26.Rész.Talán együtt,talán nem...

Suliba egyáltalán nem volt kedvem menni.Mikor Melodie-val átléptük az iskola lépcsőjét,minden szem ránk szegeződött.Persze Cinthia úgy nézett,hogy "Én meg mondtam" és nagyokat nevetett,a mai napom sem lesz valami jó,úgy látszik.Britt,Eric,Melodie és én ültünk egy asztalnál a menzán,közben azon gondolkoztam,hogy Harry miért nem mondott legalább annyit,hogy akkor szakítsunk.Se rosszat,se jót nem mondott,de nem is hallottam azóta felőle.Cinthia és a kis csapata hangosan fikázott engem,és olyanakat mondott,amit én is megbántam,nem hogy ő,ekkor Miranda egy nagyon jó lépésre szánta el magát.Odajött hozzánk.
-Na de?Most hová mégy Miri?-kérdezte Cinthia.
-Oda ahová te soha-válaszolta Miranda.
-Sziasztok.Leülhetek?Ne haragudjatok,csak nem bírtam tovább Cinthiát.Steph miért nem nyúlsz hozzá a kajához?Vagy,jaa.Most már értem,bocsi hogy kérdeztem.
-Semmi baj.Ülj le nyugodtan-mondtam szomorúan.
-Enned kell,ez így nem mehet tovább.Meg tudom számolni a tíz ujjamon,hogy hányszor ettél a héten.Felejtsd már el őt,ha bunkó,akkor az is marad,ezért ne öld magad,mindenki tudja,hogy te jobb vagy-biztatott a barátnőm.
-Persze,ha jobb lennék nem hagyott volna itt..
-Tényleg,ne hibáztasd magadat,felnéztél már twitterre?A legtöbb megjegyzés arról szól,hogy te sokkal jobban illetél Harry-hez,és látszott,hogy szeret-mondta Eric.
-Lehet,de ez nem minden.Ha szerelemről van szó Harry-nél,akkor nem érdekli semmi és senki,akkor viszont hamar kiszeretett belőlem.
-Reménytelen,hogy meggyőzzünk te lány-mondta Brittany.
Mikor felálltunk,akkor elénk állt Cinthia kis csapata,de most már nekem is meg volt a sajátom.
-Na mi van?Csak nem ott hagyott a drága 'szerelmed'?-szólt Cinthia.
-Hagyj békén,semmi közöd hozzá.

Ó tényleg?Ehhez már van-és leöntött shake-el.
Rá néztem a blúzomra,ledobtam a tálcát és elszaladtam a suli wc-be.Ott volt egy nagyon maszatos tükör,késztetést éreztem arra,hogy szét üssem a saját arcképem mikor megláttam a maszatos tükörben.Még sem tettem meg,mert be jött utánam Britt,amíg a többiek Cinthia-val beszélgettek.Nekidőltem a párától nedves falnak,és remény vesztve csúsztam le a földre.Britt odajött és megölelt.
-Nyugodj meg,minden rendben lesz,biztosan.
-Nem,semmi sem lesz rendben,ez már helyrehozhatatlan dolog,egy csőd tömeg vagyok.Hazamentünk a suliból,a fejemet a párnámba temettem.
-Hívjam El-t és Dani-t?Talán ők hátha segítenek felejteni-kérdezte Mel.
-Nem kell,épp most küldtek üzentet és kérdezték,hogy vagyok.Persze..hogy lehetnék?Visszahajtottam a fejem a párnába és még tettem egy plusz párnát rá és beleordítottam.Nem bírom nélküle.
*Harry Szemszöge*
El mondtam a  véleményem,kicsit sem törődve azzal,hogy mit szólnak majd,nem érdekelt semmi.Tay menedzsere megfenyegetett,ha nem leszek még legalább egy napot Taylor-al,akkor elintézi,hogy Paul már semmiképpen sem legyen a mi második,illetve nekem harmadik 'apám'.Egy napot még bírj ki Styles aztán szabad vagy-mondogattam,de az érzéseim nagyon erősek,és akaratos is vagyok.
