2O.Rész.A baleset...

Leültettem Hazz-t míg én bementem a fürdőszobába és vittem magammal a táskámat.Vettem Harry-nek egy boxert.A csípő részére az volt írva,hogy I love you:ezt tartottam a legjobbnak,most számára.Még az előtt vettem,hogy tudtam volna,hogy ő is el akar vinni valahová.Sietnem kellett,nem maradhattunk egész éjszakára,mert más nap suli,aztán pedig kemény tanulás.Hallottam,mikor a pincér megérkezett és hozta a pezsgőt.Ki vettem a táskámból az egyik legszexibb fehérneműt és felvettem.A hajamat kicsit felborzoltam,a sminkemből mostam le valamennyit.Mikor kiléptem,kezemben a boxerrel,amit az ujjamon lógattam.:Harry mintha érezte volna,hogy mire készülök,már ágyban volt.Mikor meglátott,felült és nyelt egyet.Odabújtam mellé és odaadtam a kis ajándékot,de arra majd máskor lesz szükség.Először ittunk egy nagyon kis mennyiségü pezsgőt,aztán..megtörtént,aminek meg kellett történnie.Megkoronáztuk az estét...Nem mintha nem lett volna hová mennünk,csak nem akartam,hogy zavarjanak,ezzel Harry is így volt.
-Már éjfél van,mennünk kell,tisztára mint hamupipőkénél-mondtam szomorúan.
-Ne már,biztos nem lenne gond,ha egy napot kimaradnál,vagy de?
-De,mert ismétlő órák vannak,és dolgozatra készülünk,ott kell lennem.
-Óó-nézett szintén szomorúan Hazz.
-Ne szomorkodj,na gyere hercegem,mennünk kell-adtam egy puszit a homlokára.Mikor elkészültünk,akkor a recepciónál elrendeztem mindent,elvégre,ez az én ajándékom volt.
-Remélem azért a cipődet nem hagyod itt hamupipőke-nézett rám a barátom.Megfogta a kezemet,most már bátran mutatkoztunk.Legalább is én nem az én részemről beszélek,mert én egyáltalán nem voltam bátor.Fogalmam sincs,hogy hogy vettek tudomást arról,hogy hol vagyunk,de rengeteg fotós és riporter lepett el minket.Harry csak vitt magával a tömegben.Közepes gyorsasággal mentünk,nem érdekelte,hogy mit mondanak.Beszálltunk az autóba és hamar elhajtottunk.Féltem az úgy mond "mától'' és attól is,hogy mi a véleményük.Mikor megérkeztünk,adtam Harry-nek egy hosszú csókot,amit rövidre terveztem,de nem akart elengedni.Hosszú ideig ölelt.A nyakláncomon ekkor villant meg két szó. You és Family.Elmosolyodtam és még szorosabban öleltem.
-Csak nem megtaláltad az öt szó egykét?
-Meg,már kettőt is-mosolyogtam,mert tudtam,miért pont ez a két szó 'jelent meg'.Nem hittem a varázslatban,most sem hiszek,ez inkább amolyan csoda,én annak nevezném.
-További jó éjszakát,és csodálatos álmokat.Ja,és üdvözlök mindenkit.-mondta Harry.
-Átadom.Neked is nagyon jó éjszakát-küldtem egy puszit a levegőben,ő pedig úgy tett,mintha a zsebébe tette volna.
-Erre még lehet,hogy szükségem lesz-nevetett.
Beérve a házba nagy csend volt,csak apumat láttam a konyhában.
-Szia drága,hogy telt a napod?Ugye tanultál?
-Neked is szia,köszönöm,nagyon jól telt.Most már álmos vagyok.Mel?Hazajött már?-mondtam egy ásítással párosítva.
-Elhiszem,hogy jól telt.Melodie is nem régen érkezett meg,azért keltem fel.Tudod,hogy megbízok benned,és abban,hogy nem hanyagolod el a tanulást.
