoz csak minket csajokat.Mikor odaértünk a házhoz,meglepetés képen ott találtuk Liam-et,aki azt mondta:
-Tudom,tudom csak csajok.Már itt se vagyok-mosolygott.
-Behívott a házba.Először kajáltunk.A végére már nem bírtuk a chips-et és azzal dobálóztunk.Mondanom sem kell,hogy a hajam is chips-es volt.Nevetgéltünk és beszélgettünk.Danielle azt akarta,hogy megtudjuk,milyen egy táncos élete,ezért el vitt minket az egyik próba termükbe,ahol mutatott egy pár lépést,amire azt hittem,nem vagyok képes,de az ő segítségével ment...Keringőzni már tudtam,de ő mutatott olyan lépéseket is,amit nem tudtam.Elmondása szerint könnyen tanulok és ügyes vagyok.mikor visszamentünk a házba,nagyon jó ötlet pattant ki Eleanor fejéből.
-Danielle,neked még meg van a trambulin-od?-kérdezte El.
-Milyen jó ötlet-mosolygott Dani.Először nem mertem,de aztán megfogóztam Bella-ba és ketten már ügyesebbek voltunk.A végére már úgy kifáradtunk,hogy csak feküdtünk a trambulin-on.Aztán végignéztük a ruhatárát.
-Én ebből nem tudom,hogy mikor tudnék kiválasztani valamit-mondta Bella.
-Vannak emlékeim a te "gyors" ruha választásodról-nevettem.
-Vicces vagy-hunyorgatott Bella.Az estét én inkább most otthon akartam tölteni,így azt mondtam,hogy haza megyek.Egyetértően bólogatott Bella és Melodie is.Ők is jöttek velünk,Bella most is nálunk alszik.Hazafelé hülyéskedtünk és egymást kérdeztük.
-Hogy vagytok a kis 'szünet' óta?-kérdeztem Bella-t.
-Niall mindig figyelmes és még azóta is azt hiszi,hogy ki kell engesztelnie.Pedig nem...Nagyon aranyos,néha már túlságosan is,de ő az én ír manóm,nagyon szeretem-áradozott a barátnőm.
-Annak örülök-mondtam vezetés közben.Az első utam óta már nem félek annyira.
****Sziasztok-köszöntöttük Lorah-ékat.
-Sziasztok drágáim-adott sorban puszit Lorah mindegyikünknek.A kezében tartotta Nathant.
-Gyere te kis szívtipró-vette ki Lorah kezéből az öcsémet Melodie.Felmegyünk a szobába,megmutatunk neked sok mindent.A két lány jól el votl az öcsémmel,én pedig apummal beszélgettem.Az a hír járja,hogy nem biztos,hogy három éves lesz a suli,csak kettőt kellesz járnom.Ehhez az év ugráshoz viszont jó jegynek kell lenni...Felmentem a szobába és éppen le akartam zuhanyozni,de inkább úgy döntöttem,hogy kiülök az erkélyre nézni a csillagos eget,mert olyan szép volt.Ráérek még-gondoltam magamban.Vittem ki teát és beültem a hintaszékbe.
-Stephanie-jött egy közepes erősségű hang.Harry volt az.Mosolyogva lekiáltottam neki.
-Mit keresel itt édes?
-Inkább kit?Ez hülye kérdés volt-nevetett.Várj,felmegyek.
*-Neked szokásod itt feljönni?Ajtó is van-öleltem meg.
-Most nem örülsz,hogy itt vagyok?-biggyesztette le a száját.
-Dehogynem.Mindig örülök neked-nyomtam egy csókot a szájára.Volt oldalt a hintaszék mellett még lóca,arra leültünk.Én az ölében ültem,hátulról karolt engem.
-Steph.
-Hmm?
-A csillagokat nézed?-kérdezte.
-Igen,olyan gyönyörűek-mondtam.
-Táncolj velem.
-Mi?-néztem érthetetlenül.
-Kérlek,táncolj velem itt.
-Hazz,zene sincs.
-A zene itt van-mutatott a szívére és mosolygott.Azok a zöld,csillogó szemek,és az a mosoly,ő maga már Irresistible..Megfogta a kezem és felsegített a lócáról.Magához ölelt és kezemet az övébe helyezte.Lassúztunk,bár nem volt zene.Ahogy megfordultunk,láttuk az ablakban,hogy a lányok már ügyködnek,hogy zenét kapcsoljanak.Sikerült nekik és 'pacsit' adtak egymásnak.Az ágyon feküdtek és minket néztek,szinte olvadoztak.Mi Harry-vel csak elmosolyodtunk.Rám nézett és lágyan kis apró csókokkal halmozta be a számat.Szíve az ölelésemtől egyre hevesebben vert,de az enyém sem másképpen.Egy apró puszit nyomtam a nyakára,amitől megrezzent.
.-Előtted még egyik lány sem váltott ki belőlem ilyen érzelmeket-ölelt szorosabban magához.
-Szerinted belőlem más fiú igen?-mosolyogtam.....
*Hi Everyone :D.Meg jött a 38.Rész.Köszönöm az ezelőtti részhez a sok komit <3 :33.Nagyon köszönöm még egyszer,bocsi h sokat kellet várnotok,de nem volt sok időm.Legközelebb hosszabb résszel érkezek :) .Kérlek,valaki legyen + 1 feliratkozó légyszi :) xx

2013. február 8., péntek

37.Rész.Hot or not? ;)

Cinthia és egy fiú,aki fogalmam sem volt,hogy ki...Na ők nyalták falták egymást,de olyan szinten,hogy már éppen csak megtudták tartóztatni magukat.Ő már itt is itt van.Kamerát szereltetett fel,vagy mi?
-Na ez még nekem is undorító-mondta Niall.
-Nekem mondod?-húztam fel a szemöldökömet.
-Nem tudom mit csinálok azzal a csajjal.Miért nem volt fel jelentve?Vagy valami téve az ügy érdekében?Itt ül és nyugodtan.(ironikusan értve) nyalakodnak azzal a sráccal.Felháborító-mondta Harry.
-Nyugodj meg.Majd megkapja a büntetését.-szorítottam meg a kezét.

