48.Rész.The beautiful emerald eye...

-Köszönöm,hogy végre megértetted-mosolyogtam.

-Most már meg-mondta Harry.Még egyszer bocsánatot kérek...
-Menjünk inkább,mert fel kell öltöznöm..azt hiszem.Végül is előtte álltam egy top-ban és egy francia bugyiban..
-Menj csak-nevetett és adott egy csókot.Ügyes leszel,nekem te vagy a legszebb-mosolygott a kezemet fogva.Még jó,hogy nem valami sokan láttak,mert a szoba végénél sikerült megállítanom Harry-t.Nem lett volna szép eset,ha valaki úgy lát,ahogyan csak a barátom láthat..
-Egy,kettő-egy,kettő.Siessünk gyönyörűm-utasított Adrian.
-Rendben.Csak ne segítsetek,jó?-kérdeztem.
-Oké-mosolyogtak.
**Kész lettem mindennel.Smink,ruha,cipő,egyenes testtartás.Oké.Erős leszel,ügyes.-mondogattam magamban,hogy bátrabb legyek.Közben várva a soromra elgondolkoztam azon,ami történt.Érdekes eset,hogy Harry egy meleg srácra volt féltékeny..
-Na menj,te következel-szóltak oldalról.Adrian kezei imára voltak kulcsolva,hogy jól menjen az egész.Féltem,mert csak én vagyok mindannyiunk közül amatőr a szakmában.
"És itt ez a fiatal,csinos lány Stephanie Statham,aki Adrian Gregson által tervezett koktél ruhában,bár az sem volt rossz választás,amiben érkezett"-mondta a bemondó.Mikor lépdeltem a kifutón,a torkomban dobogott a szívem és azt hittem elvesztem az egyensúlyomat.De a "színpad" előtt ülő pár ember jelenléte megnyugtatott.
-Gyönyörü vagy-tátogta Harry..mitől annyira megnyugodtam,hogy lezártam a szemem és úgy lépdeltem,aztán pedig újra kinyitottam és káprázni kezdett a szemem a sok villogó vakutól,de megszoktam már.Mire megszokom,abba is kell hagynom nem sokára.A szerződés csak a turné végéig szól,aminek nemsokára vége.Az emberek tapsoltak a srácokkal együtt...Megfordultam és visszafelé már megkönnyebbülve sétáltam.Meglepődtem,mikor Ryan-t láttam a lépcsőnél.
-Elképesztő voltál-mosolygott.
-Köszönöm-ölelt meg.Rám nézett és éreztem a pillanatot,amit ő idézett elő,ami ilyenkor következik..Közeledett felém és adott az arcomra egy puszit,mert elfordítottam a fejem.Hogy teheti ezt?Tudja,hogy Harry-t szeretem és meg akar csókolni?...Pofon vágtam..
-Én a Harry-é vagyok...nem a tiéd.-néztem rá fájó nézéssel.Elindultam és láttam Hazz-t oldalt állni a falnál mellkasa előtt összefont kézzel.
-Láttam-nevetett halkan.
-És ez neked vicces?
-Hát..azt mondtad ne legyek féltékeny-vigyorgott.Örülök,hogy ennyire harcias vagy.
-Harold-ütöttem a vállába.
-Bár az ütésed annál gyengébb-nevetett.Na jó,ügyes voltál,és tényleg nagyon gyönyörű.Ja,és szép pofon volt.Te az enyém vagy,senki másé..-nézett rám.Átkarolt és várta a reakciómat,hogy átkaroljam a nyakát,ahogy szoktam.Megtettem.
-Harold Edward Styles én csak téged szeretlek-mosolyogtam.
-Most már tudom,nem mintha idáig nem tudtam volna,csak--a magyarázatát félbeszakítottam csókommal.
-Nem gondolod,hogy néha sokat beszélsz?-kérdeztem.
-De úgy gondolom.Máskor még többet fogok beszélni,hogy újra megcsókolj.-nevetett kacéran.
-Azt beszéd nélkül is megteszem.
-Kezdhetek beszélni?-kérdezte.
-Nyugodtan-válaszoltam.Most már menjünk.Az öltöző felé véve az irányt fotósok és újságírók leptek el bennünket.Szorosan fogtam Harry kezét.
-"Támogatod a barátnőd karrierjét?","Nem vagy féltékeny a sok srácra körülötte?","Hogy bírod ezt a munkát Stephanie?"-jöttek a kérdések és én csak néztem jobbra és balra.Harry szorosan karolt és átpréselődtünk a tömegen két testőrrel magunk mellett.Amilyen gyorsan csak tudtunk,eltűntünk a tömeg látóköréből.
