64.Rész.Tell me a lie...

A rémület ült ki az arcomra.Már kezdett elszéledni a tömeg.A biztonságiak elég hamar kitessékelték a rajongókat.Perceken belül üres lett a terem és visszhangzó,akár csak egy kis hangtól is.Szerencséjük volt a  srácoknak,hogy már csak két dal volt hátra és a rajongók nem észlelték,hogy a koncertet le kellett állítani.Az öltözőben mindenki Harry-t figyelte.Odahajtottam az arcához,az én arcomat.
-Harry,te lázas vagy-tapogattam az arcát.-tüsszentett egyet.-Hazamegyünk most azonnal és orvost hívok.
-Jól vagyok Steph-mondta halk hangon a barátom.
-Ezt próbáld bemagyarázni.-mondtam parancsolóan és mikor kiléptünk az ajtón a testőrök egyből követtek minket.
-Merre lesz az út?-kérdezte az egyik,talán akit Noah-nak hívtak.Ebben a percben egy cseppet sem érdekelt a neve,annál inkább Harry állapota.
-Haza.Vigyenek haza.
**
Az orvos átnyújtotta a gyógyszernevekkel teli lapot.
-Az utóbbiból naponta háromszor vegyen be és azokat,amiket felírtam,öt napig szedje.Aztán meglátjuk rendbe jön-e.Öt nap múlva találkozunk-fogott kezet velem az orvos és biccentett Harry felé.A barátom csak felemelte a kezét és intett,de hangot nem adott ki a köszönésnek.Kikísértem Dr.Trianth-t és visszamentem Harry-hez.
-tessék,itt az első gyógyszer,amit be kell venned-nyújtottam át őket.Odaadtam a vizet is.Hazz értetlenül nézett.-Istenem,ez csak Advil a pillanatnyi fejfájásodra-mondtam.Olyan volt,mint egy makacs kisgyerek.Odahajoltam hozzá és megpusziltam.-Hmm,vedd be légyszíves.Ez volt a végszava.Felült és tette,amit mondtam.-Köszönöm,hogy hallgattál rám.Jól összejött ez így neked.De mindez csak úgy hirtelen?-kérdeztem.-Valakiről rád kellett,hogy ragadjon.
-Ami azt illeti,ahol a cipődet vettem,ott az eladó minden másodpercben az orránál tartotta a zsebkendőt..mondta Harry és lecsúszott az ágytámlának dőlve,be az ágyba.
-Ó.Ezért kell kezet mosnod,miután valahonnan hazajössz.
-Jó,máskor hallgatok rád-mondta mosolyogva és a szemét forgatta.
-Még betegen is képes vagy a szemedet forgatni-nevettem,mire ő is kuncogni kezdett.Ennyi tellett tőle ilyen állapotában.-Mindjárt jövök-mondtam.Felálltam és lesétáltam a konyhába.Csináltam egy kis húslevest és úgy mentem fel Harry.-hez.
-Köszönöm-mondta bájos mosolyával és a hajamra adott egy puszit.-Szívesen megcsókolnálak,de elfogod kapni és én azt nem akarom,hogy te is átéld,amit én.
-Nem érdekel,ha elkapom tőled,csak csókolj-válaszoltam és egy mosollyal nyugtattam.Megcsókolt,mivel a szokásos bizsergető érzést éreztem a hasamban.-Egyél-bátorítottam.-A nagymamám mindig ezt ajánlotta náthára és lázra.Ez a legjobb recept-simogattam a fejét és ő a tenyeremhez nyomta a fejét.Megdicsérte a főztömet és letette a tálcát az éjjeliszekrényre.
-Örülök,hogy az étvágyad azért megmaradt-nevettem.lementem a zsebkendőért és mire felértem,Harry már aludt.Megértem,hogy fáradt volt.De az,hogy ruhában aludt el,csóváltam a fejem.megpróbáltam leöltöztetni több-kevesebb sikerrel.Megemelte a csípőjét,hogy le tudjam venni a nadrágot.Szunyókált,félig fent volt.
-Élvezed a helyzetet mi?-motyogtam.
-El sem bírod képzelni-húzott magához.
-Szóval egyáltalán nem alszol.Pimasz vagy,tudsz róla?-kérdeztem,mire féloldalasan elmosolyodott.Átkarolt és a fejemet a mellkasára hajtottam.