-Addig nem nyugszom.-válaszolt.
-A francba.Fotósok-mondta Zayn.
-Gyere velem-szólt Harry,megfogta a kezem és vezetett magával.A tömeg csak bámult minket,de a fotósok nem követtek.A többiek is elmentek egy olyan helyre,ahol nem nagyon látják őket.
-Harry.Te járatos vagy errefelé?.
-Igen,csak gyere.Nem szólt hozzám többször,csak vezetett magával.Kiértünk egy mező féleségre,ami azt hiszem a vidámpark háta mögött lehetett.Hogy lehet,hogy nem látunk egy ilyen szép helyet?Emögött a vidámpark mögött egy csodás virágos mező volt.Harry hátulról átkarolt.
-Tetszik?-kérdezte.
-Nagyon-mosolyogtam.Gyönyörű hely.Olyan megnyugtató volt,ahogy ott álltunk és csendesen beszélgettünk.Nem unatkozok mellette.Még ha csendben kellene lennem,vagy csendben kellene ülnünk egymás mellett,akkor sem unnám meg.Az ölében ültem,ő pedig adott egy puszit a nyakamra.Aztán felálltunk és indultunk oda,ahonnan jöttünk.A srácok már biztosan elmentek haza.Harry mutatta az utat az autóhoz.
-Hölgyem?!-mosolyodott el.
-Köszönöm.-beszálltam az autóba.
-Várj,felhívom Bella-t-mondtam.Elmondása szerint nálunk vannak Melodie-val.A srácokkal jól el voltak,míg mi is.El tudtak "menekülni" a fotósok elől.Mondtam,hogy mindjárt ott leszek.
****-Holnap találkozunk kincsem,szeretlek-csókolt meg Harry.Kimásztam az autóból,de ő visszarántotta a kezemet és újabb csókot adott.
-Most már tényleg megyek-mosolyogtam.
-Várj csak,ezt neked vettem,míg ti Niallerrel viccelődtetek...-nyújtott át egy macit.Ez sokkal aranyosabb és jobban esőbb volt,mint amit még Zack-től kaptam.Köszönöm-megpusziltam.Utoljára még rám mosolygott és elhajtott.Mikor bementem,Greta Nathan-nal volt.Mikor meglátott az öcsém,elmosolyodott.Odamentem,köszöntem neki és a ház vezető nőnek is.Aztán felmentem a szobánkba,ahol a barátnőim már vártak.
-Hová tűntél Harry-vel?-kérdezték nagy vigyorral a szájukon.
-Egy csodás helyre-mosolyogtam,.közben megláttam a laptopomat Melodie-nál.
-Nem is mondtad,hogy olvasol fanfictont,főleg egy ilyet-harapott alsó ajkába Mel.
-Mi van akkor?-mondtam már félig leöltözve.Ugrálva mentem be a fürdőszobába és lezuhanyoztam.Közben mire kiértem,már a lányok a képeinket nézegették,amin Harry-vel vagyunk.
-Ez de cukiii-húzta a szavakat Bella.-
-Jó,most már elég volt-zártam le a laptopot.
-De olyan aranyosak vagytok nevetett Mel.
-Köszönjük,de nem akartok megnézni valami filmet?-kérdeztem.
-De,melyiket?A LOL-t.Elég jó film-mosolyogtam.
-Zayn is említette már ezt a filmet.-mondta Melodie.Én gyorsan leszaladtam és csináltam pattogatott kukoricát.A film felénél tartottunk,mikor a telefonomra sms-érkezett.
*Mi van rajtad?.;)xxx H.
Ezen a mondaton akaratlanul is elmosolyodtam,amit a lányok észrevettek.
-Na nézd már,valyon kitől jött sms-e Steph-nek.-bökte meg nevetve Bella Mel-t.
-Mit írt?-kérdezte Mel.
-Az legyen az én titkom-mosolyogtam.Felültem és nekidőltem az ágy támlájának.
*Fekete csipke ;) .x*- írtam vissza.A mondattól kirázott a hideg.Harry soha nem volt ilyen,de úgy látom hatott,amit mondtam.
-Na jó,én megyek aludni-adott egy puszit az arcomra Melodie.Jössz te is Bella?-.
-Megyek,megyek-mondogatta.
-Jó éjt és majd holnap akkor megnézzük a filmet-mosolyogtam.Alighogy az oldalamra fordultam,hallottam motoszkálást az ajtóm felől,legalább is lépteket.Az a valaki nem kopogott,csak bejött.Lassan odamászott hozzám,és már a meleg érintéséről tudtam,hogy Harry az.
-Hogy kerülsz ide?-oltottam volna fel a kis lámpát,de ő megfogta a kezemet.Ezt hallgasd:)
-Nem tudtam nélküled lenni.Aztán pedig,amit válaszoltál az sms-re,na akkor már nem bírtam-mondta rekedtes hangján.Felültem az ágyon,mire ő magához húzott és durván csókolni kezdett.Most hasonlított a történetbeli Harry-re,aki nem tud uralkodni az érzésein.Ahogy a kezemet a fejem fölé emelte,közben levertünk egy-két dolgot,de ez lényegtelen volt.Harapta a számat,puszilta az arcomat.A nyakamat szívta erősen.Inkább élvezetes volt,min fájt.A melltartómnál járt,mire én az ingét gomboltam kifelé.Teste a beszűrődő fényben észrevehető volt.Még takarta  az ing,de már így is ellenállhatatlan volt.Vadul csókolt,még is lágyan.Mintha a történetbeli szereplőre szeretne hasonlítani.
-Harry.Nem kell ezt tenned.
-De én ezt akarom-nézett rám csillogó szemeivel.Kezem még mindig a fejem fölött volt,az egyik összekulcsolva az övével.Csípőnket jobban egymáshoz nyomta,amitől már pillangókat láttam.Haraptam az alsó ajkát,mert tudtam az már csak fokozza az irántam érzett vágyát és az enyémet is.A forró lehelet,amit a nyakamnál éreztem,beindította az érzékeimet.Kisepertem néhány kósza szálat az srcából és a nála legérzékenyebb pontra összpontosítottam:-->a nyakára.Harry száját egy mély férfias dörmögés hagyta el.Tudtam,hogy nála nincs jobb a világon.Törődő,még is CSODÁLATOS és néha vad...
-Bírom ezt az oldaladat-mondtam neki,már mikor egymás mellett feküdtünk.
-Én is a tiedet és mindent,ami te vagy.Szeretlek minden kis dologgal együtt.And all these little things...-mondta hozzám dörgölőzve.Átölelt és adott egy csókot...

2013. február 7., csütörtök

36.Rész.Dark...

-Jó reggelt csipke rózsika-keltett Harry.
-Jó reggelt neked is hercegem-húztam magamhoz közel.
-Tegnap bealudtál-viccelődött Hazz.
-Akkor azért vagyok most az ágyamban-nevettem.
-Igen,behoztalak.-mondta a barátom.
-Köszi-nyomtam egy apró puszit a szájára.
-Csak ennyit kapok reggel?-kérdezte vigyorogva.
-Hát persze,hogy nem-mondtam mosolyogva és megcsókoltam.
-Na várj,mennem kell zuhanyozni-mondtam csókunk között.
-Menj,de aztán gyere,mert Lorah megcsinálta a reggelit,a segítségemmel.
-Te segítettél neki?Nem ő neked?-kérdeztem nevetve a fürdőszobából.
-Na jó,ő segített nekem-viccelődött.Mikor lezuhanyoztam,kicsit melegebben öltöztem fel,mert esett az eső.A tavalyi nyár melegebb volt,sokkal.Kézen fogva lesétáltunk Lorah-ékhoz.Apum gyorsan megreggelizett,vette a bőröndjét és elköszönt tőlünk,egy-egy puszival,Harry-től pedig kézfogással.