-Gyere csak Hazz,szeretnék mondani valamit-hívott a másik szobába Louis.
-Megyek,mindenhol jobb mint veletek egy légtérbe lenni-mondtam hangosan,hogy Tay és a menedzsere meghallja.
-Csak egy nap,egyetlen egy,ezt kibírod-mondta nyugtató hangon Louis.
-De te mit szólnál ha ennyi ideig más lánnyal kellene lenned El helyett?Másnak kellene fognod a kezét,és mást kell megölelned,azzal a tudattal,hogy mit érezhet most az IGAZI barátnőd.Más illatát kell éreznem és más szemébe kell néznem,de az nem Steph-fordítottam el a fejemet.
-Ide figyelj,és ne merd elfordítani a fejedet,tudod,hogy jót akarok mindannyiunknak.Ha letelik ez az egyetlen nap,akkor segítünk neked akármibe kerül is,hogy visszakapd Stephanie-t,megígérem-ölelt meg Louis.
-Jó,hiszek neked,ezt az egy napot,de már csak ezt,kibírom...-vagy nem..mondtam csendesen.
-Mit mondtál Hazz?
-Áh,semmit csak hangosan gondolkozok.
-Remélem semmi hülyeségen..Ugye?..Ugye Styles?Fordított vissza Loui.
-Nem,semmin.
-Akkor rendben,menjünk vissza.
Egy nap,csak egy nap.Ma Taylor-ral kell aludnom,ez Tay menedzserének a feltétele.Nem értem miért kell nekik engedelmeskednem,nem bírok azzal a tudattal lefeküdni egy másik lány mellé aki nem Steph.
-Na,milyen vagyok?Tetszem?-kérdezte Taylor közben az ajtónak dőlt.Egy nagyon átlátszó hálóing volt rajta.
-Te pont olyan átlátszó vagy,mint rajtad a hálóing...-válaszoltam.
-Áh,szóval így állunk,hát te akartad-és közeledett felém Taylor.Befeküdt az ágyba és átkarolt,és egyre jobban magához akart húzni,de én nem engedtem.A végén megunta ő is a játékot,és átfordult a másik oldalra.Most biztosan azt hiszi Steph,hogy már elfelejtettem,hogy nem szeretem,de ez nem igaz.Minél többet gondolok rá,annál jobban hiányzik.Hiányzik mindene,és az,hogy őt karoljam át,érezzem az illatát,és órákat beszélgessünk,mint nem is olyan rég.Már csak ez az egy este,már csak ez,ki kell bírnom.Steph,nem tudom most mit csinálhat,de remélem érzi,hogy rá gondolok.Remélem...
*Másnap*
Végre,mire felkeltem már nem volt mellettem Swift.Lementem a nappaliba,hogy körülnézzek,de csak egy papírt láttam,amit nagy mosolygós arccal nyújtott át Zayn.
-Ezt ők hagyták itt,most már remélem,hogy boldog leszel,és büszkék vagyunk rád,hogy ezt elviselted,mindenki érdekében.
Nem szóltam semmit,csak kivettem a kezéből azt a levelet és ennyi állt rajta.
:''Álltad a próbát,most már szabad vagy,nyilatkozd azt,hogy nem voltatok együtt Tay-el.xx''-olyan örömteli arccal dobtam e a levelet,és végigpuszilgattam mindenkit.
-Naa azért egy kicsit kevesebb nyállal örülj,jó?-mondta Niall.Felvettem a dzsekimet és  egyből szaladtam kifelé.
-Hopsz,a kulcsom-fordultam vissza és Liam ott lógatta az ujján.
-Sok szerencsét Hazz-szólt utánam Liam és Paul.