**
Reggel hamar felkeltem.Beszéltem Anne-el és elmondta,hogy milyen makacs ilyenkor az ő fiacskája.
-Rájöttem-kuncogtam.
-De most már mennem kell.Délután elnézek Joe-val hozzátok.Viseld addig gondját,drágám és ne hagyd,hogy kiszolgálósdit játsszon veled,ahogyan velem tette.-mondta Anne és mosolygós hangján elköszönt tőlem.Vittem még be zsebkendőt és visszafeküdtem Harry mellé.Lehelete forró volt,ami csiklandozta az arcomat.Kezemet homlokához emeltem,meleg volt,de a keze hideg.Végtagjai gyengék,erőtlenek voltak.Ez nem lesz jó így.Hagytam volna,hogy aludjon jobb esetben,de lázcsillapítót kellett adnom neki,így felébresztettem.
-Ne haragudj édes,de lázas vagy,sőt ez enyhe kifejezés.Nyisd ki a szádat.Harry,ne játszd ezt a játékot.Meg kell mérnem a lázad.Bólintott.A szájába tettem a lázmérőt és néztem,hogy hogy emelkedik a piros csík a fehér anyagon.39,2°C.-nál állt meg.
-Hú,jól állunk-mondtam.Beadtam neki a lázcsillapítót és vártam,hogy lemenjen a láza.Odafordult hozzám és én végigsimítottam a karján és az arcán.
-Fázom,gyere ide hozzám-tárta szét karjait.Gyengéden magához ölelt.Mindig az erős Harry-t láttam,de ő most ennek az ellentéte volt.Cirógattam a hasát és ő visszaaludt.A tetoválás még mindig piros volt,pár nap míg elmúlik egy vagy kettő.Holden,a kutyánk ugrott fel az ágyra.Aranyosan nézett és a farkát csóválta.Éhes volt.Kivittem az ölemben és adtam neki enni.Visszafeküdt a helyére.Visszamentem Harry-hez és megmértem a lázát.37,7°C.Lejjebb ment.-fújtam ki a levegőt.Szeretem őt pátyolgatni.Olyan jó érzés tudni,hogy én is tehetek a gyógyulásáért.

**
Negyedik napja feküdt Harry ágyban.Úgy teszek,ahogyan őt tett:nem engedem felkelni,csak ritkán.Aggódom érte úgy,ahogy ő szokott értem.Viszont reméltem,nem csinál semmi olyat,amit nem lenne szabad ilyen állapotában,míg hazamegyek apáékhoz.Addig Zayn és Louis 'kegyeire' bíztam őt.Pedig magamban tudtam,hogy nem jó ötlet ez.

-Apa,Lorah,Nathan-kiáltottam,miközben a cipőmet húztam lefelé.
-Hát itt vagy.Végre-jött oda Lor.Nathan a kis kezeit nyújtotta felém,hogy az ölembe vegyem.Olyan jó érzés volt a kezemben tartani az öcsémet.Piszkálta a hajamat,közte kukucskált át és kuncogott.
-Hallgasd meg mit tud-mondta apa a hátam mögött.-Mondd ki bátran,hogy hívják a nővéredet?-kérdezte apa.
-Steph.-mondta Nathan és kezével eltakarta a szemét.Nevetett.
-Ne már.Te jó ég.Idáig csak az én nevemet nem mondta normálisan,mármint most sem épp az igazi,de olyan jó-öleltem magamhoz a testvéremet és egy nagy puszit nyomtam az arcára.

Míg beszélgettünk az asztalnál,én addig színes buborékokat fújtam szórakoztatásképp a testvéremnek,amit láthatóan élvezettel pukkasztott szét és csodálattal nézte,ahogy a buborék maradékai a levegőben semmivé válnak.
-Na és,hogy van Harry?-kérdezte apám a kávéját kortyolgatva.
-Azt hiszem javult az állapota.De most kíváncsi lennék rá,hogy mit csinálnak.Zayn-re és Louis-ra bíztam.-mondtam és eltűnődtem.
-Akkor azt hiszem,ott nem pihenés megy,hanem kb ugyan olyan hülyéskedés,amit már a legtöbbször láthattunk tőle.-nevetett Lor.