-Vigyázzatok magatokra,este jövök-intett apum.Én etettem valamiféle péppel az öcsémet és ő úgy jelezte,hogy nem kér többet,hogy eltolta a tányért.
-Megértem,hogy nem szereted ezt a löttyöt-mondtam nevetve,ő pedig válaszolt egy halk gyermeki kacajjal.
-Látod?Egyetért velem-kuncogtam Harry-re.
-Lorah,Greta merre van?-kérdeztem.
-Nemsokára ő is itt lesz,még elment bevásárolni,mivel én sem leszek itthon.Visszamegyek dolgozni.Megreggeliztünk,Harry és én pedig elmosogattunk.
-Jók legyetek,és vigyázzatok Nathan-ra,míg nem jön Greta-szólt a jövendőbeli 'anyum'.Felvettem az ölembe a testvéremet és integetni kezdtem a kezével.-Köszönj szépen anyának-mondtam.Ő pedig értetlenül nézett rám.-Na jó,ezt még gyakoroljuk-nevettem.Betettem őt egy pontosan ilyen kicsi gyereknek való kipárnázott játékokkal teli helyre,hogy ne történjen semmi baj.
-Kicsim el kell mennem elpróbálni egy-két számot...Vagy is nem csak annyit,de megígérem itt leszek másfél óra múlva.
-Menj csak te sztár-nyomtam egy csókot a szájára.Míg Nathan-ra figyeltem,fél szemem a laptopomon volt.Imádtam olvasni egy fanfictiont.Régen is olvastam,bár nem tudtam,hogy Harry az ez a Harry,de mióta tudom,sokkal érdekesebb olvasni.Dark a címe.Mindig is Bo-nak képzeltem magamat,a történetbeli lány szereplőnek.Ennek a szereplője Harry és egy Bo-nevü lány.Így sokkal érdekesebb,hogy akiről írnak,ő már az enyém.Nem hasonlít a helyzetünk,sőt,a személyiségük sem,de pont ez teszi a történetben szereplő és a valóságban lévő Harry-t a legérdekesebbé.Csináltam magamnak egy forrócsokit és leültem tovább olvasni a kedvenc fanfictionom-at.Szenvedély,próbák,kísértések,próbálkozások,romantika és sötét személyiség.Ez jellemezné ezt a történetet.Bele voltam merülve a történetbe és nem láttam,hogy Nathan próbál a játékok közül kibújni,ami körülötte volt.
-Jaj,ne haragudj,drága öcsikém.-szóltam és mosolyogtam.Néhány játékot elpakoltam,hogy jobban tudjon mozogni és leültem vissza a történet olvasásához.Közben Greta is megérkezett és felvitte Nathan-t a gyerekszobába.˙Így még jobban belemerültem a fanfictionba.
'' Felém hajolt, puha ajkaival arcomat, majd az ajkaimat puszilgatta. Kissé megdöbbentem, mikor csípőjét az enyémhez nyomta. Levegőért kapkodtam a lágy dörgölőzés hatására. Minden mozdulat sokkal meghittebb volt, minit a parkban. Másabb volt légkör, nem olyan kétségbeesett. Lassabb volt a tempó, sokkal romantikusabb, de ugyanolyan heves. A ruháink hiánya csak fokozta ezt a túl fűtött vonzalmat.'' ....
Itt tartottam,mikor Harry leült mellém és kérdezte,hogy mit nézek?Annyira belemélyedtem az olvasásba,hogy nem vettem észre:megérkezett.Zavartságomban lezártam a laptopomat és halkan mondtam:
-Semmit,semmit.
-Olyan titkos?Kincsem,van olyan,amit nem tudhatok?-nézett vigyorogva.
-Ez semmi komoly csak-...
-Mi?-kérdezte és arca egyre közelebb volt az enyémhez.Nem tudtam válaszolni,így nyeltem egyet.Még a történet hatása alatt voltam,szóval nagyon Bo helyzetét éreztem.Kiböktem.
-E-egy..fanfiction.Aminek te vagy a főszereplője-..
-Én?-nézett nagy mosollyal a száján.
-Ha tudni szeretnéd...mindig túl törődő és...és ...
-És mi?..
-Puhány vagy-nevettem és megböktem.
-Csak nem a Dark-ot olvastad?-kérdezte....
-H-honnan tudod?-kérdeztem meglepődve.
-Lényegtelen.Abban ilyen érzelmileg túlfütött Harry van.Ha arra vágysz,megkapod-szája kaján mosolyra húzódott.
-Harry-ütöttem játékosan a vállába,mire az arcán lévő mosoly eltünt.
-....Ezt most ugye nem komolyan gondoltad?-kérdeztem.Bólintott....
-Itt és most-szólt rekedtes hangon és magához húzott az ágyon.
-Hülye vagy?Greta akármikor itt lehet.-mondtam nevetve.
-Olvastam a fanfictiont.Tetszik a történetbeli énem,bár néha túl sötét és..nem tud uralkodni magán.Harry felült és maga mellé húzott.-Átölelt...
-Tudod,sokszor elgondolkozok azon,hogy ezt gondolják rólam a rajongóim,hogy ilyen vagyok???
-Nem,nem.Harry.Ők csak elképzelnek egy olyan Harry-t,aki nem létezik.Mivel tudják,hogy te ennek pont az ellenkezője vagy.mire a fürtöském erre elmosolyodott.
-Beillenél Bo-nak-
-Azt mondod?-nevettem.-
-Még szép,sőt-mondta játékosan Harry és egy puszit adott a homlokomra.
-Megyünk valahová?-kérdezte Harry.
-Persze,de hová?-kérdeztem.
-A vidámparkba.Ezzel is megpróbáljuk felidézni a Dark-ot-mosolygott.
-Menjünk-mondtam.Örültem,hogy Hazz most már  hagyja,hogy magam közlekedjek.A levegő tiszta volt,mikor kimentünk,szóval én álltam még egy kicsit és szívtam a friss levegőt.
-Gyere Steph,menjünk-fogta meg a kezemet a barátom.
-Hadd érezzem még ezt a friss levegőt-motyogtam.
-Ez szmog-nevetett.
-Én nem érzem-nevettem én is.Az úton Ed Sheeran-t hallgattunk és énekeltünk.Mint két gyerek,úgy viselkedtünk.Akkor mi lesz a vidámparkban?.....**Mikor megérkeztünk már ott vártak minket Louis,Eleanor,Liam,Danielle,Bella és Niall.Melodie és Zayn később érkeztek.Leültem egy lócára Eleanor mellé,ami majdnem leszakadt a kettőnk kis súlya alatt.
-Meghíztatok-viccelődött Niall.
-Mi?Te Nando's király,inkább ne is említsem a múltkor mennyi kaját faltál fel-nevettem.
-Abban mi a rossz?Örülj,hogy nem maradt maradék-nevetett.
-Hahaha,hasonlítotok Bella-val.Kis korában is akármennyit evett,nem látszott meg rajta-hunyorgattam.
-Mert rajtad látszik?-nevetett Harry és felállított a lócáról.
-Menjünk a hullámvasútra-kiáltott El.Oopsz,ez hangos volt?..
-Egy kicsit-nevetett Louis.
-Mikor felnéztem a hullámvasútra,kicsit megijedtem,mert ez nagyobb volt annál,mint amin Párizsban ültem.
-Ne aggódj,fogom a kezed-mondta Harry,mintha csak a gondolatomban olvasott volna.
-Nem kellett volna annyit ennem otthon,mert még kijön belőlem-viccelődtem.
-Hányáspartyy-szólalt fel Niall.
-Undorító-nevettem.Mikor felültünk,gyors volt kicsit furcsa.Minden jó emlékemet visszahozta,pedig azt hittem,inkább a rosszakat fogja előidézni.A mi sikításunk nagyon messzire elhallatszott-gondoltam én.Mikor kiszálltunk-mindenki a fejét vagy a száját fogta.Nekem nem a hullámvasút hatására volt felkeveredve a gyomrom,hanem attól,amit akkor láttam,mikor leszálltunk....
*36.Rész megérkezett.Remélem tetszik.Kérlek az is írjon komit,aki még nem nagyon írt,mert sokat számít :) Már lassan a blogbeli másfél évnél járunk:) I hope you enjoyed.:))