-Persze,hogy nem,de már mennem kellene,tudod az álmosság nagy úr,és én álmos vagyok.
-Hová?Hová?Mesélj egy kicsit nekem,csak röviden,olyan régen beszéltünk már a mindennapjainkról,és azt sem tudom,hogy mik történtek veled mostanában.
Elkezdtem mesélni neki,persze nem mindenről,csak úgy nagyjából elmondtam néhány dolgot.Apum csak biztatott,és azt mondta,hogy Cinthia-val és Miranda-val ne foglalkozzak,mert ők egy elkényeztetett,romló család sarjai.
-Egyébként Bella hívott,valami szőkeségről beszélt,és Lorah üzeni,hogy holnap ha gondolod,hív egy tanárt,hogy meg tudd szerezni a jogosítványodat,és egy gyakorlati vizsgával a égén le is zárhatod.
-Oké,köszi,majd visszahívom-adtam egy puszit apumnak,persze,benne vagyok.felmentem a szobába.Mikor mindennel készen lettem,zuhanyzás,ismétlés,már fél kettő lett,én pedig már hatkor kelek.
*Reggel/Iskola*
A telefonom ébresztett,mint mindig.Melodie hangját már hallani lehetett a fürdőszobából,miközben They don't know about us-t énekel fogmosással párosítva.
-Sálálá siess Steph,mert elkésünk,énekelte mel.
-Nekem aztán 10 perc sem kellett,és készen lettem.Bár csak megállna az idő,mindig sietni,és sietni.Felvettem egy fehér csőszárú farmert,egy barna blúzt,barna magas sarkú cipőt,ami nem tartozott a kedvenceim közé,viszont ma nem kellett mennünk sulis egyenruhába,ezért kihasználtam a helyzetet.
-Milyen napod volt?És az éjszakád?Tanultál?Meséélj-bombázott kérdéseivel barátnőm.
-Ezt majd később el mondom,most menjünk.
Lemenve üdvözöltük apumékat.Reggelizni nem volt időnk,csak el vettünk egy-egy lekváros pirítóst és siettünk.Mielőtt elmentünk volna,apum kezünkbe nyomott két pár lapos talpú converse-t,tudta,hogy nekem inkább ez a stílusom.
-Lehet,hogy nem fog tetszeni,de tetszenie kell,mert Lorah-segítségét kértem a választáshoz,szóval...
-Nagyon köszönjük-mondtuk egy emberként Melodie-val.Mivel úgy sikerült,hogy Bella nem velünk jár egy suliba,ezért neki az egész tegnapi dolgot megírtam üzenetben.Csodálkoztam is,hogy bele fért 13 üzenetbe.Félve léptem be a suliba.Voltak megvető szemek,de leginkább mosolygó arcokat láttam.Nem akartam találkozni a két 'sulikirálynővel'.Szembe jött velünk Eric és Brittany(akiket régebben is említettem)
-Sziasztok,örülünk,hogy végre bejelentettétek,csak azt akarom mondani,hogy most nézzetek fel twitterre,mindenki rólatok beszél,de a többség nagyon kedvesen fogadta a dolgot.Mások véleménye pedig ne érdekeljen,ők kevesen vannak.Miranda és Cinthia nagyon kibuktak rátok,ugye tudjátok?
Eric és Brittany tudtak rólam és Harry-ről,Mel-ről és Zayn-ről,Bella-ról és Niall-ról,de nem mondták senkinek,nagyon jó barátok.
-Köszönjük,és az infót is,de ma nincs kedvem fellépni ilyen oldalakra,hiszek nektek,és remélem,hogy olyan a helyzet,ahogy mondjátok-mosolyogtam barátainkra.
-Nyugi,de most már menjünk,mert mindjárt csengő.