-Nagyon ügyes voltál jött oda Adrian és a többiek.Sexy ez az öltöny Harold-kacsintott a srác.Hazz köhintett egyet és egy köszönöm-mel lezárta a beszélgetést,de ő is nevetett.Tudta,hogy az a megjegyzés poén volt.
-De nagyon jól remekeltél a kifutón-jött oda a három lány,mert Danielle-nek el kellett mennie.
-Köszönöm,köszönöm-mondogattam kedvesen.Nyílott az ajtó.
-Apa,Lorah,Nathan-kiáltottam..Lehúztam a magassarkúmat és szaladtam hozzájuk.
-Kislányom-ölelt meg apum.Össze vissza puszilgattam őket.
-Látjuk vigyázott rád Harry-ölelt meg Lorah.
-Már hiányoztál,és az esti párna csaták,hangos zene hallgatás zaja is-nevetett apum,mire elnevettem magam.Na igen..nem vagyunk valami csendes emberek.Apum kezet fogott mindenkivel...Harry-t és Adrian-t szorosan ölelte,mert rájött ő is,hogy ki az az Adrian.Emlékezett rá...Családunk régi barátja.Adrian apja az én apámnak nagyon jó barátja...volt.
-De megnőtt ez a csöppség-mondta Eleanor.
-Tényleg,de aranyos-szólt Bella.
-Ő az enyém-vette ki kezemből az öcsémet Melodie.
-Na persze,mindig nála van.Tipikus Mel.-mondta Niall nevetve.
-Gyerekek,ő egy édes kis srác,nem játékszer-mondta Louis.Na ezen ne vitatkozzunk-mondtam és javasoltam,hogy menjünk haza,hogy jobban tudjunk beszélgetni....
***
Megbeszéltük,hogy elmegyünk vacsorázni,így mindannyian.Rengetegen voltunk,hogy mindenki összejött erre a vacsorára és a legnagyobb asztalt kellett rendelnünk.Anne,Joe,Lorah,apum és mi 10-en....Nem kis csapat,mondhatom.Érdekes,hogy ezt a helyet hagyták a turné utolsó állomásának.Liverpool-t.Egyébként már holnap segítenem kell mindent elrendezni Gemma-éknak,az esküvővel kapcsolatban.Hamar elment ez az idő,kisebb nagyobb féltékenységi problémákkal,kalandokkal,de jó volt.Kicsit rosszul éreztem magam és megdörzsöltem az arcomat.Rátámaszkodtam az asztalra és hallgattam milyen érdekes témákról beszélnek apumék és Joe-ék.
-Niall helyet cserélnél velem?-kérdezte Hazz,mivel nem mellettem ült.
-Szívesen-válaszolta.
-Mi baj?Kincsem,rosszul érzed magad,-simította meg az arcomat és választ várva nézett rám.
-Már fáj a lábam a magassarkúban,álmos vagyok és romantikára vágyom.-hajtottam fejemet a vállára.
-Ezen segíthetünk-mosolygott.Még itt maradunk öt percet,hogy meg ne sértsük a szüleinket...Jó?
-Jó,persze.De ne haragudj,hogy itt panaszkodok neked,pedig teljesen megérteném ha te tennéd ezt.-mondtam egy ásítással megszakítva a mondatomat.Adott egy csókot és azt mondta:'Semmi baj.nem nyavalyogsz és én értelek meg téged'.Öt perc sem telt bele,már indultunk is,míg a többiek ott maradtak.
-Húzd le a cipődet-mondta Hazz játékosan.
-De Harry,hülyének néznek majd,míg a parkolóhoz érünk.
-Csak húzd le..
-Ha te mondod-nevettem.Úh,megkönnyebbülés.-néztem a barátomra.Mire ő közelebb húzott magához és ujjainkat összekulcsolta.Másik kezemben ott volt a cipőm.
-Szeretlek-puszilta meg a kezem.
-Én is-csókoltam meg őt és a hajába túrtam.
-Ne kezdd itt,kérlek,mert nem fogom magam bírni türtőztetni.-nézett csillogó szemeivel.
-Harry.A romantika nem erről szól,te is tudod-mosolyogtam.
-Tudom,na tudom.Akkor rendelünk pizzát,csinálok kakaót és beszélgetünk órákat...ha nem leszel fáradt.
-Erre vágyom én-szippantottam a friss levegőbe.
**
Felmentünk Harry lakására.
-De régen voltunk itt-néztem rá.