2013. február 5., kedd

35.Rész.You are saved me?...Yeah,I saved you.

*Steph szemszöge*.Zuhantam volna,de megakadt a lábam és a karkötőm is egy kitüremkedő sziklás részben.Kiabáltam,pedig már alig voltam magamnál,az ütés miatt,amit a fejemnél szereztem.
*Zack szemszöge:
Kiáltást hallottam,de egy nagyon erőtlen kiáltást.Ismerős volt a hang,Stephanie volt az.Jó,hogy Cinthia után mentem,mert akkor nem tudtam volna Steph.-en segíteni.Nem tudtam,hogy mit fog majd mondani.Régen nem találkoztunk,nem érdekelt a véleménye,csak meg akartam menteni.
-Mit csinálsz Zack?Ne merj neki segíteni,vagy szakítok veled-szólt a barátnőm.
-Nem érdekel-szaladtam oda és láttam,hogy már alig van magánál és a lábán is egy nagy mély sérülés van.Felhúztam a szakadékból és az ölembe vettem.Láttam,hogy oldalra fordítja a fejét és kicsiket pislog.Újra  mellette lehettem,ennyivel tartoztam neki,azok után,amit tettem.Akárkitől lett volna szó,akkor is ezt tettem volna.Cinthia dühösen rám morgott és azt mondta "Szakítok veled.Ennyi volt.".Nem bírt érdekelni.
-Te NEM vagy normális.Sajnálni tudlak.Megölhettél volna egy embert.Érted???Megölhetted volna.Egy embernek az élete majdnem a te kezed miatt ment volna tönkre.Örökké.-förmedtem rá.
-Most mi?Ez csak egy kis szakadék.Még jó,hogy nem a nagy szakadékba dobtam be-mondta Cinthia.De láttam rajta azt,hogy ő is megijedt.Azért még is...Hogy lehetett ilyen?Szegény Stephanie-val mindenki csak igazságtalan.Én is az voltam.Szóltam a tanárnak,hogy mi történt,ott a kezemben vittem az alvó lányt.A pulzusa rendben volt.Azonnal bevittük az egyik közeli kórházba.Úgy látom már barátokat is szerzett,mióta nincs velem.Gondolom ez az én hatásom is volt.Nem értem,egy ilyen szép lány mellett,mint ő.Miért nincs egy védelmező fiú?...Úgy értem,barát...A barátnői félve néztek rám.Brittany-t már ismertem,de ő is általában került engem.Valamit beszélgettek a Steph ágyánál és engem néztek,de nem kérdeztek semmit.Én a sarokban ültem egy széken.A két lány kezéből ki nem 'szakadt' a telefon.Folyton hívtak valakit,vagy épp fordítva.Bele sem merek gondolni,mi lett volna ha...Ilyenkor érzem meg annak a súlyát,hogy mit akartam tenni Stph-el.Egy állat vagyok,nem is ember...Hogy lehettem ilyen?....Lassan odasétáltam az ágy mellé és halkan kérdezgettem a lányoktól.Látszott a szemükben,hogy máshogy látnak engem.Biztos tudnak arról,amit tettem.
-Kedves tőled h-hogy megmentetted-mondta félénken Melodie.
-Akárkiért megtettem volna.Nem akartam megkérdezni,de akaratlanul is kiböktem.
--Öhm,Steph-nek van....van.Barátja?Ebben a percben 'rontott' be egy magas,göndör hajú fiú.Megtorpant,mikor meglátott.A halvány emlékek a fiú kilétéről kezdtek a fejemben megjelenni.
*Harry szemszöge:*
Melodie hívott.Sokkolt állapotban voltam.Nem tudtam mit kellene tennem.Mindig Steph-el történik valami.Istenem miért nem büntetsz már egyszer engem?Miért csak őt?Nem érdemli meg.Szaladtam,ahogy csak tudtam.Megkerestem a kocsikulcsomat,Dani,Bella és Liam jöttek velem.Nyugtattam magamat,hisz' Melodie is azt mondta,hogy nyugodjak meg,már biztonságban van,a lány pedig valahol,ahová vitték a tette miatt.Ha megtudom ki volt az,esküszöm,hogy nem állok jót magamért és..Érte.Mikor beértem a szobába,megtorpantam Zack láttán.Szemeim izzottak attól,hogy megbosszuljam,amit majdnem tett meg a barátnőmmel.A kezemet ökölbe szorítottam,de próbáltam korlátozni az idegességemet.Liam és a lányok egy másodperccel később jöttek be.
-Ő az a srác?Harry.Ő az?-kérdezte Liam.
-Az.-Liam megfogta a vállamat és ezzel nyugtatott.
-Styles állj le,nem teheted,inkább figyelj Steph-re.Igaza volt.Stephanie-ra kellett figyelnem.Leküzdöttem a dühömet.Leültem mellé és egy apró puszit nyomtam az arcára.
-Még azóta nem ébredt fel?-kérdeztem.
-Nem.De a te jelenlétedre igen-biccentett fejével oldalra Britt.
-Harry...-mondta halk hangon a barátnőm.
-Igen.Itt vagyok.Miért mindig veled történik ez?-kérdeztem tőle és egyben magamtól is.
-H-hogy hogy itt vagyok?Azt hittem...
-Zack volt.Ő mentett meg-mondta Melodie és rám nézett,ezzel is enyhítve az ellenszenvemet a fiú iránt..
-Te mentetted meg?-néztem a srácra.
-Én..voltam.
-Köszönjük-mondtam halkan.
-Zack?Te is itt vagy?Te mentettél meg?-kérdezte Steph.
-Igen,megmentettelek-jött közelebb a fiú.Mikor Steph is megköszönte a tettet,akkor Danielle és Liam,Bella is odajöttek és megölelték a barátnőmet.
-Hey,hey csak óvatosan.-néztem rájuk.
-Oké Harold-mondta Danielle.Miután kiderült,hogy egy mély seb van Steph lábában,vagy is felsértette az autós baleset nyomait.Feküdnie kellett.Mindig mellette voltam.Úgy éreztem magam mint Edward az alkonyatból,aki mindig védelmezte Bella-t.Zack-néha bejött,de nem volt sokáig.Azt hiszem nem mert annyira közeledni.Beszéltem vele,amit soha nem gondoltam volna,hogy a történtek után fogok,de megtettem.
-Izé...Kösz,hogy megőrizted a számomra legfontosabb kincset-fogtam meg a vállát.
-Nincs mit,ne köszönjétek meg ennyiszer,mert nem azért tettem,hogy nálatok szerezzek jó pontot,vagy a Steph közelébe férkőzzek.Ne értsd félre-mondta a srác.
-Nem értem félre,ne aggódj.Beszélgettünk és elmondta mennyire bántja az amit tett.Azt is,hogy Cinthia-val járt,mert nem jól bánt vele.Most ő volt az,akit egy lány láncon tudott tartani.Megértettem.A suli megtanította a jó indulatra.
***Hazavittem Steph-et és mellette voltam mindig.Nem engedtem,hogy járjon.
-Harry,azért wc-re hadd menjek magam-mondta mókásan a barátnőm.
-Oda esetleg-öleltem meg.Egyre jobban gyógyul a seb,bár még én is és David is megmondtuk neki,hogy ne járkáljon még.Hiányzik neki a friss levegő.Kivittem az ölemben és beültünk egy hintaágyba,amit én szereltem fel neki.
Szorosan megöleltem,ő pedig adott a nyakamra egy puszit.
-Köszönöm,hogy így vigyázol rám.-mosolygott Steph.Minden percet sajnálok,amit nem vele töltöttem.
-Szeretlek-mondtam és megcsókoltam.