Belépve az osztály terembe majdnem minden lány odajött gratulálni nekünk,és a srácokról kérdeztek,de Miranda,Cinthia és a kis csapatuk csak ült hátul és felfuvalkodottan nézett.A beszélgetést a csengő szakította meg.A tanár elmondta,hogy 3 vizsga lesz,azt mind egy napon adjuk le,most pedig ismétlő órák lesznek.Majd pedig.A karácsonyra nézve pedig majd szünidő lesz a vizsgák után.Utolsó óra után találkoztunk a két lánnyal és a kis csapatukkal a folyosón.
-Hey Statham!Csak nem megnőtt az önbizalmad?A kis Harry nőcskéje vagy mi?
-Ne gondoljátok,hogy mindenkinek beszólhattok,még annak is,akin nincs mit megszólni.Hogy képzelitek ezt?Ha meg változnátok,talán többen szeretnének benneteket.-hagytuk ott a két 'királynőt'.
*További napokban*
A napokban sokat tanultam.Harry mindig átjött,hogy ne is unatkozzak,viszont ezzel csak azt érte el,hogy a sármos mosolyától és a kedvességétől alig tudtam koncentrálni.Melodie és Zayn is így volt.Már fújtam az anyagot kívülről.A vizsga napján nem izgultam annyira,de Harry elkjsért,és adott egy biztató csókot és ölelést.Így már lehet,hogy sikerülni fog.
-Elővettem  a kedvenc ceruzám,és kopogtattam vele a padon,vártam a tesztet.A nap végére kifújtam a levegőt,és nagy megelégedéssel 3 kitünő dolgozattal zárhattam a fél évet.Brittany javaslatára megbeszéltük,hogy dél után elmegyünk fodrászhoz,én,Bella,Mel és ő.
D.u.3-ra el jött értünk.Rám beszélték,hogy festessem a hajamat szőkére,persze én hallgattam rájuk.Britt vezetett,mert én még csak nem régen kaptam meg az engedélyemet,arra,hogy vezessek és féltem.Az úton őrültek módjára viselkedtünk,hülyéskedtünk.Harry-t is tájékoztattam arról,hogy szőke leszek,neki minden hogy jó vagyok,ezért beleegyezett.A fodrásznál mindenkinek maradt a saját haja színe:Britt-é a szőke,bella-é a szőkés barna,Melodie-é a barna,csak az enyém változott.
-Jól áll neked a szőke csajszi,legalább már nem csak az én hajam ilyen színü-mosolyodott el Brittany.Nyugodtan beszélgettünk az úton hazafelé,mikor megtörtént a baleset.
*Szemtanú vallomása*
-.Nagyon gyorsan történt az egész,egy kisfiú állt az úton,és a lányok,mint kiderült..Kiakarták kerülni,hogy ne üssék el.Megpördült az autó,a férjem szaladt és elvitte a kisfiút a veszélyes helyről.Láttam,hogy a bátrabb járó kelők szaladtak oda segíteni,és mentettek ki három lányt a lángoló autóból.Az autónak csak egy része lángolt.A negyediket mire sikerült kimenteni...már...már sajnos nem élt.Mentőt hívtak,és amilyen papírokat ki tudtunk menteni,annak alapján azonosítottuk őket,bár kettőt nem tudtunk teljesen azonosítani.Az esetből én még csak most kezdek kicsit fellélegezni.Borzasztó,ami történt.
*Eközben a 1D házban*
Kopogtatnak.
-David,Lorah,ti hogy hogy itt vagytok?Egyébként sziasztok,gyertek be.Erre a többiek is megérkeztek.
-Mi történt?Mi ez a szomorú arc?-kérdezte mosolyogva Louis,és a hírek hallatán a mosoly már szomorúságra változott.
-Nem mehetünk,szörnyű hírünk van,azt hiszem az ájulás határán állok-mondta Lorah,és David pedig már kisírt szemmel állt előttem.Sietnünk kell,baleset történt.Még mi sem tudunk pontosan semmit.Gyere az úton elmondjuk.Két lányt nem tudtak azonosítani,és közülük az egyik halott,valamelyik Steph,imádkozni tudunk,hogy ne ő legyen a .....ne ő legyen már a másik világban...