-Te meg hová szaladsz így?Áh,értem,letelt a nap,sok sikert Styles-szólt Josh(a dobosunk)
-Köszönöm-mondtam sietve.Beültem a kocsiba és elmentem Stephanie-ék.Végre,újra ezen a lépcsőn állhatok,és újra azon a csengőn csengethetek be,és talán megbocsájt,reménykedem.Ezek után,amit tettem,nem biztos,de küzdeni fogok,még ha most nem sikerül,akkor is.Hiába csengettem,akkor sem jött ki senki,és amikor megnyitottam az ajtót,akkor be volt zárva.Ez nem lehet,szépen lenyugszok,és próbálkozok máshogy,de az biztos,hogy nem hagyom őt.Iszonyatosan szomorkodva egy bár felé vettem az irányt,kicsit szándékosan is,mert tudtam,hogy ott vannak azok a fiúk,akik régóta gyűlölnek engem.Nem érdemlem meg Steph-et,egyáltalán.Nem is kellett volna ott hagynom őt,valahogy biztos ki tudtuk volna játszani őket.Már késő.Meg ittam pár pohár whiskey-t és sört is,sőt,valami vitamint is bevettem,fokozva ezzel az alkohol hatását,hogy biztos legyek abban,hogy jól kiütöm magamat.Kimenve nem láttam fotósokat,és azt hittem,hogy azokkal a fiúkkal sem fogok találkozni,akik nem bírnak,de az utóbbit nem találtam el.
-Na ki tévedt ide ennyi idő után?Verésre van szükséged?Megkapod ha kell.Hogy merted ide dugni a képedet?-kérgezte Michael.Erősebbnek éreztem magamat,és inkább visszaszóltam.
-Problémád van?Írj panasz könyvet,te rohadék,megkeserítetted a gyermekkoromat-válaszoltam.Michael-el már kis korunk óta mindig verekszünk,és folyton én nyertem.Ezeket az időket készül mindig megbosszulni,azért is nem jövök ide.
*Steph szemszöge*
Melodie rá tudott venni,hogy sétáljak egy kicsit vele,hátha jobb kedvem lesz,de amit láttunk az nem volt szép látvány.Harry-t a falhoz nyomták és beleütöttek a hasába.Mit kereshet itt?Hogy kerül egyáltalán ide?Nem kellett volna oda mennie azokhoz a fiúkhoz,tudtam,hogy kik ők,már mesélt róluk.Oldalra húzódtunk,hogy ne  látszodjunk,de nem tudtuk,mit kell tennünk.Nem akartam végignézni,ahogy verik,de odamenni is féltünk.Mikor abba a sötét sikátorba néztem a klub mellett,és láttam,ahogy durván beszélnek Harry-vel,és megütik.Nem hagyhatom.Elindultam feléjük magabiztosságot tettetve,mint egy reflex-úgy jött,hogy segítenem kell,még ha nem is érdemli meg.Melodie utánam kiáltott,biztosan azt gondolta,hogy hülye vagyok,de nem érdekelt.Amikor épp oldalba vágták Harry-t,akkor álltam közéjük.
-Nee,ne tegyétek vele.Milyen az,ha egy kiszolgáltatott ember felett győzedelmeskedtek,az nem diadal.Közben a sötétben,könnytől csillogott a szemem.A rég nem látott gyönyörü reménykedő smaragd zöld szemekbe nézhettem bele.
-Steph,ne tedd,menj haza,téged is bántani fognak-mondta Harry,de nem érdekelt.Megragadta a csuklómat....
Sziaszztok.Remélem,hogy tetszik ez a rész,komizzatok légyszíves:)Ha gondoljátok egyszerre két részt is felrakhatok.Mivel a szavazásnak holnap lesz vége,ezért lehet,hogy ha összegyül a komi,akkor felteszem a köv.részt.Igazat adva a ti szavazásotoknak ;)A következő rész nagyon jó lesz,remélem hamar összejön a komi,és nem csalódtok bennem ;)