2013. február 4., hétfő

34.Rész.Az osztálykirándulás....

Felkeltem és kiültem az ajtóba,magamra terítve egy pokrócot.Az ég nagyon tiszta volt,tisztább a tenger tükör sima vizétől.A csillagokat látni lehetett,és ez jó alkalom volt az elmélkedésre.Tökéletes pillanatok,emlékek felidézésére...Emlékszem,mikor anyukám kis koromban azt mondta nekem,hogy ő mindig velem lesz és ő lesz az egyik csillag,aki mindig vigyázni fog rám.Lágy szellő fújta az arcomat és a hajamat.Az apró szellő Harry illatát hozta.
-Hmm?-szólalt meg fürtöském.
-Nem tudtam aludni-mondtam.gyere és ülj le.Az ő hátára is tettem a pokrócból és odahajolt hozzám,közelebb jött.Te miért nem alszol?

-éreztem,hogy nem vagy mellettem-mosolygott és a kezembe nyomott egy fülbevalót-.
-Hogy a héten az osztály kiránduláson erről mindig én jussak eszedbe.
-Harry...köszönöm.Ki máson is járna az eszem?-böktem meg óvatosan.
-Hát remélem nem egy szőke hercegen fehér lovon-nevetett csendesen és átölelt.Kezemet az ő kezébe helyezte és lágyan összekulcsolta.Fejemet a vállára tettem,ő pedig egy hosszú puszit nyomott a homlokomra.
*****Steph minden meg van?Nem akarom,hogy azt mondják veled voltam és elfelejts valamit-nevetett Harry.
-Persze,mindjárt itt felejtem magamat-nevettem.
-Jó lenne.Bár,ha bele gondolok....
-Áh,szóval nem is hiányoznék?Szégyellje magát Mr.Styles-mondtam tettetett haraggal.
-Mrs.Statham.Vagy mondjam inkább azt,hogy Faith?És én hiányoznék magának?-fordított magához Harry.
Faith.Régen szólítottak így,akkor is csak apu...
-Oh,Edward.Mit is mondjak?!Talán hiányozna..Egy kicsit.
-Csak egy kicsit?-kérdezte és azok a jellegzetes mosoly gödröcskék megjelentek az arcán.
-Nekem nagyon fogsz hiányozni még ha öt napra mentek,ha pár órára vagy másodpercre,akkor is..Nézett rám Hazz és megcsókolt.
***Segített a cuccaimat bepakolni a busz csomagtartójába.Cinthia úgy nézett,hogy ha szemmel lehetne ölni,akkor már régen megtette volna.Harry látta ezt és egy őszinte,vad csók nyomát hagyta a számon.Szorosan magához ölelt úgy,hogy orrunk egy milliméterre volt egymástól.
-Már most hiányzol-mondta.
-Nekem is,de csak öt nap édes,csak öt.-válaszoltam és már mennem is kellett.
-Menj és légy jó.Vigyázz magadra kincsem.
-Ha mindenki itt van,akkor beszállás.A buszban még egyszer nép számlálás és elrendezünk benneteket-szólt a tanárnő.Az ablakon kifelé nézve integettem neki,és Zayn-nek,mert ő Melodiet hozta.Harry eltátogta hogy 'Szeretlek'.Milyen fájdalmas,hogy itt kell hagyjam,még ennyi időre is...Láttam,ahogy elhajt a Range Rover-el.
30-31 + én,megvagytok-mondta a tanárnő.Melodie te Eric mellé ülsz.
-Tanárnő,kérem hadd üljön velem-szóltam közbe.
-Ne haragudj,de nincs választás,ha pedig már itt tartunk...Te és Cinthia egymás mellé ültök.
-Mi?-kérdeztük egy emberként.
-Én nem ülök egy céda mellé-nézett dühösen Cinthia.
-Mit merészeltél mondani?Te mondod ezt nekem?Nézz magadba te....Áh,hagyjuk.Nekem tőled több eszem van.Magadról példáztad azt a szót ugye?
-Csend legyen.Üljetek le,nincs vita.
-Már csak ez kellett,hogy ezzel üljek-motyogtam.De legalább én ülök az ablaknál-mondtam.
-Azt csak hiszed.Naaa.Én ülök az ablaknál...Egy kisebb vita után engedtem neki,hadd üljön az ablak mellett.Viszonylag csendben ült mellettem,leszámítva a 10percenkénti száj rúzsozást,amihez még cupogtató hangot is adott.Borzasztó...Én a fejhallgatómmal ültem,ami először nem zavarta őt,de aztán...
-Zavar ez a zaj,amit te zenének nevezel-mondta flegmán.
-Persze.Most elárultad magadat.Képzeld,One Directiont hallgatok.-válaszoltam.
-Akkor...akkor viszont nagyon jó.És a fürtösnek,az én jövendőbelimnek van a legjobb hangja-
-Na ide figyelj.1.)Mindegyikőjüknek nagyon jó hangjuk van. 2.)Fogd már fel,hogy Harry velem van!-mondtam.
-Hmm.
-Meg se szólalj.Most már aztán tényleg ne.Mikor megérkeztünk,ugyan olyan fa házakat láttunk,mint ami a White tónál voltak.Hál'Istennek legalább Melodie-val és Mirandával egy szobába kerültem.Britt pedig azt hiszem a 8-as szobában van,nem tudom kikkel.Először meg kellett ismerkedtünk azzal a hellyel,ahová mentünk.Nincs konnektor.
-Basszus lányok.
-Mi az?-kérdezte Miranda.
-Nincs konnektor,az egyenlő azzal,hogy nincs tv,nincs telefon töltés és semmi mással kapcsolatos dolog...-mondtam.
-Az gáz.Hogy fogok Zayn-nel beszélni?Te hogy fogsz Harry-vel?A szüleinket hogy hívjuk fel?Még net sincs...Meghalook.-mondta Mel.
-Jó,jó.Nem lehet minden luxus.Nem is bánom annyira.De Harry....Hogy beszélek majd vele?...-szomorodtam el.
-Valahogy csak megoldjuk-mondta Miranda.