-Akkor most annál többet leszünk.-kacsintott.
Letettem a táskámat és a cipőmet a kezemből.Végigdőltem a kanapén.
-De jó végre vízszintesen lenni-mondtam bezárt szemmel.
Harry felhívta az egyik pizzériát és már küldték is a futárt.
-Hagyd,majd én csinálok kakaót-mondtam a barátomnak mire ő visszaültetett a helyemre.
-Nem csinálhatsz mindig mindent te.Te takarítasz néha még utánam is,kaját csinálsz,mosol rám..pedig még nem is vagyunk házasok.Akkor mi lesz?Segítek neked..
-De Hazz..
-Semmi Hazz,nem állhatsz ellen..
-Mivel régen voltunk itt...ezért nincs cuccod nálam,de várj csak...-jött le egy perccel később a kezében az ő kedvenc felsőjével.
-Vedd fel ezt-tartotta elém.Mosolyogva kivettem a kezéből és besétáltam a fürdőszobába.
-Steph-kopogtatott Harry.Le kell győznöd a gátlásaidat,ritkán öltözöl előttem,pedig láttalak még máshogyan is-kuncogott Harry.Hallottam mosolygós hangját az ajtón keresztül.Megálltam az öltözésben,gondoltam egyet és kinyitottam az ajtót.Mintha egy filmet nézett volna,beállt az ajtóba.
-Eszméletlenül jól áll neked a pólóm-vigyorgott.
-De csak azért,mert mindketten kedvenceid vagyunk-sétáltam oda hozzá és homlokomat az övéhez nyomtam.A meleg kakaó gőzét éreztem mellkasomnál,amit ő oldalra tett a mosógép tetejére és nyelt egyet.Zöld szemeivel az enyémet fürkészte.Ajkait enyémre tapasztotta és érintésére kisebb hangot adtam ki.
-Ne csináld ezt velem-zárta le szemét.Ezzel megtagadva tőlem,hogy lássam azt a csillogást.
-Én nem csinálok semmit-pusziltam meg a nyakát,mire ő lezárt szemeit még jobban összeszorította,végigsimított derekamon.Otthagytam...tény,hogy játszottam vele egy kicsit.Leültem a kanapéra és kijött a fürdőszobából,leült mellém.
-Rabod lettem Stephanie.-nyomta kezembe a kakaót.
-Én is a tied-adtam neki egy csókot,mire vissza már nem egyet kaptam.Ajkaimon apró csókok nyomait hagyta.
-Szeretlek,nagyon-fogtam tenyerembe aranyos arcát és visszacsókoltam.
-Soha nem unatkoznék melletted,még ha csak csendben ülnénk,akkor sem-adott a nyakamra egy puszit,mire kicsit megrezzentem.Sok mindenről beszélgettünk,közben a pizza futár is megérkezett.
"Felült..és csak engem nézett..Azokkal a zöld smaragd színü szemeivel.Rabja vagyok,én is,ebben igaza van.Én az övé,ő az enyém.Olyan ő mint a drog,nem lehet nem szeretni,ha egyszer megszeretted.Rabul ejtett mindenféle képen.Most itt ülök,nézem a csodálatos szemeit,arcát,testét és úgy érzem,én vagyok a legszerencsésebb lány a világon."
-Énekelnél nekem?-kérdeztem.
-Persze.-adott egy puszit a homlokomra.
*Harry Szemszöge**
Steph egy olyan lány,aki kimutatja,ha szeret valakit..az pedig én vagyok.Elmondhatatlanul szerelmes vagyok.Igen,szerelmes.Ennyi idő után ki merem mondani,pedig még soha nem mondtam ezt gyerek fejjel sem.Sok szeretetet és törődést igényel,amit aztán kamatostól visszakapok tőle,ezért mindig be akarom neki bizonyítani,hogy mennyire szeretem.Kérésére elénekeltem a More Than This-t,ő édesen mosolyogva aludt el.Hoztam egy takarót és lefeküdtem mellé.Odafordultam hozzá,néztem,ahogy alszik.Nem tudok nem elmosolyodni ha nézem őt.Annyira boldogsággal tölt el.Végigsimítottam az arcán és talán így aludtam el...
Sziasztok!Ez már nem lett rövid rész és az időmből is kitelt.Szóóval remélem örültök neki.Köszönöm azoknak akik mindig komiznak.Hová lettetek olvasók?Egy pár feliratkozót legalább kérhetek?Annyira jól esne :') .Légyszi:) Elegendő komi után hozom az új rész,mert lassan vége az első fél évnek ;) XX