-Akkor adok én majd neki.-mondtam.-És te,hogy vagy mostanában,apa?-kérdeztem elterelésképp.
-Köszönöm,jól.Dr.Trinth,aki hozzátok is volt,ő ajánlott nekem jó gyógyszert,amitől már csak néha érzem azt a szúró érzést.Azt mondta,hogy pár hét szedés után ez is elmúlik.-mosolygott nyugtatóan.
-Apa,ugye rendesen szeded a gyógyszereket?Kérlek vigyázz magadra.-kérleltem.
-Jó,úgy lesz-mondta.-És karácsonyra mit terveztek?Jó lenne összeülni egy vacsorára nálunk.Harry szülei,mi és ti ketten.Talán még Gemma-ék is jönnének.Csak akkor Lorah valami olyan ételt fog készíteni,amit neki is szabad enni.-mosolygott apum.
-Rendben.Hát megbeszélhetjük.Nincs is olyan messze már.15 nap?10?Bocsi,nem számolom.
-Én sem,de remélem a vacsora az áll.-nevetett.
-Az szerintem mindenkinek meg fog felelni.-mosolyogtam.
**
Hazamenve a srácok a tv előtt ülve a PC játékkal játszanak.A hátuk mögött toporzékoltam,de még mindig nem észleltek semmit.Harry felhőtlenül játszott.Hagytam,hadd játsszák le a játékot,aztán kikapcsoltam a tv-t.
-Örülök,hogy meggyógyultál.-mondtam szánalmas mosollyal.
-Izé,Stephanie-vakarta a tarkóját Louis.
-Louis,ne magyarázkodj,Harry,beszélni valónk van.-húztam ki a szobából a pulóvere nyakánál fogva.-Még is mit gondoltál?Hazudtál nekem Harry.Semmi bajod.Mióta vagy egészséges???Tudtam,hogy már nincs lázad,de tettetted az egészet?-fogtam a fejemet.
-Ne haragudj kérlek.Csak olyan jól esett az a törődés,amit ilyenkor kaptam.-mondta és lebiggyesztette a száját.
-Megértem,hogy jól esett,mert kinek ne esne jól?De legalább ne tettetted volna-mondtam fortyogva a dühtől.
-Ne haragudj,kérlek.-fogta meg az államat és én mindenhová néztem,csak nem a szemébe.-Stephanie,nézz rám.Nem akartam hazudni.-mondta és odafordítottam a fejem.
-Hogy lesz ebből egy őszinte kapcsolat?Mondd meg,hogy?ha mindig egy kis apróságot fogunk hazudni,vagy mást csinálni,akkor ez nem lesz jó.Tudod hány kapcsolat ment így tönkre?-kérdeztem és tekintettel voltam a srácokra a nappaliban,ezért bezártam az ajtót.
-De a mi kapcsolatunk nem fog tönkremenni.Az egész kapcsolatunkkor csak ennyiben nem voltam őszinte.
-És mikor akartad elmondani?-kérdeztem.Magához húzott,de próbáltam magamtól távol tartani.
-Ígérem őszinte leszek.Ma este gondoltam elmondom neked az egészet,de olyan jó volt,mikor esténként teáztunk és filmet néztünk,amikor hozzám bújtál.-mosolyodott el Harry,mire én is egy mosolyt próbáltam elrejteni.-Megbocsájtasz?
-Harry...
-Kérlek.Ígéret szép szó és én be fogom tartani.
-Jó.Akkor kérlek máskor mondd el kérlek,hogy több szeretetet adjak magamból.-mondtam és elfordítottam a fejem.
-Akkor ne fordítsd el a fejed.Szeretlek.-tapasztotta ajkait az enyémre.
**
Elmentem a közös házba,hogy Melodie-val beszéljek.Sehol nem találtam,ezért benéztem Zayn szobájába és dejavu-m volt a látvány miatt....
Hi everybody!Meghoztam az új részt.Nem kaptam meg a komit?Mi van veletek csajok?Régi komizók,hová tüntetek?Jó lenne,ha már megkapnám az elegendő komi számot és legalább egy feliratkozót.:)) PLS.!A következő rész LEGALÁBB 6 komi és egy feliratkozó után jön:)