-Nincs tér.Semmi.Hol vagyunk mi?Az Isten háta mögött?-bosszankodott egy másik lány a szobánkban akit Alice-nek hívnak.nem voltunk vele olyan nagyon jóban,de kedves és szimpatikus lány.Kivéve,mikor valamin nagyob felidegesítik,akkor olyan őrző-védővé válik.A reggeliző valami borzasztó volt.Hajszál a kanalakon,a pohár mint egy száz éves antik mosatlan dolog.A tanárnő sem erre számított-gondolom én.Legalább volt hinta és egy kutya is.A kutyát Leo-nak hívják.Szomorú vagyok,mert nem beszélhetek a srácokkal,az otthoniakkal.Olyan,mint egy külvilágtól elzárt tér.Ez a hely hasonlít egy farmra,bár még sem az.Van ösvény és még kisebb nagyobb szakadékok is.Néhol elég félelmetes....Nincs kit ölelnem este,nincs aki öleljen.Forgolódok és álmatlanok az éjszakáim.A figyelmemet Harry-ről és arról,hogy mit csinálhat most-csak a kisebb programok veszik el,vagy még az sem.A tőle kapott nyaklánc a nyakamban,a karkötő rajtam,még sok másikkal együtt és a hógömb a szekrényemen.Jó,így legalább van ami hozzá köt.
***Hey,gyertek indulunk a bizonyos Bo-szakadékhoz.
-Nee-temettem a fejemet a párnába.
-Muszáj babe,gyere-szólt be Brittany a szobánkba.Már egy negyed órája gyalogoltunk egy egészen nehéz hátitáskával és olyan volt,mintha követ pakoltak volna bele.Harry biztosan nem engedte volna,hogy cipeljem ezt a nehéz táskát.Már sokan alig bírtak.
-Álljunk meg-mondta néhány osztály társam.Mikor leakartam ülni elszakadt a szandálom.
-Remek,ennél jobb nem is kell-mondtam Melodie-nak és Miranda-nak.
-Ezeken a nagy benga köveken nem fogsz tudni menni.-mondta Eric tanácsul.
-Itt a vans-om.Vedd fel-ajánlotta fel a cipőjét.
-Ó,köszönöm.Megmentőm vagy Eric-öleltem meg.
-Szóra sem érdemes és mindig hozok magammal kettőt ilyen kiránduláson.
Nagyon meleg van,és még haj gumit sem hoztam.Valahogy próbáltam feltűzni hullám csattal,ahogy sikerült.A szemembe lóg a hajam,elszakadt a short-om és fáradt is vagyok.Ilyen helyre egyáltalán jár ember,amerre mi?Mert én nem hiszem.Az egyetlen kényelmes dolog az a top-om volt és az Eric cipője.Viszonylag nem volt sokkal nagyobb lába....viszonylag.Mikor látta Cinthia,hogy kicsit megálltam,gúnyosan nézett rám.
-Biztos apád is azért vált el anyádtól,mert olyan nyomorék volt mint te-mondta Cinthia lihegve.Harry sem fogja melletted bírni-kuncogott.
-Grr-morogtam.Ezt nem kellett volna-szóltam a lányra iszonyat mérges arccal.Pofon vágtam.Igen és élveztem.Felhozta anyámat,apámat,Harry-t.Nem hagyhattam magamat.Cinthia oldalra fordított fejjel állt előttem és lassan közeledni kezdett és pedig hátráltam.Hátra néztem és láttam,hogy már nem sok választ el egy kisebb szakadéktól...Bele lökött..........
-Stephanieeee!-szólt valakinek a hangja.
*Harry Szemszöge*
A srácok próbálnak jobb kedvre deríteni,ami néha sikerül Louis-nak,de csak néha.Zayn és én olyanok vagyunk mint két hulla.Csendben ülünk a kanapén és gondolkozunk.5 nap,és még is annyira rossz nélkülük.Abból is már csak két nap.Nem tudom miért nem hív Steph,aggódom.Mi történhetett?Olyan elszigetelt helyre nem mehettek,hogy ne tudjon felhívni se engem,sem David-et vagy Lorah-t.Minden nap rá gondolok.A karkötőjét nézem,az ajándékait,amit adott és a közös fényképeket,amin elmosolyodok.Szúró érzést érzek a szívemben.Fogalmam sincs,hogy miért?!Rossz érzés.Tudom,hogy valami nem stimmel.
Na szóval.Ez lenne a 34.Rész.Remélem tetszik és komiztok majd :)) Egyébként ti is alakíthatjátok a történetet a komiaitokkal,szóval hajrá:) xxxx :*

2013. február 1., péntek

33.Rész.Az évforduló :3


Az utazás után hazaérve,nem voltunk fáradtak,legalább is én nem.Nagyon pörögtem.Harry-n láttam a fáradtságot,de ő állította,hogy nem fáradt.
***Lorah és apu már tervezik az esküvőt,és talán már Gemma-ék is gondolkoznak rajta,pedig augusztusban lesz,van idő rengeteg.Az öcsém egyre nagyobb.Érdekes,mikor egy gagyogás ki jön a szájából.És az a mosoly!Ritka szép testvért kaptam.Amikor Hazz arcát kis kezei közé veszi és magához öleli,olyan aranyosak.Bár vitatkozhatnék,hogy ki az aranyosabb ilyenkor.Nem volt kedvem megválni Harry-től,de muszáj volt,mert mennie kellett interjúra.A suli,annak már majdnem vége.Letudhattam egy évet.Vizsga-vizsga hátán.A fürtöském átjött hozzám és segített tanulni,már amennyire lehetett.Kacolt,puszilgatott és néha csendben volt.Érdekes módszerei vannak a tanulásra.Mindig egy tábla csokoládéval állított be mondva:'Ez majd segít gondolkodni-'El sem hiszem,mintha csak most lett volna,hogy ide jöttem.Új barátok,új élet,szerelem,testvér és minden más.Még három vizsgám van,amit le kell adnom az ötből.Harry elkísért mindig a suliba,Cinthia 'örömére'.Még mindig az én barátomra pályázik...még mindig. ***Harry,félek.Ha nem sikerül,akkor mit csinálok?Pót vizsga nincs. -Kincsem nagyon jól fog sikerülni.Legyél optimista.Ne akard,hogy amikor kisétálsz elém egy szép ötös vizsgával a kezedben,akkor azt mondjam 'Én megmondtam,hogy sikerül.'Na jó,ez így lesz.Ne parázz,ügyes vagy.-mosolygott Hazz és ott a suli udvaron egy csókkal elköszönt tőlem. *Az osztály teremben*. -Melodie,shh,hallod?Mi a tízesre a válasz?

- C.),karikázd be-tátogta Mel.

-Köszi-súgtam mosolyogva.A tanár eléggé feszülten nézett.Össze kellene hozni a számítás technika tanárral,mert mindig olyan morcos. -kuncogtam magamban.
-Stephanie Statham,úgy látom már készen vagy a dolgozatoddal,hogy érkezel nevetni.
-Nem,még nem.Elnézést tanárnő.
-Így már jobb.
Miután beadtuk a dolgozatokat,én megkönnyebbülve fújtam ki a levegőt.
-Mindent tudtál?-kérdezte Britt.
-Azt hiszem,de nem vagyok benne biztos.És te?Egyébként hogy van az,hogy még nem találkoztam Zack-el,mikor ide jár iskolába?...
-Gondolom,hogy tudtam.Nem tudom.Mi is ritkán látjuk,furcsa fiú és ijesztő.Azt mondják nem volt ilyen mindig,ő volt a suli nagymenője,most már nem.Cinthia olyan,mintha elszomorította volna.Mióta járnak,azóta alig hallani Zack-ről.A múltkor például egy nagyon durva veszekedésüket hallhattuk.Ahogy Cinthia bánik vele...Pff..
-Áh,értem.Nem tudom,hogy melyiket sajnáljam...Van az a mondás,hogy megbocsájtok,de nem felejtek.Ez rám nem volt mindig igaz,sőt.Próbáltam a visszahúzódóak körébe tartozni,soha nem szerettem a középpontban lenni.A nap végén az utolsó órán az osztály főnök jött be és elmondta a vizsga eredményeket.
-Jobbra számítottam-mondta Melodie.
-Kisasszony.Nem felel meg?Óh te szegény-mondta Cinthia gúnyosan.
-Most fejezd be ezt,fogadjunk a te dolgozatod sem lett valami fényes,ugye?-szóltam vissza.
-Háth,engem nem is a tudásomért szeretnek-igazította meg a dekoltázsát.
-Azt képzelem-mondtam a szememet forgatva.
-Jó volt a múltkor Harry-kéddel.Azok a nyelvek mire képesek-nevetett a gonosz lány és beleharapott az ajkába.Ezt mindet a tanár előtt.
-Elég volt osztály üdvöskéje,kifelé.Ott maradsz óra végéig-szólt a tanár a lányra.Ő felvette a táskáját és nevetve kiment.Szerencsém volt,hogy az ének tanár az osztály főnökünk,aki mellesleg nagyon bír engem és Harry-t is.
-Ugye nem igaz?Melodie,mondj valamit-néztem szomorúan a barátnőmre.
-Száz százalék,hogy nem.Hogy vette volna fel vele a kapcsolatot?Egyébként is,Harry csak téged szeret,ezt te is tudod.-mosolyodott el nyugtatóan Mel.Én Zayn-nel megyek haza,érted jön a fürtöskéd,vagy vigyünk el?
-Hagyd csak,jön értem.
***Az autóban ülve nagyon csendben ültem.
-Édes,van valami baj?-kérdezte Hazz és rá tette a combomra a kezét.
-Ugye nem csaltál meg Harry?-néztem rá választ várva.
-Honnan veszed?Újabb pletyka?Tudod,hogy csak te vagy nekem.Szeretlek és kész.Az állkapcsa megfeszült és láttam,hogy zavarja ez a kérdés.
-Értem-válaszoltam.
-Akkor,hogy sikerült a vizsga?
-Jól-szóltam egy szóval.
-Most mi a baj?Ne higgy el senkinek semmit.Az emberek mindig ezt csinálják,soha nem lehetett egy kis magán életem az x-faktor után..
-De ezt most nem a hírekben hallottam,vagy neten olvastam.Ezt Cinthia mondta.
-A fenébe-dőlt az egyik kezére Hazz.Ne haragudj,hogy nem mondtam el.A múlt nap megállított részegen,valami buliból hazafelé jövet és bepróbálkozott,de én nem engedtem.
-Mi?Ezt hogy hogy nem mondtad el?Hol találkoztatok?
-A boltban voltam Liam.-mel.Mikor kifelé jöttünk,akkor látott meg és oda sétált.Még egyszer ne haragudj.Steph,nem engedtem neki....
-Jó,jó.Ahhoz,hogy te egy sztár vagy..még hozzá kell szoknom.Egy év után is.
-Apropó,egy év.Nem sokára itt az évfordulónk és szeretném jól megünnepelni.-mosolygott Harry.
-Igen?Hogy?
-A többieknek is majdnem akkor van,ugye emlékszel,hogy hogy történt?-nevetett a barátom.
-Persze-mosolyogtam.
-Végre mosolyogsz.Camping-ezni szeretnénk elmenni.Van a White tónál egy nyaraló,amit minden éven kiveszünk anyumékkal.Most mi lennénk ott és a többiek.Mit szólsz hozzá?
-Jó,menjünk.-fogtam meg a kezét.
****Melodie,mindent bepakoltál?Vigyél esetleg úszó gumit magaddal,ha Zayn nem tud úszni-nevettem csendesen.
-Nem vagy vicces.Attól hogy nem tud úszni?Én sem tudok.Két béna egy pár.Az úszó gumi az pedig itt van-mutatott a hasára.
-Na jó,poénnak szántam.Mit beszélsz te az úszó gumikról?Neked aztán nagyon sok van,maximum bőr a csontodon.Na az van..
-Nem igaz,akkor pedig azt mondod túl vézna vagyok?-nézett humoros arc kifejezéssel a barátnőm.
-Ahj,Melodie.Miért csinálod ezt?Tudod,hogy arra értem,hogy nagyon szép vagy.
-Te rólad nem beszélve-mosolygott Mel.
-Most érdekesek lehetünk.Bókolunk egymásnak-tettem számra a kezemet és nevettem.
-Gyere,inkább vigyük le a csomagokat,már biztos mindjárt itt vannak a fiúk.
-Srácok!-öleltem meg sorban őket.Zayn-veled még van beszélni valóm,mert régen nem beszéltünk már-nevettem.
-Azt meghiszem.Azt hiszed nekem nincs mondanivalóm?-nézett morcosan Zayn.Bepakoltuk az autóba a csomagokat és elindultunk a White tóhoz,ami fogalmam sincs,hogy hol található,de reméltem,hogy jó hely.
**Megérkeztünk.Mikor bementünk a nyaralóba,nagyon szép látvány fogadott minket.A tóra néző volt a kilátás a mi szobánkból.Csináltunk ebédet és közben jókat nevettünk.
-Megyünk ki?-szólt Niall.
-Az utolsót bedobjuk a vízbe-mondta Louis.Mindenki gyorsan szaladt.Liam felkapta Danielle.t és szaladt le vele.Vittük a matracokat és lementünk a partra.
-A csudába.Utolsó vagyok-mondta Zayn.
-Akkor viszont téged dobunk be a vízbe-dörzsölte tenyerét Harry.
-Azt már nem-megindult szaladni Zayn,de Louis és Harry elkapták.
-1-2-3.Ez az-ujjongtam.
-Na várj csak,ezt még megbánjátok és te is kapsz Steph-nézett ravaszan Zayn.
Kitettük a matracokat és ráfeküdtünk.A Harry ölébe tettem a fejemet,ő pedig a hajamat csavargatta és az arcomat simogatta.
-Alszok,ha nem baj,oké?-kérdeztem álmosan,mert az éjszaka nem aludtam.
-Nyugodtan aludj,én itt leszek.-mosolygott.
*Zayn szemszöge* 
-Gyere már Niall,mi tart eddig?-kérdeztem.
-Egy perc.Na itt vagyok.
-Segíts rá tolni a vízre a matracot.
-De hát...na mind egy-mondta Niall.
-Ez jó móka lesz-nevettem.
A többiek is aludtak,vagy legalább is zárt szemmel feküdtek.Harry pedig felment inni,úgyhogy nem láthatja mit csinálunk-kuncogtam.
*Stephanie szemszöge *
Mikor felkeltem,azt éreztem,hogy valami vízben van a kezem.Akkor vettem észre,hogy mi a helyzet,mikor kinyitottam a szemem.
-A francba.Körülbelül a parttól 20-30 méterre lehettem.Hallottam a Zayn és Nialler nevetését.
-Malik ha ezt te tetted,akkor szaladj,ha kiérek a partra,mert neked annyi.-kiáltottam.
-Ez csak egy visszavágó-nevetett.Harry akkor sétált le a lépcsőn kezében egy pohárral.Kiköpte a vizet,mikor meglátta,hogy hol vagyok,gondolom én.Valamit magyarázott Zayn-nek,aztán beugrott a vízbe és elkezdett úszni felém.
-Gyere,ülj fel,ha már itt vagy-mondtam Harry-nek mosolyogva.Lógattuk a lábunkat a vízbe és történeteket meséltünk.Végül is jól jött ki a kis csíny tevés.
-Egy év,Steph.Egy éve együtt vagyunk.Elmondhatatlan az érzés,amit irántad érzek.-pirult el Harry.
Ezt hallgasd :))) -Én nagyon szeretlek-bújtam oda hozzá.
-Látod?Egy IPhone mire képes?-
-Látom.Nem éltem volna ennyi mindent át,ha nem vagy te.Valószínüleg most egy nem hozzám illő fiú csapná nekem a szelet,aki nem nekem van teremtve.-szóltam csendesen.
-Én pedig lehet,hogy most is egy egyszerű egy éjszakás kalandba keverednék,mire a másik nap nem is emlékszem.Ha nem találok rád,ha nem 'akadok' beléd,akkor nem teljes az életem-mosolygott Harry és csókkal tapasztotta be a számat.Úgy érzem ezt inkább megköszönném Zayn-nek,mint veszekednék rá.Ültünk csendben és Harry egy kisebb nevetést engedett ki a száján.
-Mi az?-néztem rá én is mosolyogva.
-Az autó.Amikor lerobbant és tudod,sétáltunk.Becsapott az autó,esett az eső.Mindketten úgy álltunk egymás előtt,mint két szerencsétlen.Tudtam,hogy ez nem véletlen,az idő nekem játszott-mondta Harry.
-Azt csak te gondolod,inkább nekem.Segített,hogy megismerhesselek-mondtam és egy aprót a vállába böktem.
-Bökdösődünk?Csak nem?Na várj-elkezdett kacolni és a kacolás abba ment át,hogy a matrac feldőlt velünk.Nevetve dugtam ki a fejem a vízből.Harry magához ölelt és megcsókolt.Víztől nedves ajkai arra késztettek,hogy még hevesebben csókoljam.
-Gyere a hátamra,kiúszok veled a partra-mondta mosolyogva Harry.
-ÚÚÚ-mondta mindenki-
-Jó kis jelenet volt,el nézném még-mondta Zayn.
-Zayn,ne viccelődj-nevetett Melodie.
-Mert akkor mi lesz te vadmacska?-harapott alsó ajkába Zayn és megcsókolta Melodie-t.
-Szerelmesek-nevettem.Harry-től kaptam egy hasonló nyakláncot ahhoz,mint ami az ő nyakában lógott:egy papír repülőt.Én pedig vettem neki egy 'Remember me'-feliratos karkötőt.
-Szeretlek Steph. -Én mèg annál is jobban-hajtottam fejemet a mellkasához.Rövid hálóingem alatt kezdte egyre feljebb húzni a kezèt.Csillogó,vággyal teli szemekkel nézett rám és kacéran elmosolyodott.Mutató ujjával vègig simìtott a felsõ ajkamon.Arcunk közelebb vitte egymáshoz,egyre kiszorítva a kis távolságot is,ami köztünk volt.Nyelve utat tört magának ès innen már nem volt visszaút.Lábaimat teste körè fontam ès heves csók csatába kezdtünk.Mikor szívta a nyakamat,vagy èpp gyengéden érintett,ugyan úgy élveztem.Telt ajkai a hasamat csókolták èrzèkien.Mikor a fehèrnemü is le került rólam,már ziháltam ès Harry is.
Harry minden egyes érintése felizgatott,bár ő is eléggé be volt indulva.Belecsókolt a nyakamba és éreztem a teste melegét,minél jobban magához szorított.Nagyon lassan csókolt,ami az idegemig hatolt,és táncolt az idegeimen.Kicsit beleharaptam alsó ajkába,hogy gyorsítson.Értve a célzást,ahogy egyre lejjebb ment,úgy vesztem el karjaiban.Majd egy már várt pillanatban eggyé váltunk.Egyszerre járt át az eufória és a nyugodtság.Ő egyre jobban szorította a csípőmet magához,zihálva hajtottam fejemet a mellkasához,ő pedig még utoljára felsóhajtott és megcsókolt.
-Isteni vagy kicsim-csókolt a nyakamba.Én csak elmosolyodtam és mellkasához tettem a kezem.Éreztem,ahogy szívverése egyre lassul,bár a kaján mosoly megmaradt az arcán.